A Fidesz frakcióvezetője szerint február elseje rendkívül fontos fordulópont a devizahitelesek számára. Rogán Antal a bankadó csökkentésére vonatkozó felvetésre azt mondta: arra leghamarabb a következő évi költségvetésben lát módot, és az a feltétele, hogy a bankok a hitelezés növelésével hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez. Ha ez nem történik meg, akkor nagyon nehezen képzelhető el a csökkentés.
Fontos hét kezdődött a devizahitelesek életében: február 1-jén, vagyis vasárnap lesz az elszámolás és a forintosítás fordulónapja, és hatályba lép a fair bankrendszerről szóló törvény is. A részletes tájékoztatást március-április folyamán küldik ki a bankok postai levélben, az első, teljesen új törlesztőrészletet pedig májustól kell fizetni.
Akkora dicséretet kapott a kormány a deviza jelzáloghitelek forintosításának időzítése miatt a legkülönfélébb helyekről, hogy most már tényleg érdemes lenne a helyén kezelni ezt a "bravúrt". Nem a svájci jegybankelnököt tekerte Orbán vagy Matolcsy az ujja köré, és mindent előre látó zseninek sem nevezhetők, legalábbis ebben az ügyben biztosan nem. Mégis többről van szó, mint egy nagy rakás szerencséről a sok szerencsétlenkedés után. Alapos okai vannak ugyanis, hogy a forintosítást mostanra időzítették.
Működésének közel három éve során, 2014 végéig 14 ezer ingatlant vásárolt meg a Nemzeti Eszközkezelő a bajba került jelzáloghitelesektől összesen 52,4 milliárd forintért. Ezzel eddig 113,5 milliárd forintnyi adósságtól szabadították meg őket, bérleti jogot biztosítva nekik korábbi lakásukban. A társaság sajtóbeszélgetésén számos érdekes adatot ismertettek. Elhangzott: a 25 ezres, idén betöltendő kvótát megnövelve akár 50 ezres lakásszámot is tudnának kezelni.
A Magyar Bankszövetség elnöke a szektor idei legnagyobb kihívásának nevezte a devizahitelek elszámolását, amelynek előkészítése szavai szerint jó ütemben halad, és megjegyezte, hogy mindeközben a bankrendszerben jelentős átalakulás zajlik. Patai Mihály az MTI-nek adott interjúban elismerte a költségvetési és monetáris trendforduló eredményeit, de hiányolta a gazdaságpolitikai fordulat végigvitelét.
Február 1-jével forintosítják a jelzálogfedezetű lakossági devizahiteleket Magyarországon, kimaradnak azonban a buliból az autóhitelesek, az autólízingesek és a személyi kölcsönnel rendelkezők is. Őket most nagyon érzékenyen érinti a svájci frank irdatlan erősödése, hiszen az árfolyammal arányosan megnő a tartozásuk és a törlesztőrészletük is. Egyetlen mentsváruk az üzemanyagárak esésén kívül az lehet, hogy a hitelük hamarosan lejár. A hátralévő futamidő szempontjából szerencsére viszonylag kedvező a kép: a személyi kölcsönök kétharmada ugyanis 2015 végéig, az autóhitelek kétharmada pedig 2016 végéig kifut.
Egyre több bankból halljuk, hogy a devizahitelek törlesztőrészletének átlagos tavaszi csökkenése közel sem lesz annyi, amennyit az MNB kommunikált, és amekkorát saját számításai alapján korábban a Portfolio is közölt. Az ellentmondás oka, úgy tűnik, legalább részben a nem teljesítő hitelek decemberben kikristályosodott kezelésében rejlik. A csalódás az ügyfelek nagy részénél talán nem lesz olyan nagy, sőt lesznek, akik kifejezetten örülhetnek, de az elégedetlenkedők rohamának kezelésére biztosan fel kell készíteni a bankok fiókjait és call centereit.
Tizenhét nonprofit szervezet 80 millió forint támogatást nyert el az MNB által az elszámolási törvénnyel kapcsolatos fogyasztóvédelmi tájékoztatás ösztönzésére kiírt pályázaton. Az MNB a pályázatra meghirdetett teljes 80 millió forintnyi összeget megítélte a nyertes nonprofit szervezeteknek - írja az MNB legfrissebb közleményében.
A jelzáloghitellel rendelkező devizahiteleseket most már hidegen hagyhatja a forint gyengülése, hiszen januártól már a forintosítási árfolyamon törlesztenek, és február 1-jei hatállyal forintosítják is a hitelüket. A devizás autóhitellel vagy személyi kölcsönnel rendelkezők azonban most rosszul járnak a forintgyengüléssel, a magasabb árfolyam ugyanis eltüntetheti az elszámolásból származó teherkönnyítés egy részét vagy akár egészét is.
Tavasszal az igazságügyi Minisztérium kidolgozza a magáncsőd intézményére vonatkozó jogszabályokat - erről Trócsányi László beszélt a Magyar Nemzetnek adott, szombaton megjelent interjújában.
Elképesztő nyomás alatt működnek majd a bankok 2015 első felében. Tudom, sokan nem sajnálják őket, de az a rossz hírem van, hogy ez a nyomás sajnos kihathat a mi életünkre is, még akkor is, ha nem vagyunk devizahitelesek. Az adatkezelés a digitális korban sem gyerekjáték, hibák mindenütt előfordulhatnak, ez pedig akár leállásokat is eredményezhet. Az alábbiakban Sallai György, a KPMG igazgatójának cikkét közöljük.
A hitelfelvétel óta három tényező befolyásolta a devizahitelek törlesztőrészletét: 1. az árfolyamemelkedés, 2. a kamatemelések, 3. az árfolyamrés. Az alábbi példán bemutatjuk, hogy alakult volna a törlesztőrészlet e változások nélkül, és hová állhat vissza a tavaszi elszámolások után egy átlagos lakáshitel esetében.
Megjelent a Magyar Közlönyben a Magyar Nemzeti Bank újabb három rendelete a lakossági devizahitelek elszámolásának technikai részleteivel kapcsolatban (eddig csak egy volt ismert). Ezek az előző rendeletet pontosítják, meghatározzák az (egykor vagy most) késedelmesen fizető ügyfelekre vonatkozó számítási szabályokat és azokról is szólnak, akiknek az adatai a pénzügyi intézmény végelszámolása vagy felszámolása miatt hiányosak.
Március-áprilisban egyetlen levélben fog értesülni a devizahitelesek döntő része az elszámolásokról és a forintosításról. Akinek ismeri a jelenlegi lakcímét az elszámolásra kötelezett bankja, illetve nem jogosult vagy nem akar devizahitelben maradni, annak nincs különösebb teendője: az elszámolás és a forintosítás "automatikus" lesz. A tudnivalókról, teendőkről ma sajtótájékoztatót tartott az MNB, több érdekes részlet is kiderült.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) elfogadta az elszámolási törvény alapján megalkotandó összes jegybanki rendeletet. Az MNB négy rendeletben rögzíti a részletszabályokat, melyek az elszámolás módszertanát, a pénzügyi teljesítés határidejét, valamint a fogyasztók tájékoztatásának előírásait tartalmazzák. A tanács az első rendelet után a másik három kiegészítő rendeletet is elfogadta, így a fogyasztókkal való elszámolás jogszabályi háttere teljessé vált - olvasható az MNB közleményében.
"Végül ki issza meg a levét az adósmentő programoknak?" - tettük fel a kicsit sem költői kérdést egy hónappal ezelőtt a bankok díjszintjeit mérő inflációs mutatót vizsgálgatva. Akkor még nagy nyugalom áradt az adatsorból. A végleges válasz még nem, de az első vészjósló jel azonban már meg is érkezett: hát persze hogy kisebb részben az ügyfelek, nagyobb részben a bankok faragnak rá az adósmentésre. Hiszen az ügyfelekre áthárított összeg természetesen messze elmarad a bankokra jutó bruttó több mint 900 milliárd forintos elszámolási költségtől és a forintosítást követő mintegy évi 100 milliárd forintos bevételkieséstől.
A minap meghatározott forintosítási árfolyam a jövő április-májusban sorra kerülő forintosítás idején kedvezőnek fog tűnni, azaz akkor már gyengébb lehet a magyar fizetőeszköz - többek között ezt is mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az ATV tegnap esti műsorában. A beszélgetésről készült másik beszámolónk az alábbi cikkben olvasható:
A kormánynak a Kúria döntése miatt meg van kötve a keze a devizahitelek forintosításánál: az ügyfeleknek kell viselniük az árfolyamkockázatokat, a forintosítás ezért várhatóan piaci árfolyamon, vagy ahhoz közeli szinten történik majd meg - derül ki Varga Mihály Heti Válasznak adott interjújából.
A kormány és a kormánypárti frakció már jövő héten tárgyal a fair bankokról szóló törvényjavaslatról, ezzel újabb szakaszához közeledik a bankok ügyfelekkel történő elszámolása - olvasható az Igazságügyi Minisztérium közleményében. A bankok elszámoltatása véglegesen azonban csak 2015 november végéig zajlik le.
A bankok és a szabályozók között a devizahiteles perek színfala mögött már nem a bruttó 900-1000 milliárd forintos bukóról vitatkoznak, hanem arról, hogyan lehet bírságok nélkül megúszni az elszámoltatást. Ugyanis az egyáltalán nem biztos, hogy technikailag problémamentesen végre tudják hajtani egy több oldalas bonyolult képlet átvezetését a banki rendszereken. Persze gőzerővel keresik a megoldást, de például a számításokhoz szükséges adatok egy része csak papíron vagy olyan elektronikus formában létezik, amivel még rengeteg munka van. Az informatikai gigaprojektek mellett az ügyfelek kiértesítése is százmilliós nagyságrendű költséget jelenthet egy-egy nagybanknál. A rejtelmes tárgyalásokról tudtunk meg fontos információkat.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
