Forintban számolva 4,2%-kal magasabb volt a júniusi magyar export, mint egy évvel korábban. Az adat még úgy is egész biztató a gazdasági kilátásokat illetően, hogy a szám értékelésekor sok korrekciós tényezőt érdemes figyelembe venni.
Oroszország az első fél évben 2,2-szeresére növelte húsexportját, a legnagyobb vásárlója Kína volt - közölte kedden az RBK orosz gazdasági napilap a Rosszelhozbank elemzésére hivatkozva.
A WTO friss, féléves számai szerint jelentősen odacsapott az új import- és határkorlátozások miatt a világkereskedelemnek a koronavírus – számol be a hírről a Reuters.
Felmérést végzett tagjai körében a Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZSZ) annak megállapítására, mennyire valósak a külföldi fuvarozók drámai térnyerésére vonatkozó információk. A kép vegyes: a válaszadók 28%-a a magyar fuvarozók igénybevételének kis mértékű csökkenéséről, azonban 8%-uk az arány emelkedéséről számolt be. Összességében tehát az látszik, hogy kis mértékű csökkenés igazolható, de a megoldást a szállítmányozói szakma képviselői az okok feltárásában, a hazai fuvarozók versenyképességének növelésében és az intenzívebb párbeszédben látják – derül ki a közleményből.
Kína gazdasága az idei évben is nőhet, így elsőre azt gondolhatjuk, hogy a fejlett világgal ellentétben Kína relatíve olcsón megússza a koronaválságot. Ez azonban csak rövid távon igaz, mert bár az előrejelzések egyelőre nem mutatják Kína pozícióinak számottevő visszaesését, de a kockázatok jelentős mértékben nőttek - mind gazdasági, mind politikai szempontból. Az ország gazdaságának szerkezete átalakulhat a következő évtizedben, de a növekedés fennmaradhat, külgazdasági súlya viszont szinte biztosan megsínyli a jelenlegi válságot.
A várt további zsugorodás helyett növekedett Kína exportja és importja is júniusban, vagyis újabb pozitív adat jelent meg a koronavírus-válságból való kilábalás kapcsán.
A vártnál kevésbé nőtt a német export és import májusban az előző havihoz képest, a külkereskedelmi többlet azonban nagyobb lett a vártnál és az előző havinál is, de így is messze elmaradt az egy évvel korábbitól a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis csütörtöki jelentése alapján.
Májusban az export euróban számított értéke 29%-kal, az importé 25%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest – jelentette a KSH. A COVID-19-járvány hatására a termék-külkereskedelmi forgalom mindkét irányában jelentős visszaesés figyelhető meg az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor ennek mértéke az áprilisinál kisebb. Vagyis a mélypont az április volt a magyar külkereskedelemben is, de egyelőre visszapattanásról nem lehet beszélni. Az export gyenge, összhangban az ipar zuhanásával, az import is kifejezetten kedvezőtlenül teljesít, miután a belső kereslet is csökken.
Magyarország idén 7%-os visszaesést szenved el az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint. A régió országaiban átlagosan hasonló mértékű lesz a visszaesés, a szórás viszont nagy, és ez leginkább a szerkezetbeli különbségeknek és a költsgévetés helyzetének tudható be. A legnagyobb visszaesést Horvátország szenvedi el Kelet-Közép-Európában, Lengyelország viszont relatíve olcsón megússza a válságot a legtöbb előrejelzés szerint. Megnéztük, mi áll a különbségek mögött.
Európai legnagyobb gazdasága megszenvedik a koronavírus-válságot, Franciaország, Olaszország és Spanyolország egyaránt kétszámjegyű visszaesést könyvelhet el az Európai Bizottság előrejelzése szerint. Németországban ezzel szemben alacsonyabb lehet a visszaesés, és ez jórészt a gigantikus összegű állami segélycsomagnak köszönhető. A Bizottság egyébként optimista, az IMF még ennél is mélyebb visszaeséssel számol.
Rendkívül mozgalmas hét előtt állunk, számos fontos adat érkezik a magyar gazdaságból. Megismerjük a júniusi infláció alakulását, megtudjuk, az áprilisi visszaesés után magára talált-e a kiskereskedelem, de jön adat a turizmusról és a külkereskedelemről is. A világban is történnek fontos események, a Bizottság közzéteszi a növekedési várakozásait, de a német ipari teljesítményről is érkeznek adatok.
Az áprilisi sosem látott visszaesés után májusban is érdemben csökkent a külkereskedelem Magyarországon, derült ki a KSH holnapjára feltöltött adatokból. Az egyensúlyi pozíciónkkal kapcsolatban azonban jó hír, hogy a külkereskedelmi mérleg az áprilisi jelentős deficit után szufficitbe váltott.
Nem kerülhet már sor "V"-alakú konjunktúrára, azaz meredek visszaesést követő gyors talpraállásra Németországban, hanem a helyzet lassú és körülményes javulására kell számítani a német kereskedelmi és ipari kamarák szervezete, a DIHK felmérése alapján.
Áprilisban óriási visszaesést mutatott a világexport, miután a koronavírus-járvány miatt szerte a világon korlátozó intézkedéseket vezettek be a kormányok. A 16,6%-os visszaesés a 2008-2009-es világgazdasági válság időszakát idézni, és az adatokból az látszik, hogy a fejlett világot egyelőre sokkal súlyosabban érintette a válság.
Példa nélkül álló mértékben javult júniusban a német feldolgozóipar exportvárakozásait tükröző hangulatindex a müncheni ifo gazdaságkutató intézet felmérésében.
Az idén 0,3-2,0%-kal növekedhet a magyar gazdaság, jövőre pedig 3,8-5,1%-os lehet a GDP-bővülés - áll az MNB friss inflációs jelentésében. Bár a jegybanki optimizmus még mindig nagyon kilóg a nemzetközi szervezetek és a piaci intézmények előrejelzései közül, a részletes számokból így is kiviláglik, hogy március óta nagyon sokat romlott az MNB világképe.
A GKI a magyar gazdaság 5-7%-os idei visszaesésére számít a koronavírus-járvány miatt, amennyiben nem következik be idén a járvány második hulláma. Ez hasonló mértékű GDP-zsugorodás lenne, mint amekkorát 2009-ben (-6,7%) a világgazdasági válság során elkönyvelt a magyar gazdaság.
A szerdai közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében létrejön a Nemzeti Exportvédelmi Program, amely a hazai cégeket támogatja, hogy a koronavírus-járvány miatt elvesztett exportpiacaikat visszaszerezzék, illetve új országokban jelenjenek meg. Mindezt 25 milliárd forintos keretösszegben, vissza nem térítendő forrást nyújtó pályázaton keresztül.
A koronavírus-válságban a fizetőképesség fenntartása a legelső lépés. Ha egy exportőrt segíteni, erősíteni tudunk, az indirekt módon, hullámszerűen kihat a lépcső alacsonyabb fokán álló szereplőkre is és így a teljes gazdaságra – mondja a Portfolio-nak adott interjújában Jákli Gergely, az EXIM elnök-vezérigazgatója, akit új állami hitel-, garancia- és hitelbiztosítási programjaikról kérdeztünk. Idei hitelkihelyezési tervét 150 milliárd forinttal növelte meg az EXIM a koronavírus-járvány miatt.