2024-ben az euró volt a leggyakrabban használt valuta az EU-n kívüli export során, 51,7%-os részesedéssel, írja az Eurostat. Ezt követte az amerikai dollár 31,4%-kal, az euróövezeten kívüli uniós országok valutái 3,0%-kal, valamint egyéb valuták 13,4%-kal.
A kínai autóipar vezető szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelemben, és már belföldi eladásai is meghaladják a világ többi részének termelési kapacitását. Miközben Európa hivatalosan elkötelezett a zöldátmenet mellett, az Egyesült Államokkal versengve fektet be az elektromos autógyártásba. Mindezt úgy, hogy továbbra is kérdéses, milyen kereskedelmi kapcsolat alakulhat ki Kínával. Bár a nemzetközi környezet alakulása több forgatókönyv szerint is elképzelhető, bizonyos alapvető tényezőket figyelembe véve jól látható, hogy az uniós tagállamoknak milyen stratégiai lépésekre lenne szükségük.
Kína, a világ egyik legnagyobb kőolajimportőre, már egyre nyilvánvalóbb módon - valószínűsíthetően politikai megfontolásból - tartózkodik az amerikai nyersolaj vásárlásától. Ez a lépés nemcsak szimbolikus üzenet Washington felé a kereskedelmi feszültségek közepette, hanem komoly gazdasági következményekkel is jár: az amerikai olajkitermelők exportlehetőségei szűkülnek, ami nyomást gyakorol a termelésre és az árakra is.
A kínai e-kereskedelmi vállalatok az amerikai piacról Európa felé fordulnak a Trump-féle vámok miatt, de a váltás több ok miatt sem egyszerű - írta meg a Bloomberg.
Több, mint öt év telt el azóta, hogy az Egyesült Királyság hivatalosan is kilépett az Európai Unióból, a Brexit külkereskedelemre és nemzetgazdaságra gyakorolt negatív hatásai azonban még mindig érezhetőek. Friss kutatások szerint az Európai Unió felé irányuló brit exportot 6-30 százalékkal vethette vissza a közös vámterület elhagyása, bár a becsléseket jelentős bizonytalanság övezi. A negatív hatások erősödését mutatja a Brexit jelenlegi megítélése is, a lakosság 55 százaléka ugyanis ma már károsnak ítéli meg az EU elhagyását.
A megszokott folyamatok zajlanak a magyar áruforgalomban. A külkereskedelmi mérleg a jelentős exporttöbblet miatt nagy szufficitet mutat, ugyanakkor a kiviteli és a behozatali dinamikák alacsony szintje továbbra is arról árulkodik, hogy a gazdasági élénkülésére várni kell. Április ebből a szempontból kis fénysugarat jelent, de a vámháború és a húsvét-hatás egyelőre zavarossá teszik a képet.
Donald Trump amerikai elnök pénteken 50%-os vámot helyezett kilátásba az EU-val szemben. A tárgyalások felfüggesztése és a nyomásgyakorlás hátterében az európai blokk adózási, szabályozási politikája és Kínához való hozzáállása állhat - számolt be a Wall Street Journal bennfentes forrásaira hivatkozva.
A G-7 országok fontolgatják az alacsony hozzáadott értékű kínai termékekre vonatkozó vámok kivetését - idézi a Bloomberg Francois-Philippe Champagne-t, Kanada pénzügyminiszterét. A Bloomberg beszámolója szerint a G-7 országai aggódnak, hogy a kis értékű kínai áruk ellehetetlenítik a helyi termelőket és kiskereskedőket, így közös fellépést fontolgatnak a túlkínálatot okozó termékekkel szemben. Bár konkrét intézkedések Japánban és az Egyesült Királyságban is napirenden vannak, az USA után az Európai Unió tette meg a második lépést, és 2 eurós kezelési költség kivetését javasolta minden kis értékű rendelés után - tette hozzá a Financial Times.
Soha nem volt még olyan magas a kínai költségvetés első négy hónapos hiánya, mint 2025-ben – derül ki a Bloomberg elemzéséből. A kínai kormány fogyasztást támogató költekezéssel reagált Donald Trump amerikai elnök vámintézkedésire, jelentősen hozzájárulva a deficit megugrásához. A vámok részleges felfüggesztése és a gazdaság helyenként biztató áprilisi teljesítménye (ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom egyes szektorai) lehetővé teszi a kiadások visszafogását és a deficit stabilizálását.
Felemás adatok jellemzik a kínai gazdaság áprilisi teljesítményét – számolt be róla a Reuters és az ING. Bár az ipari termelés felülmúlta a várakozásokat, a kiskereskedelmi forgalom és az állóeszköz-beruházás lassulása továbbra is jelentős bizonytalanságról tanúskodik. Úgy tűnik, a kormány hiába igyekszik élénkíteni a belső fogyasztást új motort adva a gazdasági növekedésnek: az oldalazó ingatlanpiac és a kiskereskedelmi forgalom legújabb adatai arról árulkodnak, hogy a növekedési modell átállása továbbra is várat magára. A Trumppal kötött vámmegállapodás és az állami gazdaságösztönző lépések ugyan rövid távon enyhítik a kínai gazdaságra nehezedő nyomást, tartós áttörés a fogyasztói bizalom erősítésével és a bizonytalanság csökkentésével érhető el.
Az Európai Unió exportja rekordszintre emelkedett az Egyesült Államokba márciusban, közvetlenül Donald Trump kereskedelmi háborút bejelentő intézkedései előtt – jelentette a Bloomberg.
A múlt héten az Egyesült Királyság két kiemelt partnerével, az Egyesült Államokkal és Indiával is egyezségre jutott. A kereskedelmi megállapodások javították a gazdaság versenyképességét, konkrét gazdasági következményeik azonban várhatóan nem lesznek jelentősek. A megállapodások előnyei elsősorban a befektetői hangulat emelkedésében, a bizonytalanság csökkenésében jelennek meg - vélik a Coface elemzői.
A mai kínai külkereskedelmi statisztikák meglepő képet mutatnak. Miközben mindenki a kínai export növekedésének összeomlását várta, ez nem történt meg: a kivitel 8,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ha a számok mögé nézünk, akkor nagyon érdekes összefüggések rajzolódnak ki, hogy hogyan alakíthatja át a vámháború a globális kereskedelem szerkezetét.
Márciusban az ipari termelés jelképes mértékben, 0,1%-kal haladta meg a februárit. Az első negyedév alapján kijelenthetjük, hogy a GDP visszaesésében a szektor szenvedésének kiemelkedő szerepe van.
Kiéleződött az amerikai–kínai vámháború, miután mindkét fél drasztikusan emelte az importvámokat, ami súlyosan megviseli a kétoldalú kereskedelmet. Kína válaszul exportkorlátozásokat vezetett be stratégiai nyersanyagokra, és célzott nyomásgyakorlásba kezdett amerikai vállalatok ellen. A gazdasági feszültségek nemcsak a két nagyhatalom viszonyát, hanem a globális ellátási láncokat is veszélyeztetik, és Kína még pusztítóbb lépésekről is dönthet.
Az elmúlt napokban fájdalmasan egyértelművé vált a piacok számára, hogy Donald Trump amerikai elnök nem csak fenyegetésnek szánta a vámokat: bár tegnap 90 napos szünetet jelentett be, de jelen állás szerint gyakorlatilag az összes kereskedelmi partnerét valamilyen mértékű vámmal sújtja, a helyzet ráadásul kezd látványosan eldurvulni Kína és az USA között. A tőkepiacokon az egyik legérzékenyebb reakciót az olajnál láthattuk, ami nem csoda, hiszen itt rögtön egy kettős hatás érvényesült, a vámok nyomán fellépő globális recessziós félelmekkel párhuzamosan ugyanis az OPEC-hatalmak váratlan mértékű olajtermelés-növelésről döntöttek, a potenciális túlkínálatot és a visszaeső keresletet árazva pedig évek óta nem látott szintre zuhant az olajár. Adódik a kérdés, hogy miért döntött az OPEC a termelés ilyen radikális növelése mellett egy olyan helyzetben, amikor amúgy is nagy zuhanásban van az olajár? Rossz időzítés volt, nem számoltak ezzel a forgatókönyvvel, vagy mindez egy nagyszabású terv része? Mutatjuk, mi lehet Donald Trump nagy mesterterve, ami végül az orosz-ukrán háború végére is pontot tehet.
Máris lépnek a befektetők.
Nem kívánják folytatni a harcokat "a szükségesnél tovább".
Bejelentést tett az iszlám fegyveres csoport.
Videóban üzent a miniszterelnök.
Az Iszlám Állam vállalat magára a támadást.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
