Új, forradalminak számító áttörés előtt állhat a csillagászat, az univerzum tágulását hajtó sötét energia természetével kapcsolatban. A szakértők szerint a friss mérési adatok alapjaiban kérdőjelezhetik meg a térről és időről alkotott elképzeléseinket, és az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb csillagászati áttörését hozhatják el - írta meg a BBC.
Egy évtizede azonosított rejtélyes rádiójelek eredetét sikerült nemrég megfejtenie a csillagászoknak. Úgy tűnik, hogy a Nagy Medve csillagkép irányából érkező jelek két, egymás körül keringő, az életpályája vége felé járó csillag mágneses mezejének kölcsönhatásából származnak - írta meg az Independent.
A NASA Magnetospheric Multiscale műholdjai az univerzum váratlan szegmenséből érkező kozmikus hullámokat észleltek, amelyeket hangjelekké alakítva madárcsicsergésre emlékeztetnek. A kutatók ezeket a plazma kitöréseket kórushullámoknak nevezik, és először sikerült őket a Földtől több mint 100 ezer kilométer távolságban detektálni. A szakemberek szerint az új felfedezés számos kérdést vet fel a jelenség fizikájával kapcsolatban - írta meg az AP News.
A földrengések kialakulásának új elméletét dolgozták ki izraeli kutatók. A Jeruzsálemi Héber Egyetem fizikusai által végzett kísérletek rávilágítottak arra, hogy a földrengéseket megelőzheti egy lassú, "kúszó mozgás", amely nem jár észlelhető rengéssel. Ez az új felismerés hozzájárulhat a földrengések előrejelzésének fejlesztéséhez - közölte a Live Science.
Bár folyamatosan hallhatunk az űrkutatás újabb és újabb áttörő sikereiről, még mindig csak a Föld közvetlen környezetébe tudtunk ember alkotta eszközöket küldeni. A Naprendszeren kívüli csillagközi térbe, más csillagrendszerekhez való eljutáshoz még nincs meg a technológiánk, azonban tudósok és mérnökök folyamatosan dolgoznak olyan megoldásokon, amelyek lehetővé tennék egy űrszonda eljuttatását más csillagok közelébe. Egy új tanulmány szerint egy úgynevezett relativisztikus elektronsugárral működő eszköz megoldást jelenthet a problémára - írta meg a ScienceAlert.
A NASA James Webb űrteleszkópjának (JWST) kétéves mérési adatai alapján a kutatók megerősítették, hogy az univerzum nagyjából 8%-kal gyorsabban tágul, mint azt az asztrofizikusok a korai világegyetemről szerzett tapasztalatok alapján gondolták. A teleszkóp eddigi legnagyobb mintáján végzett elemzés eredményei alapján a kutatók szerint felül kell vizsgálni a világegyetemről alkotott tudományos modellünket.
Az Arizonai Egyetem kutatói egy újszerű, ultragyors elektronmikroszkópot használó "attomikroszkópiás" technikát fejlesztettek ki, amely a mozgó elektronokat soha nem látott részletességgel rögzíti - számolt be a Scitechdaily.com tudományos témákat feldolgozó szaklap. Az új technika a remények szerint tudományos áttörésekhez nyithatja meg az utat a fizikában és akár más területeken.
Az Arizonai Egyetem fizikusai kifejlesztették a világ leggyorsabb transzmissziós elektronmikroszkópját, amely képes elképesztő időbeli részletességgel rögzíteni a vizsgált mintákat. Az "attomikroszkópnak" elnevezett eszköz képes mindössze egy trilliomod másodpercig, vagyis egy attoszekundumig tartó események rögzítésére is - írta meg a New Atlas.
Magyarországi településeken is érezhető, 4,4-es magnitudójú földrengés volt kedd reggel Horvátországban, a magyar-horvát határ közelében.
A Tokiói Egyetem mérnökei olyan, külső energiaforrás nélkül működő apró robotokat (mikrobotokat) hoztak létre, amelyeket egysejtű algák használatával bírnának mozgásra - írja a ScienceAlert.
A Coloradói Egyetem JILA intézetének kutatói megalkották a világ eddigi legpontosabb atomóráját. A tudományos kísérletekhez használható eszköz elméletben 30 milliárd évente mindössze egy másodperc eltérést produkál - jelentette a New Atlas.
A testedzés hiánya miatt világszerte csaknem 1,8 milliárd felnőtt van kitéve olyan betegségeknek, mint a rák, stroke, demencia és cukorbetegség, és a helyzet csak egyre romlik - figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss jelentése.
Exkluzív interjút adott az InfoRádiónak a friss Nobel-díjas Krausz Ferenc. A fizikus arról beszélt, hogy az elismerésre nem lett volna esélye a magyarországi tanárai nélkül, de hozzátette, azért kellett elmennie az országból, mert a kutatásnak nem volt meg a feltételei, most viszont Szegeden kezdett új projektbe.
11 millió svéd koronával, vagyis mintegy 368 millió forint pénzjutalommal jár egy idei Nobel-díj. A fizikai Nobel-díjat hárman kapták megosztva, ők fejenként 122 millió forinthoz jutnak így. Köztük a magyar Krausz Ferenc, aki ma azt is elárulta: jótékony célra fordítja az elnyert összeget.
Krausz Ferenc, magyar származású kutató kapta az idei fizikai Nobel-díjat megosztva két tudóstársával. A Mórról származó, jelenleg Németországban élő szakember, az attofizika egyik úttörője, kutatási eredményeit számos területen hasznosítják, köztük a gyógyászatban és a lézeres vizsgálatoknál. A 2023-as fizikai Nobel-díj hivatalos indoklása szerint a kitüntettek „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért” kapják az elismerést.
Vajon meddig élhet még az emberiség? Magunk forraljuk fel a bolygót, vagy csak a Nap perzsel fel minket egymilliárd év múlva? Netán azt is túléljük? Senki sem tudja, de az emberi lét elméleti maximumáról még így is lehet némi sejtésünk a tudománynak köszönhetően. A jelenlegi tudásunk szerint addig élhet ember a világon, ameddig képes a gondolkodásához szükséges energiához jutni. Ez ugyanakkor a távoli jövőben elképesztő kihívást jelent majd. A tudósokat nem érheti az a vád, hogy ne gondolkoznának előre: már most is vannak olyan vad ötletek, hogy a csillagok kimúlása után miként nyerhetünk energiát a fekete lyukakból. Ha ez sikerül, azzal drámaian megnövelhetjük az élettartamunkat, jó időre elhalasztva a világunk végét - már ha az nem szakad magától szét, és még a protonok is egyben maradnak. A történetünk így csak valamikor egy googol (10100) év múlva érhet véget, amikor már a fekete lyukak is elpárologtak. Az alábbi cikkben ezt a futurisztikus világot nézzük meg, gondolatban elutazva az utolsó lehetséges állomásig.
Most nyújtották be a törvényjavaslatot.
Az euróval szemben a forint nem tud kitörni a 402-404-es sávból.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
