Az amerikai magánszektor munkahelyeinek száma márciusban 2023 júliusa óta a leggyorsabb ütemben bővült, ami az amerikai munkaerőpiac folyamatos élénkülését jelzi - jelentette szerdán az ADP bérszámfejtő cég.
A munkanélkülisági ráta évek óta nem látott magasságba emelkedett Magyarországon, amelynek több oka is van. Elemzők arra számítanak, hogy a következő hónapokban még nem érkezik meg a fellélegzés a munkaerőpiacon.
Ha az amerikai hozamgörbe inverzzé válik, akkor hamarosan recesszióba süllyed a gazdaság – legalábbis az USA modernkori történelmében eddig jellemzően így történt. A hozamgörbe most is masszívan inverz, recesszióra viszont kevés esélyt látnak a közgazdászok, a Fed is magabiztos a puha landolással kapcsolatban. Pedig a hozamgörbe most sem téved, ha azt akarjuk kiolvasni belőle, amit valóban előrejelezni hivatott. Sőt, még azt sem lehet kizárni, hogy az inverzzé válást nem követi recesszió, és ha mégsem így lesz, az is leginkább a szerencsének lesz köszönhető. Vagyis a hozamgörbe és a recesszió kapcsolatát még akkor is korai lenne nyugdíjazni, ha ezúttal nem következik be az együttállás.
2024. március 23-tól Kozák Tamás váltja Vámos Györgyöt az OKSZ főtitkári pozíciójában - adta hírül a szervezet. Kozák Tamás, mint az OKSZ főtitkára, első szakmai előadását a Pénzcentrum és a Portfolio által szervezett RETAIL DAY 2024 konferencián tartja, április 11-én.
Az elmúlt hónapokban nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ami mostanra olyan magas szintre került, mint amit utoljára a Covid-válságban láttunk. A munkaerőpiac feszessége tehát enyhült, de a számok mögé nézve sokkal árnyaltabb a kép. Mekkora béremelkedés várható Magyarországon? Mennyire erős a dolgozók alkupozíciója? Mennyire kell tartanunk az infláció újbóli emelkedésétől?
Magyarország gazdasági teljesítménye vegyes képet mutatott a negyedik negyedévben az Eurostat adatai alapján. Az éves GDP-visszaeséssel az unió középmezőnyébe kerültünk, míg a foglalkoztatás változásánál, valamint a termelékenységnél már a hátsó traktusba kerültünk. 2023 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban stabil maradt a GDP az előző háromhónapos időszakhoz képest, ellentétben a 2023 harmadik negyedévével, amikor az euróövezetben a GDP 0,1%-kal csökkent, míg az EU-ban stagnált.
Közzétette az ADP a versenyszektorban foglalkoztatottak februári létszámának változását, az adat nem okozott meglepetést.
A munkanélküliségi ráta 4,5-5%-ra emelkedett Magyarországon az idei év elejére, miután a gazdaság gyengélkedik. Ilyen magas munkanélküliségre utoljára a Covid-válságban volt példa. Mindeközben a vendégmunkások száma nem csökken: már megközelíti a 100 ezer főt, ami közel 20 ezres növekedés az inflációs válság előtti szinthez képest. Vagyis amíg a magyarok körében nőtt a munkanélküliség, addig a külföldi dolgozók létszámának növekedése töretlen volt.
A magyar kormány fő célja az aktivitási ráta növelése, az inaktívak hatékony bevonása a munkaerőpiacra. Az építő- és feldolgozóipar kivételével a munkaerőpiac jelenleg stabil, és demográfiai kihívásokra is felkészültek a már futó GINOP programokon keresztül – ismertette Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egy keddi, a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett háttérbeszélgetésen. A politikus kifejtette, hogy az inaktív munkaerő-tartalékok három csoportra oszthatók, és tervezik a foglalkoztatási hivatal fejlesztését a hatékonyabb támogatás érdekében. A közfoglalkoztatás átalakításával és a külföldi munkaerő bevonásával is számolnak a jövőbeli terveikben.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a friss, januári munkaerőpiaci adatról kérdeztük Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét, de szó volt a 2023-as reálbérek alakulásáról is. A második blokkban a Magyar Telekom tavalyi negyedik negyedéves eredményeiről beszélgettünk Fekete Beatrixszal, a Portfolio részvénypiaci elemzőjével.
Tegnap a reggeli erősödést követően már 386,5-nél is járt a forint az euróval szemben, estére azonban visszagyengült a magyar deviza. A reggeli órák pénteken nem hoztak nagyobb elmozdulásokat a devizapiacon, aztán kora délelőtt hirtelen 1 egységet gyengült a magyar deviza. Délután ugyan erősödgetett a magyar fizetőeszköz, de késő délutánra gyorsan visszagyengült a forint. A hét utolsó kereskedési napján a gazdasági események sem tartogattak nagy izgalmakat, bár a KSH által reggel közölt foglalkoztatottsági adatai elvették a forint erejét, a Német ifo-index viszont nem mozgatta meg a piacokat.
Januárban megugrott a munkanélküliségi ráta és csökkent a foglalkoztatás, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság továbbra is kifejezetten gyengén teljesít a tavalyi recessziós periódus és az emelkedő csoportos leépítések közepette.
Idén 2,4%-os, jövőre 3,6%-os GDP-növekedést vár Magyarországon az Európai Bizottság. A növekedéshez az is hozzájárul, hogy várhatóan csökkenni fog az infláció és a kamatlábak is. Az idei évre 4,5%-os pénzromlást valószínűsítenek.
Szakértők szerint Magyarországnak már nincs elegendő munkaerőtartaléka ahhoz, hogy ki tudja elégíteni a piac igényeit. A következő években ráadásul egyrészt csökken a munkaképes korúak száma, másrészt a betelepülő gyárak miatt még több dolgozóra lenne szükség. A munkaadói és a munkavállalói oldal szerint is elengedhetetlen a vendégmunkások behozatala, azonban amíg a szakszervezetek szigorítást szeretnének, addig a vállalatok képviselői ezt a kérdést másképp látják.
Az elmúlt időszakban több cikk és interjú is foglalkozott a „magas nyomású gazdaság” témájával a hazai szaksajtóban, többségében kritizálva a magas nyomású gazdaság koncepciójának gazdaságpolitikává tételét. Úgy vélem, a kialakult polémia a magas nyomású gazdaság fogalmának túlzottan leegyszerűsítő értelmezéséből fakad, miszerint az lényegében azonos a túlfűtött gazdasággal, ami inflációhoz vezet és veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.
Kamatvágások sorát várják idén a befektetők az Európai Központi Banktól, de a jegybank legutóbbi ülésén igyekezett oszlatni ezeket a várakozásokat. Nem jártak sikerrel: a piac továbbra is optimista a kamatkilátásokkal kapcsolatban. Lagarde-ék ma újra megpróbálhatják hűteni a kedélyeket, a jegybank ugyanis délután kamatdöntő ülést tart. Az EKB az inflációs kockázatok miatt óvatos a kamatkilátásokkal kapcsolatban, emiatt nem akarja elhamarkodni a lazítást. Ám ha a reálgazdaság nem áll talpra, lehet, hogy a befektetőknek lesz igaza.
Az Európában rekordalacsonynak tekinthető munkanélküliség a többi fejlett gazdasághoz viszonyítva még mindig magas, az Egyesült Államokban például sokkal kisebb a ráta. Ennek részben módszertani okai vannak: mélyebbre tekintve a munkaerőpiac helyzete nem annyival kedvezőtlenebb az EU átlagában az USA-hoz mérve, mint ahogy az a munkanélküliségi adatokból látszik. Európában inkább a munkanélküliség területi eloszlásával van baj, egyes országokban valóban magas a munkanélküliek aránya, míg másutt kínzó munkaerőhiánnyal küzdenek. Jó hír, hogy a munkanélküliség várhatóan egyre kevésbé lesz probléma ezekben az országokban, de a kormányok addig is sokat tehetnének a helyzet javításáért – ha a politikai szempontok engednék.
A nyomás alatt levő olasz gazdaság 2024-es növekedési kilátásai attól függnek, hogy a kormány milyen gyorsan tudja felhasználni az EU által megítélt helyreállítási forrásokat. A kamatcsökkentés segíthet, ám ennek hatásai csak lassan érvényesülnek majd – véli az ING Bank elemzője.
A vártnál kisebb mértékben nőtt az amerikai szolgáltatóipar teljesítménye decemberben az ISM gazdaságkutató intézet szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-indexe (BMI) szerint.
A várt 115 ezer fő helyett 164 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban decemberben az ADP adatai szerint.
Hogy viszonyul ez a diszkontokhoz és a szupermarketekhez?
Rubio még fontosabb ember lett, egyelőre.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
