Felrobbanthatja az inflációt a béremelkedés?

Felrobbanthatja az inflációt a béremelkedés?

Az elmúlt hónapokban nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ami mostanra olyan magas szintre került, mint amit utoljára a Covid-válságban láttunk. A munkaerőpiac feszessége tehát enyhült, de a számok mögé nézve sokkal árnyaltabb a kép. Mekkora béremelkedés várható Magyarországon? Mennyire erős a dolgozók alkupozíciója? Mennyire kell tartanunk az infláció újbóli emelkedésétől?

Már lefelé lóg ki Magyarország az EU-s gazdasági lajstromoknál

Már lefelé lóg ki Magyarország az EU-s gazdasági lajstromoknál

Magyarország gazdasági teljesítménye vegyes képet mutatott a negyedik negyedévben az Eurostat adatai alapján. Az éves GDP-visszaeséssel az unió középmezőnyébe kerültünk, míg a foglalkoztatás változásánál, valamint a termelékenységnél már a hátsó traktusba kerültünk. 2023 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban stabil maradt a GDP az előző háromhónapos időszakhoz képest, ellentétben a 2023 harmadik negyedévével, amikor az euróövezetben a GDP 0,1%-kal csökkent, míg az EU-ban stagnált.

Egyre több a munkanélküli Magyarországon, miközben özönlenek hozzánk a külföldi munkások

Egyre több a munkanélküli Magyarországon, miközben özönlenek hozzánk a külföldi munkások

A munkanélküliségi ráta 4,5-5%-ra emelkedett Magyarországon az idei év elejére, miután a gazdaság gyengélkedik. Ilyen magas munkanélküliségre utoljára a Covid-válságban volt példa. Mindeközben a vendégmunkások száma nem csökken: már megközelíti a 100 ezer főt, ami közel 20 ezres növekedés az inflációs válság előtti szinthez képest. Vagyis amíg a magyarok körében nőtt a munkanélküliség, addig a külföldi dolgozók létszámának növekedése töretlen volt.

Felfedte a kormány, hol lát munkaerő-tartalékokat Magyarországon

Felfedte a kormány, hol lát munkaerő-tartalékokat Magyarországon

A magyar kormány fő célja az aktivitási ráta növelése, az inaktívak hatékony bevonása a munkaerőpiacra. Az építő- és feldolgozóipar kivételével a munkaerőpiac jelenleg stabil, és demográfiai kihívásokra is felkészültek a már futó GINOP programokon keresztül – ismertette Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egy keddi, a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett háttérbeszélgetésen. A politikus kifejtette, hogy az inaktív munkaerő-tartalékok három csoportra oszthatók, és tervezik a foglalkoztatási hivatal fejlesztését a hatékonyabb támogatás érdekében. A közfoglalkoztatás átalakításával és a külföldi munkaerő bevonásával is számolnak a jövőbeli terveikben.

Gyengülve fordul a hétvégére a forint

Gyengülve fordul a hétvégére a forint

Tegnap a reggeli erősödést követően már 386,5-nél is járt a forint az euróval szemben, estére azonban visszagyengült a magyar deviza. A reggeli órák pénteken nem hoztak nagyobb elmozdulásokat a devizapiacon, aztán kora délelőtt hirtelen 1 egységet gyengült a magyar deviza. Délután ugyan erősödgetett a magyar fizetőeszköz, de késő délutánra gyorsan visszagyengült a forint. A hét utolsó kereskedési napján a gazdasági események sem tartogattak nagy izgalmakat, bár a KSH által reggel közölt foglalkoztatottsági adatai elvették a forint erejét, a Német ifo-index viszont nem mozgatta meg a piacokat.

Itt az Európai Bizottság friss előrejelzése Magyarországról

Itt az Európai Bizottság friss előrejelzése Magyarországról

Idén 2,4%-os, jövőre 3,6%-os GDP-növekedést vár Magyarországon az Európai Bizottság. A növekedéshez az is hozzájárul, hogy várhatóan csökkenni fog az infláció és a kamatlábak is. Az idei évre 4,5%-os pénzromlást valószínűsítenek.

Magyarországnak nincs más választása? Több tízezer külföldi munkás jöhet évente

Magyarországnak nincs más választása? Több tízezer külföldi munkás jöhet évente

Szakértők szerint Magyarországnak már nincs elegendő munkaerőtartaléka ahhoz, hogy ki tudja elégíteni a piac igényeit. A következő években ráadásul egyrészt csökken a munkaképes korúak száma, másrészt a betelepülő gyárak miatt még több dolgozóra lenne szükség. A munkaadói és a munkavállalói oldal szerint is elengedhetetlen a vendégmunkások behozatala, azonban amíg a szakszervezetek szigorítást szeretnének, addig a vállalatok képviselői ezt a kérdést másképp látják.

Vojnits Tamás: A magasnyomású gazdaság lehet a vezérfonal

Vojnits Tamás: A magasnyomású gazdaság lehet a vezérfonal

Az elmúlt időszakban több cikk és interjú is foglalkozott a „magas nyomású gazdaság” témájával a hazai szaksajtóban, többségében kritizálva a magas nyomású gazdaság koncepciójának gazdaságpolitikává tételét. Úgy vélem, a kialakult polémia a magas nyomású gazdaság fogalmának túlzottan leegyszerűsítő értelmezéséből fakad, miszerint az lényegében azonos a túlfűtött gazdasággal, ami inflációhoz vezet és veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.

Mindenki kamatcsökkentést vár, de az EKB még másra figyel

Mindenki kamatcsökkentést vár, de az EKB még másra figyel

Kamatvágások sorát várják idén a befektetők az Európai Központi Banktól, de a jegybank legutóbbi ülésén igyekezett oszlatni ezeket a várakozásokat. Nem jártak sikerrel: a piac továbbra is optimista a kamatkilátásokkal kapcsolatban. Lagarde-ék ma újra megpróbálhatják hűteni a kedélyeket, a jegybank ugyanis délután kamatdöntő ülést tart. Az EKB az inflációs kockázatok miatt óvatos a kamatkilátásokkal kapcsolatban, emiatt nem akarja elhamarkodni a lazítást. Ám ha a reálgazdaság nem áll talpra, lehet, hogy a befektetőknek lesz igaza.

Itt a magyarázat az abnormális munkanélküliségi adatokra

Itt a magyarázat az abnormális munkanélküliségi adatokra

Az Európában rekordalacsonynak tekinthető munkanélküliség a többi fejlett gazdasághoz viszonyítva még mindig magas, az Egyesült Államokban például sokkal kisebb a ráta. Ennek részben módszertani okai vannak: mélyebbre tekintve a munkaerőpiac helyzete nem annyival kedvezőtlenebb az EU átlagában az USA-hoz mérve, mint ahogy az a munkanélküliségi adatokból látszik. Európában inkább a munkanélküliség területi eloszlásával van baj, egyes országokban valóban magas a munkanélküliek aránya, míg másutt kínzó munkaerőhiánnyal küzdenek. Jó hír, hogy a munkanélküliség várhatóan egyre kevésbé lesz probléma ezekben az országokban, de a kormányok addig is sokat tehetnének a helyzet javításáért – ha a politikai szempontok engednék.

Elveszett év jön Olaszországban

Elveszett év jön Olaszországban

A nyomás alatt levő olasz gazdaság 2024-es növekedési kilátásai attól függnek, hogy a kormány milyen gyorsan tudja felhasználni az EU által megítélt helyreállítási forrásokat. A kamatcsökkentés segíthet, ám ennek hatásai csak lassan érvényesülnek majd – véli az ING Bank elemzője.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.