Az elmúlt hónapokban nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ami mostanra olyan magas szintre került, mint amit utoljára a Covid-válságban láttunk. A munkaerőpiac feszessége tehát enyhült, de a számok mögé nézve sokkal árnyaltabb a kép. Mekkora béremelkedés várható Magyarországon? Mennyire erős a dolgozók alkupozíciója? Mennyire kell tartanunk az infláció újbóli emelkedésétől?
Magyarország gazdasági teljesítménye vegyes képet mutatott a negyedik negyedévben az Eurostat adatai alapján. Az éves GDP-visszaeséssel az unió középmezőnyébe kerültünk, míg a foglalkoztatás változásánál, valamint a termelékenységnél már a hátsó traktusba kerültünk. 2023 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban stabil maradt a GDP az előző háromhónapos időszakhoz képest, ellentétben a 2023 harmadik negyedévével, amikor az euróövezetben a GDP 0,1%-kal csökkent, míg az EU-ban stagnált.
Közzétette az ADP a versenyszektorban foglalkoztatottak februári létszámának változását, az adat nem okozott meglepetést.
A munkanélküliségi ráta 4,5-5%-ra emelkedett Magyarországon az idei év elejére, miután a gazdaság gyengélkedik. Ilyen magas munkanélküliségre utoljára a Covid-válságban volt példa. Mindeközben a vendégmunkások száma nem csökken: már megközelíti a 100 ezer főt, ami közel 20 ezres növekedés az inflációs válság előtti szinthez képest. Vagyis amíg a magyarok körében nőtt a munkanélküliség, addig a külföldi dolgozók létszámának növekedése töretlen volt.
A magyar kormány fő célja az aktivitási ráta növelése, az inaktívak hatékony bevonása a munkaerőpiacra. Az építő- és feldolgozóipar kivételével a munkaerőpiac jelenleg stabil, és demográfiai kihívásokra is felkészültek a már futó GINOP programokon keresztül – ismertette Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egy keddi, a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett háttérbeszélgetésen. A politikus kifejtette, hogy az inaktív munkaerő-tartalékok három csoportra oszthatók, és tervezik a foglalkoztatási hivatal fejlesztését a hatékonyabb támogatás érdekében. A közfoglalkoztatás átalakításával és a külföldi munkaerő bevonásával is számolnak a jövőbeli terveikben.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a friss, januári munkaerőpiaci adatról kérdeztük Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjét, de szó volt a 2023-as reálbérek alakulásáról is. A második blokkban a Magyar Telekom tavalyi negyedik negyedéves eredményeiről beszélgettünk Fekete Beatrixszal, a Portfolio részvénypiaci elemzőjével.
Tegnap a reggeli erősödést követően már 386,5-nél is járt a forint az euróval szemben, estére azonban visszagyengült a magyar deviza. A reggeli órák pénteken nem hoztak nagyobb elmozdulásokat a devizapiacon, aztán kora délelőtt hirtelen 1 egységet gyengült a magyar deviza. Délután ugyan erősödgetett a magyar fizetőeszköz, de késő délutánra gyorsan visszagyengült a forint. A hét utolsó kereskedési napján a gazdasági események sem tartogattak nagy izgalmakat, bár a KSH által reggel közölt foglalkoztatottsági adatai elvették a forint erejét, a Német ifo-index viszont nem mozgatta meg a piacokat.
Januárban megugrott a munkanélküliségi ráta és csökkent a foglalkoztatás, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság továbbra is kifejezetten gyengén teljesít a tavalyi recessziós periódus és az emelkedő csoportos leépítések közepette.
Idén 2,4%-os, jövőre 3,6%-os GDP-növekedést vár Magyarországon az Európai Bizottság. A növekedéshez az is hozzájárul, hogy várhatóan csökkenni fog az infláció és a kamatlábak is. Az idei évre 4,5%-os pénzromlást valószínűsítenek.
Szakértők szerint Magyarországnak már nincs elegendő munkaerőtartaléka ahhoz, hogy ki tudja elégíteni a piac igényeit. A következő években ráadásul egyrészt csökken a munkaképes korúak száma, másrészt a betelepülő gyárak miatt még több dolgozóra lenne szükség. A munkaadói és a munkavállalói oldal szerint is elengedhetetlen a vendégmunkások behozatala, azonban amíg a szakszervezetek szigorítást szeretnének, addig a vállalatok képviselői ezt a kérdést másképp látják.
Az elmúlt időszakban több cikk és interjú is foglalkozott a „magas nyomású gazdaság” témájával a hazai szaksajtóban, többségében kritizálva a magas nyomású gazdaság koncepciójának gazdaságpolitikává tételét. Úgy vélem, a kialakult polémia a magas nyomású gazdaság fogalmának túlzottan leegyszerűsítő értelmezéséből fakad, miszerint az lényegében azonos a túlfűtött gazdasággal, ami inflációhoz vezet és veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.
Kamatvágások sorát várják idén a befektetők az Európai Központi Banktól, de a jegybank legutóbbi ülésén igyekezett oszlatni ezeket a várakozásokat. Nem jártak sikerrel: a piac továbbra is optimista a kamatkilátásokkal kapcsolatban. Lagarde-ék ma újra megpróbálhatják hűteni a kedélyeket, a jegybank ugyanis délután kamatdöntő ülést tart. Az EKB az inflációs kockázatok miatt óvatos a kamatkilátásokkal kapcsolatban, emiatt nem akarja elhamarkodni a lazítást. Ám ha a reálgazdaság nem áll talpra, lehet, hogy a befektetőknek lesz igaza.
Az Európában rekordalacsonynak tekinthető munkanélküliség a többi fejlett gazdasághoz viszonyítva még mindig magas, az Egyesült Államokban például sokkal kisebb a ráta. Ennek részben módszertani okai vannak: mélyebbre tekintve a munkaerőpiac helyzete nem annyival kedvezőtlenebb az EU átlagában az USA-hoz mérve, mint ahogy az a munkanélküliségi adatokból látszik. Európában inkább a munkanélküliség területi eloszlásával van baj, egyes országokban valóban magas a munkanélküliek aránya, míg másutt kínzó munkaerőhiánnyal küzdenek. Jó hír, hogy a munkanélküliség várhatóan egyre kevésbé lesz probléma ezekben az országokban, de a kormányok addig is sokat tehetnének a helyzet javításáért – ha a politikai szempontok engednék.
A nyomás alatt levő olasz gazdaság 2024-es növekedési kilátásai attól függnek, hogy a kormány milyen gyorsan tudja felhasználni az EU által megítélt helyreállítási forrásokat. A kamatcsökkentés segíthet, ám ennek hatásai csak lassan érvényesülnek majd – véli az ING Bank elemzője.
A vártnál kisebb mértékben nőtt az amerikai szolgáltatóipar teljesítménye decemberben az ISM gazdaságkutató intézet szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-indexe (BMI) szerint.
A várt 115 ezer fő helyett 164 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban decemberben az ADP adatai szerint.
Még mindig tart az októberben indult kötelezettségszegési eljárás.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Johnson hónapok óta halogatja a döntést.
Nem lövöldözünk egymás hajóira, még vízágyúval sem.
Többek között erről volt szó a keddi Checklistben.
Többek között erről volt szó a hétfői Checklistben.
Többek között erről volt szó a pénteki Checklistben.