Kirobbanó formában volt a magyar gazdaság az idei év első három hónapjában. A KSH az előzetes GDP-adatokhoz képest nem módosította a növekedési számokat, a részletekből azokban kiderült, hogy a mezőgazdaságon kívül a gazdaság minden ágazata hozzájárult a bővüléshez. Érdemben nőtt az ipar, az építőipar, és a szolgáltató szektor is. Az év második felében már borúsabb lesz a helyzet, nemcsak a háború és a magas infláció, hanem a költségvetési kiigazítások miatt is.
Az első negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene (szezonálisan kiigazítva) az előző negyedévihez képest 3,2%-kal emelkedett. Az egy évvel korábbi (igaz, meglehetősen alacsony) szinthez képest 8,7%-os volt a növekedés.
Az elmúlt évek nagy gazdasági növekedése ellenére a termelékenység terén nem történt előrelépés Magyarországon az EU átlaghoz képest, a fejlődést intézményi és piaci sajátosságok is akadályozzák - írja országelemzésében az Európai Bizottság. A testület szerint a fenntartható felzárkózáshoz előrelépésre lenne szükség a termelékenységben, amelyhez képzettebb munkaerőre és egészségesebb piaci környezetre lenne szükség.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A harmadik részben azzal foglalkoztam, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon, eközben igazoltam, hogy a kereseti (IMS) statisztika magas bérdinamikái nem fejezhetik ki hűen a valódi gazdasági folyamatokat.
Cikksorozatom negyedik, utolsó részében a statisztikai "anomália" lehetséges okait veszem számba, illetve ajánlásokat teszek, amelyek a kereseti statisztikákat a felhasználók számára hasznosabbá tehetik.
Bivalyerős volt a magyar gazdaság az idei első negyedévben a KSH friss adatai alapján. A tavalyi negyedik negyedévhez képest 2,1%-kal nőtt a GDP, ami kedvező teljesítménynek számít. A GDP 8,2%-kal nőtt (nyers adatok alapján) az előző év azonos időszakához képest, ami pozitív meglepetést jelent, a Portfolio által megkérdezett közgazdászok 7,4%-os bővülésre számítottak. Elemzők szerint számos tényező segítette a GDP-növekedést, amelyek közül a következő negyedévekben sok kifuthat.
Bivalyerős volt a magyar gazdaság az idei első negyedévben a KSH friss adatai alapján. A tavalyi negyedik negyedévhez képest 2,1%-kal nőtt a GDP, ami kedvező teljesítménynek számít. A növekedést nagyban támogatta a szolgáltatószektor, de segített az ipari termelés is. A GDP 8,2%-kal nőtt (nyers adatok alapján) az előző év azonos időszakához képest, ami pozitív meglepetést jelent, a Portfolio által megkérdezett közgazdászok 7,4%-os bővülésre számítottak. A következő hónapokban a háború hatásai, az egyszeri növekedéstámogató tényezők kifutása, illetve a költségvetés kedvezőtlen helyezte azonban már rontják a kilátásokat.
A holnap megjelenő első negyedéves GDP-növekedési adatok a magyar gazdaság dinamikus bővülését jelzik majd - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Az év hátralévő részében azonban már erőteljes lassulás következhet be a kedvezőtlen globális környezet hatására. Akár még recesszió is lehet az idén.
Márciusban az ipari termelés volumene (szezonálisan igazítva) 5,7%-kal maradt el az előző havitól. A nagy mértékű visszaesés ellenére az ágazat első negyedéves teljesítménye kifejezetten szép - és főleg sokkal szebb annál, mint amit a jövő ígér.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. A termelékenység mellett az úgynevezett szuperbruttó, a bruttó és a nettó bérek alakulását vizsgálva bemutatom, hogy Magyarországon szokatlanul élesen váltak el a nemzeti számláknak (NSZ) a termelékenységre és a nemzetgazdasági bruttó keresetek alakulására vonatkozó mutatói a munkaügyi (kereseti) statisztika (IMS) bruttó és nettó bérek alakulására vonatkozó jelzéseitől. Ha elfogadjuk, hogy az NSZ jól méri a nemzetgazdasági termelékenység dinamikáját, nem hihetjük, hogy az IMS-adatok jól tükrözik a nemzetgazdasági bérdinamikát. A fajlagos bérköltség és az infláció mutatóinak összehasonlítása alátámasztja a KSH szakértőinek azt a megállapítását, hogy az IMS túlbecsüli a bruttó bérek nemzetgazdasági szintű emelkedését, ám ennek a nemzetgazdasági nettó béralakulást érintő következményeit is indokolt végiggondolni. Emellett, a KSH kétféle bérstatisztikája közötti eltérést részben magyarázó tényező, a „fehéredés” becslését tekintve is okkal várnak el transzparenciát az adatok felhasználói.
A bérvitához kötődő számításaim, megjegyzéseim több részben jelennek meg, ez az első cikkem.
A kínai koronavírusos fertőzések nagy része Sanghajban és Pekingben történik, a legfrissebb adatok alapján viszont az már kezd látszódni, hogy a korlátozások gazdasági hatásai szélesebb körben érvényesülnek.
A kínai lezárások már eddig is károkat okoztak az ázsiai ország gazdaságának, de egy több hónapig elhúzódó, nagyvárosokra kiterjedő korlátozás nagyobb hatással járni, mint a 2020-as lezárások - árulták el a Portfolio-nak Kínával foglalkozó közgazdászok. A zéró Covid politika szerintük 2022 egészében érvényben marad, és minél tovább maradnak a lezárások, annál nagyobb az esélye, hogy a vállalatok kiszervezik tevékenységüket Kínából. A szakértők beszéltek a lezárások Európára gyakorolt hatásáról is.
Márciusban több tényező együttes hatására felrobbant a kiskereskedelmi forgalom volumene Magyarországon. Éves alapon 16,2%-os volt a növekedés, ebben az évszázadban a legmagasabb.
Stabil a magyar és a legtöbb európai bankrendszer kilátása, mivel várhatóan folytatódik az európai gazdaságok kilábalása a koronavírus-járvány sokkjából, bár e kilábalási folyamatot valószínűleg lassítja az ukrajnai háború - áll a Moody's Investors Service szerdán Londonban bemutatott szektorelemzésében.
Lassult áprilisban a magánszektor gazdasági teljesítményének növekedési üteme az Egyesült Államokban a nyersanyag-, üzemanyag- és munkaerőköltségek emelkedése miatt, az üzleti bizalmi indexek romlása pedig a kilátások borúsabb megítélésére enged következtetni az S&P Global gazdaságkutató intézet beszerzésimenedzser-indexének (BMI) előzetes értékei alapján.
Oroszországban az infláció idén elérheti a 22 százalékot, a GDP pedig 9,2 százalékkal csökkenhet - vélik elemzők az orosz jegybank szokásos havi felmérése alapján. A márciusi felméréshez képest a szakértők előrejelzése romlott, akkor ugyanis 8 százalékos gazdasági csökkenést és 20 százalékos inflációt vártak az idei évre.
A Nemzetközi Valutaalap szerint jelentősen romlottak a globális gazdaság 2022. évi kilátásai a szervezet előző, januári előrejelzése óta. Az IMF kedden ismertetett, legfrissebb előrejelzése szerint idén a globális gazdaság 3,6 százalékkal nő a januárban várt 4,4 százalékkal szemben, a jövő évi GDP-növekedési adatot 3,8 százalékról 3,6 százalékra mérsékelte a szervezet.
Az UBS Group AG, a Barclays Plc, a Standard Chartered Plc és a Bank of America (BofA) szakértői visszafogták Kína idei gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzésüket a koronavírus terjedése és az emiatt elrendelt lezárások hatására.
Az UBS Group AG, a Barclays Plc, a Standard Chartered Plc és a Bank of America (BofA) szakértői visszafogták Kína idei gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzésüket a koronavírus terjedése és az emiatt elrendelt lezárások hatására.
A kormány határozott jelzései, az elemzők feltételezései és az első negyedéves költségvetési hiányadatok alapján egyre erősebbek azok a várakozások, miszerint a gazdaságpolitikának hamarosan költségvetést stabilizáló intézkedéseket kell hoznia, mert kiigazítási kényszerbe került. Az elmúlt hónapok óriási kiköltekezése, valamint a költségvetést meghatározó külső körülmények látványos megváltozása miatt ez nem is lenne meglepő. A költségvetés kilátásait bemutató kétrészes cikksorozatunk második írásában bemutatjuk, hogy miért nem pánikol a kormány miközben százmilliárd forintos tételek repkednek, milyen egyenlegjavító lépések jöhetnek szóba, azokat miért nem lehet minden esetben megszorításoknak nevezni és miért nem ismétlődhet meg teljes egészében a 10 évvel ezelőtti múlt.
