A várt 0,2% helyett 0,5%-kal nőtt júniusban a brit GDP, és ez oda vezetett, hogy a második negyedévi növekedés is a várt stagnálás helyett 0,2%-os lett – közölte ma reggel a brit statisztikai hivatal. Ezzel együtt továbbra is igaz, hogy a brit gazdaság mérete még mindig nem érte el a járvány kezdete előtti, 2019 végi szintjét, egyedüliként a vezető gazdaságok közül.
Kína központi bankjának kormányzója, Pan Gongsheng ígéretet tett arra, hogy több pénzügyi forrást irányít a magángazdaság felé, hogy ezzel is növelje a magánvállalatok bizalmát, miközben az ország gazdasági lendülete lelassul.
A vártnak megfelelő mértékben tovább csökkent az éves infláció az eurózónában júliusban, a GDP pedig a vártnál nagyobb mértékben nőtt a második negyedévben. Összességében kedvezőnek nevezhető a ma délelőtti adatközlés.
Tajvan gazdasága felülmúlta a várakozásokat: az ország statisztikai hivatala szerint 2023 második negyedévében az elemzői várakozásokat felülmúlva, közel 1,5 százalékos GDP-növekedést értek el.
Bár a felülvizsgált adatok szerint még nagyobb volt az idei első negyedévben a német gazdasági visszaesés, az év második három hónapjában viszont csak stagnált, miközben több elemző további visszaesést várt. A német jegybank, a Bundesbank viszont enyhe emelkedést jelzett előre. Az éves teljesítmény még mindig csökkenést mutat 2022 azonos időszakához képest.
A második negyedévben Svédország gazdasága a világjárvány óta a legjelentősebb visszaesést szenvedte el, ami felerősítette az esetleges súlyos gazdasági válsággal kapcsolatos aggodalmakat, és a korona leértékelődéséhez vezetett - számolt be a Bloomberg.
Az év második negyedévében Franciaország gazdasága erőteljes növekedést produkált, ami felülmúlta a korábbi becsléseket, és pozitív meglepetést okozott a 20 országot tömörítő euróövezetben fenyegető recesszióval kapcsolatos aggodalmak közepette.
Az első negyedéves 2 százalék után a második negyedévben 2,4 százalékkal nőtt évesítve az amerikai GDP – derül ki az előzetes adatokból. Az elemzők minimális lassulást vártak 1,8 százalékra, vagyis a közölt adat meglepőnek mondható.
Az áprilisi 2,8%-ról 3%-ra emelte az idei évi globális GDP-növekedési előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF), részben az Egyesült Államokkal kapcsolatos prognózis javítása miatt, igaz közben a német növekedési előrejelzést rontották.
A BNP Paribas és a Morgan Stanley is GDP-visszaesést vár 2023-ra, de egyre sötétebb képet festenek a jövő évi kilátásokról is. A francia nagybank már az ingatlanárak visszaesésével számol, a dezinfláció várhatóan lassú lesz az erős bérnyomás miatt, és a kormány 2024-re tervezett adóintézkedései tovább növelhetik az inflációt. A Morgan Stanley azzal számol, hogy az MNB folytatja a kamatcsökkentéseket, és az infláció letörésében kulcsfontosságú lesz az alapanyagárak változása. Viszont sokkal komolyabb gazdasági visszaeséssel számolnak, mint a BNP Paribas.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében folytatjuk a tegnapi téma feldolgozását, vagyis hogy lehetséges-e megduplázni a magyar GDP-t 2030-ig, ahogyan azt Orbán Viktor Tusványoson előrevetítette. Úgy tűnik, hogy ez a vállalás igen kockázatos, és nagyon nem mindegy az sem, hogy miként sikerül elérni az áhított célszámot. Vendégünk Beke Károly, a Portfolio makroelemzője. A második blokkban arról volt szó, hogy mekkora globális fenyegetést jelent Kína dominanciája az akkumulátorgyártásban. Ez a magyarok számára különösen kényes kérdés, tekintve, hogy a kormány milyen fontos szerepet szán ennek a szektornak az ország életében. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
2030-ra az a célunk, hogy 160 ezer milliárd forint legyen a magyar GDP – mondta szombaton Orbán Viktor Tusnádfürdőn. Ez azt jelentené, hogy 2023-hoz képet megduplázódna a bruttó nemzeti össztermékünk. De mekkora tett lenne ez? Mennyi esély van rá, hogy teljesül? Az utóbbi évek gazdasági tendenciája alapján nehéz lesz teljesíteni a kitűzött célt, főleg akkor, ha jelentősen csökkenő inflációra számít a kormány.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke volt a vendégünk, akit Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi előadásának gazdasági aspektusáról kérdeztünk. A kormányfő egyebek mellett azt mondta: 2030-ig megdupláznák a magyar GDP-t, ami Bod Péter Ákos szerint önmagában nem stratégiai terv, hanem vágy, esetleg törekvés. Az adás második részében az arany árát mozgató főbb tényezőkről volt szó, amiről Kaszab Balázst, a Portfolio Részvény rovatának elemzőjét kérdeztük.
„Ez az év ez nem lesz könnyű, ha megússzuk a recessziót, az már jó, de a következő évben már egy 4 százalékos növekedés az kinéz nekünk” – fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter egy minapi pódiumbeszélgetésen. Ez gyökeresen eltér a még mindig érvényben lévő hivatalos kormányzati prognózistól, amely szerint idén éves átlagban 1,5%-os GDP-növekedés várható.
Egyelőre a pozitív reálkamat-kilátások még támogathatják a forintot, azonban a fokozatos kamatcsökkentésekkel belátható időn belül ismét 400-ig is emelkedhet az euró jegyzése – jósolják az Unicredit Bank szakemberei friss elemzésükben. Az elemzők szerint az idén alig lesz gazdasági növekedés, és a költségvetési hiány is magasabb lehet a célnál 2023-ban és 2024-ben is.
A mezőgazdaság várható erős teljesítménye akár már a második negyedévben kihúzhatja a magyar gazdaságot a technikai recesszióból – vélik friss elemzésükben az ING Bank szakemberei. Szerintük vannak ugyan kockázatok, de a forint a jelenlegi 368-378-as sávban maradhat az év végéig. A gazdasági növekedés viszont minimális lehet, és a költségvetésben is vannak olyan aknák, melyeket kezelni kell.
Az első negyedévben az előzetesen becsültnél és az elemzők által vártnál is jelentősen magasabb lett az amerikai GDP-növekedés a csütörtökön publikált adatok alapján.
Szlovákia gazdasága a korábban vártnál lassabb ütemben fog növekedni 2024-ben, miután az idei évben nem volt túl jó a teljesítmény - derül ki az ország pénzügyminisztériumának frissített előrejelzéséből.
Az Egyesült Államokban az idei negyedik negyedévben, Európában pedig 2024-ben jöhet a recesszió – írják kedden közzétett elemzésükben az HSBC Asset Management szakértői.
Magyarországon egy főre vetítve mind a GDP, mind fogyasztás kisebb, mint Lengyelországban vagy Csehországban. Mivel hazánkban az elmúlt időszakban az alacsony hozzáadott értékű munkahelyek száma nőtt dinamikusan, így nem meglepő, hogy a bér, így a jólét nemzetközi összevetésben alacsony szinten maradt.
Mennyibe kerül most egy négyzetméter havonta?
Percről percre tudósítunk.
Május 9-én tapasztalt mentorok segítik a fiatal vállalkozókat.
Azért sokan megcsillantották az alkalmazkodóképességüket is.
Be kell engedni a humanitárius segélyszállítmányokat.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
