Jelentős különbség van aközött, hogy hogyan fektetik be a pénzüket a profik és a kisbefektetől, mutatjuk, hogy melyek a legnépszerűbb részvények az intézményi befektetők körében, és mibe teszik a pénzüket a lakossági befektetők.
Bizarr lenne, ha pont Trump megsértődése váltaná ki a szociális média sokak által sürgetett szabályozását. Ezt ugyanis főleg a baloldal sürgeti, míg a belföldön libertárius elveket hirdető elnök például Franciaország zsarolásával akadályozta meg, hogy a technológiai óriásvállalatokat, köztük az általa támadott Twittert és Google-t megadóztassák. Az esély erre csekély, nem csak azért, mert még sok jogi akadály tornyosul az elképzelések előtt, hanem mert a problémahalmaznak csak azt az elemét emelik ki, amely Trumpnak fáj, és így a többi populistához hasonlóan, jó kérdésre rossz választ ad. A fő vitapont ugyanis nem az, hogy milyen megjegyzést fűznek a portálok a megszólalásokhoz, hanem hogy melyik információnak milyen nyilvánosságot adnak. A frontvonalak pedig, mint mostanában egyre gyakrabban, nem egyenesek.
Az Alphabet ma bejelentette,, hogy az Egyesült Államokban zajló tüntetések és zavargások miatt elhalasztja a jövő héten a legújabb Android 11 mobil operációs rendszer bétaverziójának bemutatását.
A koronavírus válság nagyon megviselte a vállati szektort elsősorban a gazdaság lezárásán keresztül, viszont a technológiai óriáscégek esetében ennek pont az ellenkezője történt. A FAAMG cégek a válság alatt csak még nagyobbra nőttek, a befektetők közül pedig senki nem akar kimaradni a raliból, mindenki a tech papírokat veszi. Az ennyire egyoldalúvá vált piacon a múltban általában jött egy visszahúzás, miután a cégek nem tudták megfelelő fundamentumokkal alátámasztani az magas értékeltséget, viszont a mostani esetben nem ezt látjuk. A mostani helyzet alapján az látszik, hogy bármi is történik, a technológai cégek csak nyerni tudnak.
Elérhetővé tette a koronavírus terjedésének követésére közösen kifejlesztett szoftverét az Apple és a Google, ezzel olyan alkalmazások írhatóak, amelyek értesítést küldenek a felhasználóknak, ha kapcsolatba kerülhettek fertőzöttekkel.
Tegnap váratlanul nagyot estek a vezető amerikai részvényindexek a hangulatromlás pedig az ázsiai és az európai tőzsdékre is átterjedt. Sokan várják már, hogy a március 23 óta tartó rali kifulladjon, és folytatódjon a februárban kezdődött tőzsdei zuhanás, ők a tegnapi eséssel újabb muníciót kaptak a lejtmenetbe vetett hitükhöz. Kérdés, mennyire lehet tartós az esés. Kétségtelen, hogy érik már egy korrekció a lassan két hónapja tartó rali után, de egyelőre nem tűnik drámainak a lefordulás.
A vezető amerikai indexekben nagyon erős súllyal reprezentált öt technológiai behemót (Microsoft, Apple, Amazon, Google és Facebook) 48-49 órán belül teszi közzé idei első negyedéves gyorsjelentését. Emellé a FED ma este, az EKB pedig holnap délután tartja kamatdöntő ülését. Ez a híráramlási kombináció még békeidőben is szignifikáns és hetekig tartó indexmozgások kiindulópontja szokott lenni. Az elmúlt hetek sávozása után most vajon most merre mozdul meg az intézményi pénz? Ez április végének a nagy kérdése.
Több mint 7 százalékot száguldott a Google anyavállalata, az Alphabet részvényeinek árfolyama a zárás utáni kereskedésben azt követően, hogy a társaság közzétette első negyedéves számait. A koronavírus ellenére a vállalat bevételei még mindig kétszámjegyű ütemben növekedtek az egy évvel ezelőtti szinthez képest és az elemzői várakozásokat is felülteljesítették, de a járvány azért hat a cégre is, a hirdetési bevételek szignifikánsan lassulnak és a negyedéves profit elmaradt a konszenzustól. A negyedéves eredményeket bemutató sajtótájékoztatón költségcsökkentési lépéseket helyezett kilátásba a menedzsment.
Az ausztrál kormány rá akarja kényszeríteni a Google-t és a Facebook-ot, hogy fizessen a felületein megjelenő, sajtóorgánumokból átvett hírtartalmakért, amit hírügynökségek azzal hoznak összefüggésbe, hogy a koronavírus okozta járvány miatt csökkentek a sajtóorgánumok reklámbevételei.
Mostantól megnézhetjük, hogyan alakultak át az emberek mobilitási szokásai az elmúlt hetekben a koronavírus miatt. A Google 131 országról készített jelentést, amelyben a helymeghatározási adatokat felhasználva láthatóvá válik, hogy a különböző tevékenységek végézésre irányuló mobilitási trendek hogy változtak meg a kijárási korlátozások, vagy a járványtól való félelem hatására.
Jelentősen megnőtt az internet forgalma Európában azóta, hogy a koronavírus terjedése miatt sokan önkéntes karanténba vonultak és bezárkóztak otthonaikba. Olyannyira kritikus a helyzet, hogy a YouTube kénytelen lecsökkenteni az alapértelmezett videóminőséget az internet túlterheltségének elkerülése végett.
Az amerikai döntéshozók által sokat kritizált technológiai óriások jelentős segítséget nyújthatnak a koronavírus elleni küzdelemben, ezzel pedig javíthatnak a róluk kialakult képen. Több cég már be is jelentett intézkedéseket, amellyel a koronavírus által okozott gazdasági károk enyhítését célozták meg.
Egymás után tesznek bejelentéseket a világ vállalatai, hogy hogyan hat a működésükre a globális járvány és hogy hogyan kezelik a koronavírus negatív hatásait, ezeket gyűjtjük ebben a cikkben.
Új kormányzati munkacsoport alakult, amely vizsgálni fogja, hogy a legnagyobb nemzetközi technológiai vállalatok hogyan befolyásolják az életünket, érvényesülni tudnak-e az alkotmányos garanciák, emberi szabadságjogok ezeknél a szolgáltatóknál. A Portfolio-nak adott interjújában a Digitális Szabadság Bizottság konkrét terveit részletezte Varga Judit igazságügyi miniszter, akinek kiemelt célja, hogy megakadályozza egyfajta pszeudo-jogrendszerek kialakulását a digitális térben. A tárcavezető hangsúlyozta: az államnak kötelessége védeni az emberek jogait, ha kell, a technológiai cégekkel szemben is.
Tavaly a kereskedelmi háború, idén a koronavírus-járvány zavarja a kínai beszállítói láncokat, mind a két esemény világszerte érzékenyen érintette a vállalatokat, köztük az amerikai technológiai óriásokat is. A legnagyobb amerikai techcégek, mint az Apple, a Microsoft és a Google is fontolgatja, hogy áttelepíti a hardvergyártást Kínából. De nem lesz egyszerű dolguk, a kínai gyártás minden eddiginél jobban be van ágyazódva az amerikai beszállítói láncokba – mondta el a CNBC-nek nyilatkozó tanácsadó.
Nem ellentétes az uniós joggal a reklámadó, az azzal kapcsolatos szankciórendszer azonban igen az Európai Unió Bíróságának friss ítélete szerint. Ezzel a Google európai vállalata alulmaradt a magyar állammal szemben. Az ítélet megjelenése után közleményt adott ki a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium is.
Home office-ra utasította a Google a dublini európai központjában dolgozók nagy részét, miután az egyik alkalmazottja influenzaszerű tünetekről számolt be – írja a Reuters.
Elvesztik az európai uniós adatvédelmet a britek a Google-nél, a cég ugyanis bejelentette, hogy a brit felhasználók fiókjára ezentúl az amerikai adatvédelmi szabályok vonatkoznak – írja a Reuters.
Európa azt fogja kezdeményezni a világ húsz legnagyobb gazdaságának (G20) soron következő ülésén, hogy a 2020-as év prioritása a digitális adóról való megegyezés legyen – áll a Reuters birtokába került dokumentumban.
Tizenöt évvel ezelőtt, 2005. február 8-án indult el a Google Térkép szolgáltatás, ami azóta számos funkcióval bővült. Mostanra több mint 1 milliárd ember használja rendszeresen, hogy megtudja, milyen útvonalon érdemes eljutni A-ból B-be. Az Index összegyűjtötte a legfontosabb változásokat.
Kivárnak a befektetők.
Az időjárás miatt kellett elhalasztani.
Rossz hírt kaptak a vakcinafejlesztők.
Régi tabut döntött le a kormány.
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
