Korai lenne bármit mondani „a jelenlegi helyzetben” a felrobbantott Északi Áramlat gázvezetékek jövőjével kapcsolatban – ezt a sejtelmes kijelentést tette szerdán Alekszander Novak. Az orosz miniszterelnök-helyettes szavai arra utalnak, hogy az orosz vezetés nem tett még le az európai gázexportról ezen a fontos útvonalon keresztül, és így arról sem, hogy a négyből három felrobbantott vezetéket valahogy megjavítsa a háború lezárása után.
Az idei második negyedévben nettó 18,6 milliárd rubel (197 millió dollár) veszteséget termelt az orosz Gazprom a tavalyi hasonló időszaki 1030 milliárd rubelnyi nettó nyereség után, miután összeomlott a nagy orosz gázexportőr cég európai piaci értékesítése, és a gázárak is a mélybe szakadtak.
A Gazprom profitja több mint 40 százalékkal 1,2 ezer milliárd rubelre (15,8 milliárd dollár) csökkent tavaly, többek között az év második felében végrehajtott adóemelésnek is köszönhetően - közölte nemrég az orosz energiaipari óriáscég. A vezetőség azt is elárulta, hogy nem fogja az egész évre kifizetni a korábban bejelentett osztalékot.
A G7-ek és az EU tisztviselőinek csúcstalálkozóján döntést született arról, hogy megtiltják az orosz gázimportot azokon az útvonalakon, amelyeken Moszkva korábban már leállította a szállítást. Ez az első eset, hogy a nyugati hatalmak blokkolják a vezetékes gázkereskedelmet Ukrajna lerohanása óta – számolt be róla a Financial Times.
A geopolitikai körülmények és a szankciók miatt Oroszország vezetékes gázexportja a FÁK-országokon kívüli államokba a felére csökkenhet, 100 milliárd köbméterről 50 milliárd köbméterre 2023-ra egy orosz belső kormányzati jelentés szerint. A csökkenés ellensúlyozására a hazai fogyasztás növelését, több kis LNG-üzem építését és az ipari ágazatok fejlesztését tervezik, de ez hosszú évek után válhat csak valósággá. A szankciók nagyon megütötték már az orosz bevételeket a titkos jelentés szerint. Közben az orosz sajtó egyre jobban fél egy Török Áramlat ellen végrehajtott merénylettől.
Furcsa kettősség jellemezte az elmúlt három napot a kínai elnök moszkvai látogatása során, mert míg Vlagyimir Putyin orosz elnök minden megszólalásában konkrétan vázolta az oroszok nagyratörő kínai gázeladási terveit, addig Hszi Csin-Ping kínai elnök inkább távolságtartóan és konkrétumok említése nélkül letudta az egész témát. Ez is rávilágít arra, hogy az EU-s gázpiacot szinte teljesen elveszítő Oroszország mennyire rá van szorulva arra, hogy Kína minél hamarabb, minél nagyobb mennyiségben vegye meg az orosz gázt akár vezetékes, akár cseppfolyósított formában, mert különben az orosz gázkitermelés és az exportbevételek nagyon megsínylik az ukrajnai háború következményeit. Egy kínai gázpiacra szakosodott elemző emiatt úgy látja, hogy "Oroszország jelenleg valószínűleg kétségbeesettebben akar gázt eladni, mint amennyire Kínának szüksége van".
Példátlan átalakulás zajlott le a szemünk előtt, hiszen az orosz-ukrán háború előtt az Európai Unió gázimportjának 45-50%-a Oroszországból jött, de ez idén januárra 8% körülre zuhant a Portfolio kalkulációi szerint, azaz a súlyos függőségi helyzet után szinte pillanatok alatt levált a közösség az orosz gázról. Ez egyúttal drasztikusan csökkentette az oroszok zsarolási potenciálját is a háborúban és az uniós szankciós döntésekben, igaz nem minden tagállamban megy ilyen gyorsan az orosz leválás. Az egyik utolsó érdemi orosz gázvásárlónak Magyarország számít, ahol az éves fogyasztás mintegy harmadát még mindig a hosszú távú orosz szerződésből fedezhetjük.
Jair Lapid izraeli miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden az ENSZ éves közgyűlése alkalmával találkozott, közölte Lapid hivatala. 2008 óta ez volt az első alkalom, hogy a két ország legfőbb vezetője személyesen találkozott.
A Kreml szóvivője nemrég az általánosan véltnél kisebb jelentőségűnek tulajdonította a kieső európai gázeladások hatását az orosz gazdaságra, mondván, hogy más országok is hajlandóak orosz energiát vásárolni.
A Gazprom kedden közölte, hogy megállapodást írt alá arról, hogy a Kínába irányuló gázszállítások kifizetését dollár helyett jüanra és rubelre váltja. Az átállás része annak a törekvésnek, hogy Oroszország csökkentse függőségét a bankrendszerében és a kereskedelemben az amerikai dollártól és az eurótól - ezt a törekvést Moszkva jelentősen felgyorsította, miután a nyugati országok szankciókat vetettek ki Oroszországra válaszul az ukrajnai invázióra.
Az Európába irányuló norvég gázexport idén rekordot állított fel. A Gassco gázvezeték-üzemeltető vállalat szerint elkötelezettek amellett, hogy az elkövetkező években is nagy mennyiséget küldjenek a kontinensre - írta meg a Reuters.
A Fitch Ratings friss elemzést készített az európai gázpiaci helyzetről, melyben többek között annak lehetőségét vizsgálta, ha Oroszország teljesen elzárja a gázcsapot. Emellett kiemelte az orosz gázszállítások szempontjából legsebezhetőbb országokat.
Az IMF friss előrejelzése szerint az energiagazdag közel-keleti államok a következő négy évben akár 1300 milliárd dollárnyi további olajbevételre is számíthatnak, a régió állami vagyonalapjait tehát nagy összegekkel fogja majd megdobni ez a váratlan bevétel egy olyan időszakban, amikor a globális eszközárak elértéktelenedtek és az egész világ a recessziótól és a magas inflációtól fél.
Mivel az első hét és fél hónapban 13,2%-kal 274,8 milliárd köbméterre csökkent az orosz Gazprom gázkitermelése, így nagyon valószínűtlen, hogy elérné év végére a 400 milliárdos határt, így az idei tényadat példátlan negatív rekord lesz Oroszország újkori történelmében – mutattak rá az orosz Energetikai Fejlesztési Központ elemzői. Mindez azért különösen lényeges, mert még április végén is, tehát a háború kitörése után két hónappal is, azt vázolta a Gazprom vezetője, hogy idén közel 500 milliárd köbméteres gázkitermelésük lesz.
Miután befejeződtek a szezonális karbantartási munkálatok, áprilisban 11,9 milliárd dollárra, ötéves csúcsra, ugrott az egy évvel ezelőtti 5,8 milliárdról a katari cseppfolyósított földgázexport összege és ezzel meghaladta az Egyesült Államok LNG-exportjának bevételét – írja az Infostart a Kamco Invest adataira hivatkozva. Kínába viszik a legtöbb LNG-t Katarból, majd India és Japán következik a vásárlók sorában.
Az Európai Unió további gázszállításokat kér Nigériától, mivel a közösség felkészül az orosz gázszállítások esetleges csökkenésére - közölte Matthew Baldwin, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgató-helyettese szombaton.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
