Nagy többséggel megszavazta ma az Európai Parlament plenáris ülése azt a rendelet tervezetet, amely idén október 1-ig kötelezően legalább 80%-os, később még magasabb feltöltési arányt ír elő az európai stratégiai gáztárolókra az orosz fenyegetettség visszaszorítása érdekében. Emellett a tárolóval nem rendelkező országok számára is kötelező betároltatást ír elő más tagállamokkal együttműködve.
Vasárnap este válságtanácskozást tartottak Bécsben az osztrák kormány illetékesei, miután már napok óta a megrendelt gázmennyiség felét szállította csak a Gazprom és ezért úgy döntöttek, hogy újranyitják a Graz melletti, 2020-ban bezárt mellachi szénbányát, illetve a stájerországi szénerőművet. Közben megkezdődött tegnap Ausztria eddigi legnagyobb naperőművének építése az osztrák-magyar határ közelében.
Hétfőn is csak a szokásos gázmennyiség 40%-át szállítják az oroszok az Északi Áramlat 1-en Németországba, ezért az osztrákok és szlovákok is csak a szerződéses mennyiség felét kapják az oroszoktól, és az olaszoknál is jócskán érződik a helyzet, így ott akár már holnap dönthetnek a gázpiaci riasztási fokozat elrendeléséről. Mindez ma is felfelé hajtotta a gáztőzsdei árakat, akárcsak az alternatívaként szóba jövő szénárakat is. Közben külön figyelemre méltó, hogy Magyarország felé nem vágják vissza az oroszok a szerződéshez képest a leszállított gázmennyiséget, legalábbis Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn is arról beszélt, hogy nálunk nem tapasztalható az orosz gázszállítások visszafogása és múlt pénteken is ugyanezt mondta, amikor már több régiós országban is panaszkodtak a Gazprom szállításainak visszafogására. A magyar állami gázszerződés szerint évi 3,5 milliárd köbmétert Szerbián keresztül délről kapunk a Gazpromtól, további 1 milliárd köbmétert pedig Ausztrián keresztül, így tehát a nyugat-európai gázpiaci helyzet hozzánk elvileg eleve korlátozottabban szűrődne be.
A turbinaszállítási ügy a gázszállítások felfüggesztéséhez is elvezethet az Északi Áramlat-1 vezetéken – küldte a nagyon komoly figyelmeztetést Oroszország EU-hoz akkreditált nagykövete csütörtökön az orosz RIA hírügynökség tudósítása szerint. Erre és egyéb aggasztó hírekre ma is mintegy 20%-kal még tovább szárnyaltak a gázárak a vezető holland gáztőzsdén, így három nap leforgása alatt már mintegy 70%-os szárnyalásról beszélhetünk, ez pedig a tőzsdei áramárakat is az égbe küldte. Frissítés! A mai szentpétervári konferencián nagyon fontos üzeneteket mondott el a Gazprom vezére és az orosz miniszterelnök-helyettes, amelyeket ebben a külön cikkünkben írtunk meg, és arra utalnak, hogy az oroszok egyáltalán nem bánják, hogy nagyon magasra ugrottak a turbinaügy miatt az európai gázárak.
Egy minden körülményekre kiterjedő gázpiaci, illetve egy áramellátási megállapodást írt ma alá Belgrádban Szijjártó Péter külgazdasági külügyminiszter, és így egy minden eddiginél jelentősebb és széleskörűbb energetikai együttműködés alakult ki Szerbia és Magyarország között – derült ki a tárcavezető belgrádi sajtóeseményén.
Bejelentette csütörtökön az ukrán földgáz szállítási rendszerüzemeltető, hogy megállapodott a magyar rendszerüzemeltetővel arról: még hosszabb ideig kap Magyarországról garantált gázszállítási kapacitást Ukrajna.
Varsó felmondta az Oroszországot Európával összekötő Jamal gázvezetéken történő gáztranzitról szóló lengyel-orosz kormányközi szerződést - közölte hétfőn a Twitter közösségi honlapján Anna Moskwa lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszter. Ez látszólag nehéz helyzetbe hozza a lengyeleket, de fontos tudni, hogy ez kvázi egy kiprovokált helyzet, amelyet több más irányú gázimport felpörgetésével különösebb nehézségek nélkül át tudnak hidalni a lengyelek.
Előzetes politikai egyezségre jutottak az európai gáztárolók kötelező feltöltéséről és a tulajdonosi igazolások rendszeréről az uniós tagállamok nevében a francia elnökség és az Európai Parlament tárgyalói ma, így a rövidesen hatályba lépő új szabályok nagyban segíthetik a következő fűtési szezon gázválságának elkerülését. Magyar szempontból az alku azért fontos, mert sokkal kisebb pénzügyi teherrel járhat a relatív nagyméretű gáztárolóink feltöltése, mint ahogy az az eredeti európai bizottsági javaslatból kitűnt.
A szűkebb régiónkban Magyarország vette idén februárban a legdrágábban az orosz gázt, a románokhoz és a csehekhez képest közel háromszoros áron jutottunk hozzá a molekulához, az uniós átlagnál pedig harmadával drágábban – derült ki a G7 összesítéséből.
Frissítette hétfőn az Európai Bizottság az iránymutatását, hogy mit tegyenek az európai gázvásárlók az orosz gázt rubelért című kéthónapos huzavonában és ez alapján eldőlt: mindkét fél győztesnek hirdetheti magát, és így a gázszállítások zavartalanul folytatódhatnak. Ez azt jelenti, hogy az európai kormányok és gázvásárlók nyugodtan hangoztathatják, hogy ők bizony továbbra is a szerződésekben rögzített euróban, illetve dollárban fizetnek Oroszország felé, az oroszok pedig nyugodtan hangoztathatják, hogy sikerült rákényszeríteniük a nyugatiakat arra, hogy rubelben fizessenek a Gazpromnak. A kettő állítás közötti látszólagos ellentmondást néhány apró technikai részlet oldja fel, de ezekről nem szívesen beszél egyik fél sem, mert felfednék, hogy a teljes igazságnak csak az egyik részét domborították ki a közvélemény felé.
Egy finn lap, az Iltalehti, névtelen forrásokra hivatkozva ma azt írta, hogy a vezető finn politikusokat arról tájékoztatták: már holnap, azaz pénteken leállíthatja a Gazprom feléjük a gázszállítást. Az időzítés nem véletlen: éppen ma jelentették be hivatalosan is a finnek, hogy a NATO-hoz akarnak csatlakozni, amire az orosz vezetés felől máris fenyegető jelzés érkezett.
A legfrissebb értesülések szerint az orosz gázt rubelért című huzavona azzal a magyar közmondással írható le a leginkább, hogy a kecske is jól lakhat és a káposzta is megmaradhat. Közben Mario Draghi olasz miniszterelnök elárult egy nagy üzleti titoknak számító információt is, ami pont ugyanebbe az irányba mutat.
Az elmúlt egy nap során három olyan információ is megjelent Németországban, amely az orosz gázszállítások hirtelen leállítására való felkészülésre, illetve a várható durva hatások végiggondolására utalt. Kifejezetten érdekes, hogy a készülő német vészhelyzeti terv egy hatalmas stratégiaváltást is mérlegel a gázválság esetére: lehet, hogy előbb a lakosság, nem az ipar felé korlátoznák a fogyasztást. A nyugtalanító információk mellett azonban megjelent egy olyan információ is, amely arra utal, hogy (egyelőre, remélhetőleg) rendben lesznek az orosz szállítások a rubelre váltási vita elsimulása után.
Áprilisban közel négyszer annyiért vette meg a gázt az oroszoktól a magyar állami cég, mint amennyit itthon beszedett a lakosságtól a rezsicsökkentés keretében, így amikor majd május 22-én ki kell fizetni az oroszoknak a gázszámlát, azon vaskos, akár 70 milliárd forint feletti összeg is szerepelhet – derül ki a Portfolio kalkulációiból. Mivel a háború és a rubelben fizetés körüli eddigi huzavona a következő hónapokra végig nagyon magas tőzsdei gázárakat vetít előre, amelyeket tudomásunk szerint teljesen követ a magyar állam gázvételi költsége, így „a rezsicsökkentés egy nagyon nehéz pénzügyi konstrukció”, mint ahogy azt maga Orbán Viktor miniszterelnök is szó szerint kimondta egy pénteki rádióinterjúban, amikor az orosz olajembargó körüli vitát a rezsicsökkentés megvédéséért folytatott harcként állította be.
Nyugtató tartalmú leveleket küldött ki a Gazprom az európai gázvásárlóknak, amelyekben azt üzente, hogy nyugodtan fizessék ki a gázszámláikat úgy, ami nem sérti az Európai Unió által meghozott szankciókat és a levelek egy friss orosz elnöki rendeletre hivatkoztak, ami gyakorlatilag két ponton is fontos engedményeket jelent az uniós gázvásárlók felé – írta meg a Bloomberg szombaton, miután betekintést nyert az egyik ilyen kiküldött levélbe.
Egyelőre euróban fizetünk az orosz gázért, és várjuk az Európai Bizottság iránymutatását a rubelben való fizetési vitában, az pedig mindezzel együtt „hihető forgatókönyv”, hogy leállnak az Európába irányuló orosz gázszállítások – mondta a francia RTL Rádiónak csütörtökön a nagy francia közszolgáltató cég, az Engie vezérigazgatója.
Ha se Moszkva, se Brüsszel nem enged az orosz gázt rubelért című huzavonában, akkor egy súlyos téli gázválság felé haladhat főleg a mi régiónk, mert nem tudjuk kellően feltölteni őszig a gáztárolókat, így elsősorban az ipari szereplők számíthatnának a gázfogyasztás korlátozására – derült ki egy csütörtöki átfogó gázipari elemzésből, amely azt modellezte, hogy mi történne, ha a Gazprom teljesen leállítaná a szállításokat például május 1-től. A legfrissebb jelek sajnos abba az irányba mutatnak, hogy se Moszkva, se Brüsszel nem akar engedni. Előbbi a bolgár és lengyel gázszállítás leállításával már erős üzenetet küldött egész Európának, Brüsszel pedig közben azokat a cégeket és államokat fenyegeti kötelezettségszegési eljárással, amelyek megpróbálnak rubelben fizetni, hogy ne állítsák le feléjük a gázszállítást az oroszok. A helyzet annyira kiélezett, hogy rendkívüli energiaügyi miniszteri találkozót hívott össze jövő hétfőre az illetékes francia miniszter, a vitának pedig május 20. körülig el kell dőlnie, mert akkoriban számos tagállam gázcégének ki kell fizetnie a számlát az oroszok felé.
2022. április 26-án az orosz Gazprom vállalat beszüntette a gázszállítást Lengyelország felé, majd április 27-én Bulgária felé. A szállítások felfüggesztését azzal indokolták, hogy mindkét ország vonakodott átállni a rubelben való fizetésre.
A Gazprom teljesen felfüggesztette a Bulgargaz (Bulgária) és a PGNiG (Lengyelország) gázszállításait a rubelben történő kifizetések elmaradása miatt - tette közzé a társaság megerősítő közleményét a Reuters. A cég megerősítette azt is, hogy a leállítás oka az orosz fél által egyoldalúan előírt új fizetési mód be nem tartása volt. Az április 1-től szállított gázért a fizetéseket rubelben kell teljesíteni az új fizetési előírások szerint, amelyekről a partnereket időben tájékoztatták - mondja a Gazprom.
A legfrissebb jelek arra utalnak, hogy az Európai Bizottság figyelmeztetései miatt két egészen másik módon fizethetnek az európai gázvásárlók az oroszoknak, mint ahogy azt Vlagyimir Putyin orosz elnök március 31-i rendelete előírta.