Az elmúlt években a részvénypiac alakulása szempontjából egyre fontosabb, hogyan viselkedik a kötvénypiac. Most mutatunk egy újabb indikátort, ami az eddigiekhez képest egy egészen másik oldalról fogja meg a kötvények és a részvények közötti kapcsolatot. Ez pedig segíthet jobban időzíteni a részvénypiaci befektetéseinket és abban is útmutatóul szolgálhat, hogy mikor lehet érdemes a kamatérzékeny szektorok felé fordulni.
A magyar államkötvény aukciókon gond nélkül elvitték a 3 papírból meghirdetett 35 milliárd forintnyi mennyiséget, és a kialakult átlaghozamok csökkentek a megelőző hasonló futamidejű kibocsátásokhoz képest.
Franciaország kötvényhozama a történelem során először érte el Görögországét, így a blokk második legnagyobb gazdaságának kockázati megítélése egyenrangúvá vált az egykor az európai államadósság-válság középpontjában álló országgal.
Tavaly kezdődött, idén folytatódott a trend: nem az állampapírokat, hanem a befektetési alapokat keresi leginkább a magyarok friss megtakarítása. A sokszor vonzóbb hozamok miatt ez nem annyira meglepő, de nem csak a befektetők nyernek ezzel: az alapkezelők vagyona is kilőtt, különösen a nagyobb szereplőké. A piaci koncentráció alapján az OTP, az Erste és az MBH alapkezelője uralja a piacot, a 10 legnagyobb szolgáltató együttesen 95%-ot képvisel. Megnéztük, hogy alakult át az utóbbi időben a legnagyobbak részesedése.
A francia államadósság kockázati felára 2012 óta nem látott magasságba emelkedett szerdán, jelezve a befektetők növekvő aggodalmát az ország pénzügyi helyzete miatt. Eközben a német és amerikai kötvényhozamok csökkentek. A politikai bizonytalanság és a gyengülő gazdasági kilátások együttesen nyomják rá bélyegüket az európai kötvénypiacokra.
Számos fejlett gazdaság olyan hozamszint alatt értékesít államkötvényeket, amely a kockázatmentes ráta és az országkockázati prémiumának összege lenne, kihasználva a biztonságos eszközök iránti erős keresletet. Az alacsony kockázatú országok esetében a hatások szinte egy az egyben jelentkeznek, míg a magasabb kockázatú országoknál gyengébbek az euróövezetben, noha azt várnák, hogy mindenhol egységesen érvényesül. Ennek oka, hogy a különböző, de egyaránt biztonságos kötvények egymás helyettesítő termékeiként működnek recessziók idején – állapította meg friss tanulmányában a Centre for European Policy Studies.
Sikeresen valósított meg nemzetközi kötvénykibocsátást az Eximbank 500 millió euró összértékben. Az értékpapírok futamideje 7 év, kamata 4,5 százalék, a tranzakció szervezője a Morgan Stanley volt. A bevont forrásokkal a bank továbbra is a magyar vállalkozások versenyképességének növekedését és külpiaci terjeszkedését támogatja - közölte az EXIM.
Több százalékponttal nőttek a lakáspiaci hozamok Magyarországon 2023-hoz képest, és bár Budapesten némileg magasabbak, a vidéki városokban is kedvezően alakult az elérhető nyereség. A befektetési célú lakásvásárláskor számításba vett kétféle hozam, a bérleti díj, illetve a lakásárak változásából származó profit egyaránt növekedett, a javulásban nagy szerepet játszott többek között a javuló kamatkörnyezet – derül ki az MBH Jelzálogbank legfrissebb ingatlanpiaci elemzéséből.
2025-ben eddig soha nem látott összegű kamat kerül kifizetésre a lakossági befektetők részére, melynek túlnyomó része az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírhoz (PMÁP) kapcsolódik. Ezek az állampapírok most fizetik ki a 2023-as inflációhoz kapcsolódó kamatot. A következő hónapok két fontos kérdése az lesz, mihez kezdenek a lakossági befektetők a több százmilliárd forintnyi bevétellel, illetve hogyan reagálnak majd az inflációkövető állampapírok alacsonyabb kamatára. Az ÁKK arra számít, hogy a kamat nagy részét továbbra is állampapírba forgatják majd vissza a tulajdonosok, illetve nem épül le a lakossági állampapírok állománya, ezek a termékek ugyanis továbbra is versenyképesek más megtakarítási termékekhez képest.
A vállalati kötvények árai mostanában nagyon magasak, ami azt jelenti, hogy a hozamuk túl alacsony lett. Mivel a gazdasági helyzet bizonytalan, sok befektető elkezdett shortolni, vagyis arra fogadni, hogy ezeknek a kötvényeknek az ára esni fog. Ez egyfajta biztosíték számukra, ha a gazdaságban rosszra fordulnának a dolgok.
Az eddigi tapasztalatok szerint, amikor az amerikai 10 éves kötvény hozama 4,2% fölé kerül, akkor a részvényekből elfogy az erő. Amíg ez a kapcsolat nem törik meg, addig a részvényekben nem tud jönni tiszta, trendszerű emelkedés. Nagy kérdés, hogy ez meddig mehet így és mi kell hozzá, hogy megtörjön ez a kapcsolat? Megnézzük azt is, hogy Trump elnök programja vajon javít, vagy ront-e ezen a helyzeten.
A befektetőkre jelentős kihívás vár 2025-ben az euróövezeti államkötvények piacán. Az Európai Központi Bank (EKB) támogatása nélkül kell rekordmennyiségű kötvényt felvásárolniuk, miközben a politikai és gazdasági bizonytalanság továbbra is nyomást gyakorol a hitelfelvételi költségekre. A szakértők szerint a piacok képesek lesznek kezelni a helyzetet, de a hosszú távú hozamok emelkedésére számítanak.
A Panattoni, Európa legnagyobb ipari ingatlan befektetője ugyan csak 3 éve lépett be a hazai piacra, de már jelentős portfoliót épített fel. A beruházásokra nem önmagában fejlesztésként, hanem befektetési termékként tekint, úgy alakította ki a modelljét, hogy az intézményi befektetőktől egészen a városi vagyonkezelőkig minél több szereplő beszállhasson a projektekbe. Nemcsak a budapesti agglomeráció, hanem Kecskemét, Debrecen, Szeged, Pécs is vonzó lokáció a számukra, a fejlesztési területek kiválasztásánál a vasúti kapcsolatokat is vizsgálják. Bár jelenleg még az ESG követelmények teljesítése és a karbonlábnyom csökkentése okozza a legnagyobb kihívást a logisztikai szektor számára, a Temu térhódítása gyökerestől forgathatja fel néhány éven belül az európai e-kereskedelmet, és az azt kiszolgáló logisztikát is. A Portfolio Kemenes Lászlót, a Panattoni Hungary ügyvezető igazgatóját kérdezte a vállalat ingatlanberuházásairól, a befektetők által elvárt hozamszintekről és a kínai webshopok jelentette potenciális kihívásokról.
Hullámhegyek és hullámvölgyek közepette fejlődött mai formájára a hazai ingatlanpiac az elmúlt 30 évben. Három évtizeddel ezelőtt, 1994-ben még teljesen más környezetben lépett be a magyar ingatlanpiacra a CBRE. Hogy milyen volt az indulás, mik voltak a piac legfőbb mérföldkövei, milyen folyamatok jellemzik ma a hazai ingatlanpiacot és erre milyen válaszokat adnak az egyes piaci szegmensek szereplői, arról Kibédi Varga Lóránttal, a CBRE Hungary Managing Directorával beszélgettünk.
Múlt hónapban is az abszolút hozamú alapokat keresték leginkább a befektetők, ennek köszönhetően ebbe a kategóriába áramlott a legtöbb friss pénz idén eddig. Ugyanakkor úgy tűnik, feltámad a magyarok régi kedvence is: kisebb gyengélkedést követően egyre több pénz áramlik a kötvényalapokba is, amelyeknek vagyona így új szintre ugrott. De friss pénzek ide vagy oda, a részvényalapok kategóriája teljesít idén eddig a legjobban.
A japán államkötvények hozamai pénteken emelkedést mutattak, amit a gyengülő jen és az amerikai jegybank elnökének szigorúbb hangvétele is befolyásolt. A piac egyre nagyobb esélyt lát arra, hogy a Bank of Japan (BOJ) hamarosan kamatot emelhet.
A sorozatosan besült diszkontkincstárjegy aukciók után a mai három magyar államkötvény kibocsátás erős vételi érdeklődés, terv feletti értékesítés és csökkenő hozamok mellett, azaz összességében gond nélkül lezajlott. Figyelemre méltó, hogy az 5 éves papír iránt rendkívül erős, közel tízszeres volt a túljegyzés, így az Államadósság Kezelő Központ annál és a 10 éves kötvénynél meg is emelte az elfogadott ajánlatok volumenét.
Rég várt pozitív fordulatot hozott a július-szeptemberi időszak az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszámában, amivel párhuzamosan folytatódott az egészségpénztári tagság gyarapodása is. Szintén fontos eredmény, hogy az öngondoskodók eddig egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget nyugdíj- és egészségügyi célra, mint az idén - közölte a Pénztárszövetség.
Az amerikai elnökválasztás eredménye jelentősen átformálta a kötvénypiacot, és új kilátásokat teremtett a hosszú lejáratú államkötvények hozamaira vonatkozóan. A Reuters felmérése szerint a szakértők többsége úgy véli, hogy Donald Trump győzelme után emelkedni fognak a hozamok, ami az infláció újbóli felerősödésének kockázatával és a költségvetési hiány növekedésével magyarázható.
A magyarok legkeresettebb megtakarítási termékét érintő adatsort közölt az MNB, amelyből kiderül: szektorszinten csökkent a befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése tavaly. A friss adatok szerint azok a befektetők fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a kötvény- és tőkevédett alapok. Jó hír, hogy az elmúlt évben több befektetésialap-kategóriának is csökkent a költségszintje.
