Érdekes számokat hozott a június, az utolsó szocho-mentes hónap a magyar megtakarításoknál. Bár minden értékpapír kategória számait még nem ismerjük, az biztos, hogy a lakossági állampapírok elvesztették a népszerűségi csatát a befektetési alapokkal, azokon belül is elsősorban a kötvényalapokkal szemben. Nézzük, mit mutatnak a számok.
Érdekes folyamatok látszanak a rövid magyar állampapírok piacán azután, hogy a kormány diszkont kincstárjegyek (dkj) vásárlására kötelezte a befektetési alapokat. Már júniusban sem látszott igazán erős roham, júliusra viszont szinte teljesen elfogyott a kereslet, az eddigi öt aukció mindegyike sikertelen volt, vagyis nem sikerült eladni a tervezett mennyiséget. Finanszírozási szempontból korai lenne aggódni, hiszen a kötvényértékesítések továbbra is erősek, de jogosan merül fel a kérdés, hogy hol van az az 500 milliárd forintos extra kereslet, amiről a kormány beszélt az intézkedés bejelentése után.
Évtizedes rekordok dőlnek meg a világ kötvénypiacain: a feltörekvő és a fejlett országok hozamai között utoljára 2007-ben volt olyan alacsony a különbség, mint az elmúlt napokban – írja a Financial Times. A feltörekvő kötvények hatalmas menetelésben vannak idén, mivel a szakemberek szerint a jegybankok sokkal jobban kezelték az inflációs sokkot, mint fejlett társaik. De mi újság a magyar állampapírokkal? Nálunk is évtizedes rekordokat látunk?
Az eredetileg tervezett 20 helyett mindössze 7,5 milliárd forintnyi hathónapos diszkont kincstárjegyet adott el szerdán az ÁKK, mivel a kereslet kifejezetten gyenge volt. Az utóbbi hetekben ez már nem az első rosszul sikerült aukció volt a rövid papírok esetében.
Idén végre a kötvény- és részvényalapok is magukhoz tértek, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb féléves (!) hozamok 17,5%-nál kezdődtek, de igazából két kategóriával lehetett sok pénzt keresni idén. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat idénről.
Az Invesco éves jelentéséből kiderül, hogy a világ jegybankjai és vagyonalapjai két befektetésre ugrottak rá nagyon az utóbbi időben: a kötvényekre és az aranyra – számol be a hírről a Bloomberg.
Tavaly rájárt a rúd a vegyes alapokra, idén azonban a kedvező kötvény- és részvénypiaci folyamatok már szép hozamokat jelentettek a befektetőknek. A legjobban teljesítő sorozatok között 13% felett volt a legjobb elérhető hozam, de a legjobb alapok többségének teljesítménye minden esetben 10% felett alakult féléves időtávon. Ennek ellenére a kategóriáért valamiért nem kapkodnak a befektetők.
Jelentősen emelkdett pénteken a magyar kötvények másodpiaci referenciahozama, az éven túli futamidőknél 30-50 bázispontos ugrást láttunk. Ez pedig a forint utóbbi napokban látott gyengélkedése mellett akár kifejezetten rossz hír is lehet.
A tervezettnél kevesebb 12 hónapos diszkont kincstárjegyet adott el csütörtökön az ÁKK, míg a kötvények értékesítése felemás volt.
Rekord értékesítési számokat hozott a június a kötvény- és pénzpiaci alapok számára, láthatóan sokan igyekeztek még az utolsó pillanatban mentesülni a szocho-fizetési kötelezettség alól. Mindeközben az első félévben látott csökkenő hozamszintek pozitívan hatottak a kötvényalapok teljesítményére, különösen a hosszú kötvényalapok mentek nagyot, 15-16%-os hozamokat is elérve egyetlen félév alatt. A megmaradt pénzpiaci alapok is jól teljesítettek az első félévben, a legnagyobb kötvényalapok pedig elképesztő ugrást mutattak fel a kezelt vagyonukban.
A tervezett 25 helyett csak 19,5 milliárd forint értékben adott el három hónapos diszkont kincstárjegyeket kedden az ÁKK. A hozam nem változott a papírok esetében.
Jót tett a piacok feltámadása az abszolút hozamú alapoknak, a forintos, lakossági sorozatok között csupán öt végzett negatív teljesítménnyel idén, 34 sorozat viszont 10% felett hozott a befektetőknek. A legjobbak közé így is csak 12% feletti féléves hozammal lehetett bekerülni, a lista legtetején 22% körüli teljesítményt láthatunk. Jól ment idén eddig a Hold Alapkezelő alapjainak, de látványosan feltámadtak a VIG (korábban Aegon) alapjai is. A legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, azonban a teljesítménye jócskán visszaesett a tavaly látotthoz képest.
Meglepetésre a jövő hétre visszavásárlási aukciót hirdetett az ÁKK két rövid lejáratú állampapír, a 2023/A és a 2024/B sorozatok esetében. Ez pedig szokatlan piaci reakciót váltott ki, az érintett papírok hozama percek alatt 60-100 bázisponttal zuhant.
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, három állampapírt kínált eladásra a befektetőknek. A jelentős érdeklődésre reagálva az adósságkezelő a tervezettnél lényegesen több papírt értékesített.
Hatalmas, 100 milliárd dolláros nem realizált kötvény-árfolyamveszteségen ült a Bank of America az első negyedév végén, ami a teljes amerikai bankszektor hasonló veszteségének az egyötöde – írja a Financial Times a Szövetségi Betétbiztosító Társaság, az FDIC adataira hivatkozva. Attól valószínűleg nem kell tartani, hogy ennek a mínusznak a jó része realizált veszteséggé válik, és a Silicon Valley Bank sorsára jut a hitelintézet, mindenesetre a részvényárfolyam megérzi ennek kockázatát.
Az eredetileg intézményi befektetőknek szánt Diszkont Kincstárjegy-állomány fele, tehát több mint 1200 milliárd forint a magyar lakosság kezében van, nem csoda persze, hogy az eddigi 13-14%-os DKJ-hozamszintek sokak számára csábítóak voltak. Csakhogy az utóbbi napokban látványosan olvadnak el ezek a hozamok, ezek után pedig jogosan merül fel a kérdés: a DKJ-t vagy a DKJ hozamához kötött, de arra prémiumot is adó Bónusz Magyar Állampapírt érdemes-e inkább megvenni? A múltbéli számok azt mutatják, érdemesebb volt a Bónusz Magyar Állampapírt választani a DKJ helyett. A mostani csökkenő DKJ-hozamok mellett azonban érdemes résen lenni, ha a BMÁP mellett döntünk.
A mostani környezetben rövid távon egyértelműen rossz befektetés a lakásvásárlás - osztotta meg gondolatait Balásy Zsolt, a HOLD After Hours portfóliókezelője. Az elemző szerint a következő 3 évben befektetési szempontból magasabb hozam lesz elérhető állampapírral, mint lakáskiadással és egyelőre a hitellel történő vásárlás sem jelent jó megoldást.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Ha ez nem lenne elég, bizonyos befektetési alapok számára gyakorlatilag kötelező állampapír-tartást ír elő a kormány augusztustól. De mit jelent ez a múlt heti jogszabályváltozás? Hány embert, milyen vagyontömeget érint? Egyáltalán eddig miért volt bárkinek is a pénze másban, mint állampapírban? A Portfolio Heti Podcastjében ezekről is kérdeztük Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét.
Nemrég jött a hír, hogy új PMÁP papírokat dob piacra az ÁKK, a korábbinál alacsonyabb kamatprémiummal, viszont hosszabb lejárattal. Utóbbi azt is jelenti, hogy hosszabb ideig ketyeg a papír a mostani magasabb inflációval, így kiszámoltuk, érdemes-e még most bevásárolni a hamarosan megszűnő konstrukciókból, vagy jobb kivárni az új inflációkövető papírokat.
A magas hozamok, illetve a bankcsődök eredményeképp az utóbbi hónapokban több százmilliárd dollárnyi friss pénz áramlott amerikai pénzpiaci alapokba, az általuk kezelt vagyon megközelítette az 5400 milliárd dollárt – számol be a hírről a Financial Times.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Lehet mégis tárgyalnának Trumppal.
Eddig nem avatkoztak be, de nem zárnak ki semmit.
Nem a profithajhászás miatt emelkedtek az árak egy friss kutatás szerint.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Akár két évtizedig is eltarthat a veszteségek ledolgozása.
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
