Idén végre a kötvény- és részvényalapok is magukhoz tértek, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb féléves (!) hozamok 17,5%-nál kezdődtek, de igazából két kategóriával lehetett sok pénzt keresni idén. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat idénről.
Az Invesco éves jelentéséből kiderül, hogy a világ jegybankjai és vagyonalapjai két befektetésre ugrottak rá nagyon az utóbbi időben: a kötvényekre és az aranyra – számol be a hírről a Bloomberg.
Tavaly rájárt a rúd a vegyes alapokra, idén azonban a kedvező kötvény- és részvénypiaci folyamatok már szép hozamokat jelentettek a befektetőknek. A legjobban teljesítő sorozatok között 13% felett volt a legjobb elérhető hozam, de a legjobb alapok többségének teljesítménye minden esetben 10% felett alakult féléves időtávon. Ennek ellenére a kategóriáért valamiért nem kapkodnak a befektetők.
Jelentősen emelkdett pénteken a magyar kötvények másodpiaci referenciahozama, az éven túli futamidőknél 30-50 bázispontos ugrást láttunk. Ez pedig a forint utóbbi napokban látott gyengélkedése mellett akár kifejezetten rossz hír is lehet.
A tervezettnél kevesebb 12 hónapos diszkont kincstárjegyet adott el csütörtökön az ÁKK, míg a kötvények értékesítése felemás volt.
Rekord értékesítési számokat hozott a június a kötvény- és pénzpiaci alapok számára, láthatóan sokan igyekeztek még az utolsó pillanatban mentesülni a szocho-fizetési kötelezettség alól. Mindeközben az első félévben látott csökkenő hozamszintek pozitívan hatottak a kötvényalapok teljesítményére, különösen a hosszú kötvényalapok mentek nagyot, 15-16%-os hozamokat is elérve egyetlen félév alatt. A megmaradt pénzpiaci alapok is jól teljesítettek az első félévben, a legnagyobb kötvényalapok pedig elképesztő ugrást mutattak fel a kezelt vagyonukban.
A tervezett 25 helyett csak 19,5 milliárd forint értékben adott el három hónapos diszkont kincstárjegyeket kedden az ÁKK. A hozam nem változott a papírok esetében.
Jót tett a piacok feltámadása az abszolút hozamú alapoknak, a forintos, lakossági sorozatok között csupán öt végzett negatív teljesítménnyel idén, 34 sorozat viszont 10% felett hozott a befektetőknek. A legjobbak közé így is csak 12% feletti féléves hozammal lehetett bekerülni, a lista legtetején 22% körüli teljesítményt láthatunk. Jól ment idén eddig a Hold Alapkezelő alapjainak, de látványosan feltámadtak a VIG (korábban Aegon) alapjai is. A legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, azonban a teljesítménye jócskán visszaesett a tavaly látotthoz képest.
Meglepetésre a jövő hétre visszavásárlási aukciót hirdetett az ÁKK két rövid lejáratú állampapír, a 2023/A és a 2024/B sorozatok esetében. Ez pedig szokatlan piaci reakciót váltott ki, az érintett papírok hozama percek alatt 60-100 bázisponttal zuhant.
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, három állampapírt kínált eladásra a befektetőknek. A jelentős érdeklődésre reagálva az adósságkezelő a tervezettnél lényegesen több papírt értékesített.
Hatalmas, 100 milliárd dolláros nem realizált kötvény-árfolyamveszteségen ült a Bank of America az első negyedév végén, ami a teljes amerikai bankszektor hasonló veszteségének az egyötöde – írja a Financial Times a Szövetségi Betétbiztosító Társaság, az FDIC adataira hivatkozva. Attól valószínűleg nem kell tartani, hogy ennek a mínusznak a jó része realizált veszteséggé válik, és a Silicon Valley Bank sorsára jut a hitelintézet, mindenesetre a részvényárfolyam megérzi ennek kockázatát.
Az eredetileg intézményi befektetőknek szánt Diszkont Kincstárjegy-állomány fele, tehát több mint 1200 milliárd forint a magyar lakosság kezében van, nem csoda persze, hogy az eddigi 13-14%-os DKJ-hozamszintek sokak számára csábítóak voltak. Csakhogy az utóbbi napokban látványosan olvadnak el ezek a hozamok, ezek után pedig jogosan merül fel a kérdés: a DKJ-t vagy a DKJ hozamához kötött, de arra prémiumot is adó Bónusz Magyar Állampapírt érdemes-e inkább megvenni? A múltbéli számok azt mutatják, érdemesebb volt a Bónusz Magyar Állampapírt választani a DKJ helyett. A mostani csökkenő DKJ-hozamok mellett azonban érdemes résen lenni, ha a BMÁP mellett döntünk.
A mostani környezetben rövid távon egyértelműen rossz befektetés a lakásvásárlás - osztotta meg gondolatait Balásy Zsolt, a HOLD After Hours portfóliókezelője. Az elemző szerint a következő 3 évben befektetési szempontból magasabb hozam lesz elérhető állampapírral, mint lakáskiadással és egyelőre a hitellel történő vásárlás sem jelent jó megoldást.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Ha ez nem lenne elég, bizonyos befektetési alapok számára gyakorlatilag kötelező állampapír-tartást ír elő a kormány augusztustól. De mit jelent ez a múlt heti jogszabályváltozás? Hány embert, milyen vagyontömeget érint? Egyáltalán eddig miért volt bárkinek is a pénze másban, mint állampapírban? A Portfolio Heti Podcastjében ezekről is kérdeztük Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét.
Nemrég jött a hír, hogy új PMÁP papírokat dob piacra az ÁKK, a korábbinál alacsonyabb kamatprémiummal, viszont hosszabb lejárattal. Utóbbi azt is jelenti, hogy hosszabb ideig ketyeg a papír a mostani magasabb inflációval, így kiszámoltuk, érdemes-e még most bevásárolni a hamarosan megszűnő konstrukciókból, vagy jobb kivárni az új inflációkövető papírokat.
A magas hozamok, illetve a bankcsődök eredményeképp az utóbbi hónapokban több százmilliárd dollárnyi friss pénz áramlott amerikai pénzpiaci alapokba, az általuk kezelt vagyon megközelítette az 5400 milliárd dollárt – számol be a hírről a Financial Times.
Egy londoni bíróság elítélte egy brit forex cég vezetőjét, aki a befektetői pénzéből egy 50 millió fontos piramisjátékot épített, az elsíbolt pénzből pedig luxuséletét finanszírozta - számolt be Reuters.
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője tegnap az úgynevezett "junior" növekedési részvényekről osztotta meg a véleményét, vagyis azokról a fiatal vállalatokról, amelyek magasabb kockázatot jelenthetnek a befektetők számára, de komoly potenciállal rendelkeznek és akár óriásit is lehet velük kaszálni később. Elemzésünkben két, a guru által érdekesnek talált részvényt nézünk meg közelebbről.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist máus 18-i adása. A mai műsor első részében a lakossági megtakarításoknál megfigyelt első negyedéves trendekről volt szó, erről Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük. Ezt követően az OTP Bank kötvénykibocsátásával foglalkoztunk, a pénzintézet ugyanis 500 milllió dollár értékben von be forrást a működésébe. A kereslet a Portfolio információi szerint szerényebb, mint az utolsó alkalommal februárban, a forrásbevonás ára viszont a bank szempontjából kedvezőbben alakul. Ezzel kapcsolatban Nagy Viktor, lapunk Részvény rovatának vezető elemzője volt a vendégünk.
Bár lassuló ütemben, de áprilisban is növekedett a befektetési alapokban kezelt vagyon, így elérte a 10 245 milliárd forintot. A BAMOSZ statisztikái szerint továbbra is a kötvényalapok, azon belül pedig a rövid lejáratú kötvényekbe fektetők dominálnak, a frissen beáramló pénzek jelentős hányadát ez a kategória tudta megszerezni.
Több járatot törölni kellett a baleset miatt.
Júniusi alapkezelői felmérésünk eredményei.
A fővárosban is rekord dőlt vasárnap.
Több fronton törnek előre Moszkva csapatai.
Betennék a lábukat Dnyipropetrovszkba.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
