Hétfőn hajszálra volt történelmi mélypontjától az amerikai tízéves hozam, ezzel a tengerentúli hozamgörbe továbbra is inverz, ami fontos recessziós indikátor. Az ok viszonylag egyszerű: a koronavírussal kapcsolatos félelmek miatt a biztonságos befektetéseket keresik a piaci szereplők.
Meredeken emelkedtek a magyar állampapírok hozamai az utóbbi hetekben, miután az MNB a bankközi kamatokon keresztül burkolt szigorítást hajtott végre. Főleg a diszkont kincstárjegyek esetében volt feltűnő a folyamat, a három hónapos referenciahozam három és fél éve nem volt olyan magas, mint jelenleg. A hosszabb lejáratú kötvények esetében is volt némi hozamemelkedés, de jóval kisebb. A következő hónapokban elsősorban az döntheti el az irányt, mit lép majd a jegybank, főleg a március végi ülésre figyelnek kiemelten a befektetők.
Az utóbbi években rekord sebességbe kapcsolt a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási elveket szem előtt tartó ESG a befektetésekben, az ESG-piac kétszámjegyű hozammal való bővülése a legdinamikusabban növekvő területté vált az alapkezelői piacon. Különösen nagy a jó ESG-ratinggel bíró részvények iránti kereslet Európában, sőt, egyre nagyobb szerepet kap ez a szemlélet a vállalti kötvénypiacon is.
Ha hosszú távú befektetésben, megtakarításban gondolkozol, akkor a tőzsdei befektetési lehetőségeket mindenképpen ismerned kell, már csak azért is, mert az elmúlt 30-40 évben a tőzsde minden más befektetési formát lepipált.
Miközben az elmúlt időszakban csökkent a háztartások befektetési alapokban tartott pénze, új rekordot döntött a teljes alapkezelős piac: a befektetési alapok vagyona januárban 6530 milliárd forintra duzzadt. Ez legfőképpen a beáramló pénzeknek köszönhető, túl sok hozamot ugyanis nem tudtak múlt hónapban elérni az alapok. A legtöbb pénzt a kötvény, vegyes és abszolút hozamú alapok gyűjtötték.
Sokat gyengült az utóbbi időben a forint elsősorban az euróval szemben, 2017 nyarán még 302 forintba került egy euró, most pedig 340-be. Ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nem forintos, hanem devizás befektetési alapban tartja a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 26-44%-os forintosított hozamot értek el kicsivel több mint egy év alatt. Sőt, van olyan alap is, amellyel 88%-ot lehetett keresni.
2020-ban a globális vállalati kötvényeken belül továbbra is azok a magas, fix kamatozású papírok ígérkeznek jó választásnak az alacsonyabb kockázatvállalási hajlandóságú befektetők számára, amelyek a befektetésre ajánlott hitelminősítési kategóriába, vagy a nem befektetési kategória felsőbb régiójába tartoznak. A magasabb kockázatot keresőknek pedig az olyan, alacsonyabb minősítéssel bíró kötvénykibocsátók jöhetnek szóba, amelyek a nyereségtermelésüket növelik, illetve sikeres adósságcsökkentési programot valósítanak meg - írja elemzésében Rotyis József, az SPB Befektetési Zrt. vezető privátbankára.
Az eredetileg tervezett 60 helyett 79 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) úgy, hogy mindhárom futamidő esetében terv feletti volt az értékesítés. A leginkább figyelt új húszéves kötvényre is erős volt a kereslet, így kétmilliárddal több mint el, mint tervezték.
Új, eddig nem látott kötvény debütál csütörtökön: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 20 éves forintkötvényt dob piacra. A leghosszabb papírnak a teljes finanszírozáson belül egyelőre jelképes lehet a szerepe, de fontos lépcső lehet a teljes futamidő hosszabbítása felé. Közben a világon egyre több helyen már a 30-50-100 éves papíroknál tartanak, azokra is van kereslet a jelenlegi nemzetközi hozamkörnyezetben.
Új befektetők jelentek meg az elmúlt hónapokban a magyar dollárkötvények piacán, mások viszont jelentősen csökkentették kitettségüket. Érdekesség a tajvani szereplők megjelenése, két befektetési cég is komoly tételben vásárolt a 2041-ben lejáró magyar papírokból.
A részvényalapok mellett a vegyes alapok is azok közé a befektetési alapok közé sorolhatóak, amelyekkel szinte lehetetlen volt bukni 2019-ben: egyéves időtávon 116 sorozatból mindössze kettő végzett mínuszos hozammal, 35 alappal pedig legalább 10%-ot lehetett keresni tavaly. A részvénytúlsúlyos portfóliók között nem volt ritka a 20% körüli hozam, a Sharpe-mutató alapján pedig egyértelműen az látszik: kifizetődő volt vegyes alapokkal nagyobb kockázatot vállalni.
Mérföldkőhöz ért az európai ETF-ek piaca: most először haladta meg a bennük kezelt vagyon az ezermilliárd dollárt – írja a Financial Times az ETFGI előzetes adataira hivatkozva.
Ritkán, de van úgy, hogy szinte lehetetlen egy befektetéssel hibázni. Így volt ez a magyar részvényalapokkal is 2019-ben. Három sorozatot leszámítva nem volt olyan részvényalap Magyarországon, amely ne hozott volna legalább 5%-ot tavaly, a legjobb teljesítményű 15 lakossági sorozat közé 28%-os hozam alatt be sem lehetett kerülni, de még a legrosszabbul teljesítők is többségükben 10% felett hoztak. Olyan év volt ez, amit szinte lehetetlen lesz megismételni. Mégis tömegek bánkódhatnak: sokan ugyanis inkább kivették pénzüket tavaly a részvényalapokból, de akik kitartottak, nagyot kaszálhattak.
162 abszolút hozamú sorozatból 142 zárta pozitív hozammal a tavalyi évet, közülük 83 sorozat legalább 5%-ot hozott, 23-an közülük 10% felett teljesítettek. Az alacsony hozamkörnyezetben nagyot mentek tehát 2019-ben a világ tőkepiacai mellett a hazai szakemberek által kezelt abszolút hozamú alapok is, különösen a legnagyobb, az OTP Supra, amelynek hozamával és vagyonnövekedésével egyik vetélytársa sem tudta felvenni a versenyt. A kategória egésze viszont a jó hozamok ellenére sem tudta egyelőre visszanyerni a befektetők bizalmát, 2019 egyértelműen a tőkevesztésről szólt.
Sosem ültek még olyan sok elköltetlen pénzen a magántőkealapok, mint tavaly: 1500 milliárd dollár vár arra, hogy befektessék, még úgyis, hogy 2019-ben mintegy 450 milliárd dollárnyi magántőkeügyletet kötöttek világszerte - írja a Bloomberg.
2013 óta nem volt olyan jó évük a hedge fundoknak, mint tavaly, a teljesítményük azonban még így is elmaradt a piaci átlagtól, ez pedig egyre kevésbé teszi indokolttá a magas díjakat – írja a Financial Times.
Az Euro am Sonntag megvizsgálta, hogy a német nagyvállalatok mekkora osztalékot fizethetnek az idei eredményük után 2020-ban, a gyűjtés alapján a 30 legnagyobb, tőzsdén jegyzett német nagyvállalat közül több rekordosztalékot fizethet jövőre.
Több mint 50%-os pluszban van az S&P 500 index azóta, hogy 2016-ban megválasztották Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökének. Ez több mint duplája annak a piaci hozamnak, amit a tőzsde más elnökök hároméves szolgálata alatt ért el eddig – írja a CNBC.
A 10 legnagyobb kezelt vagyonnal bíró magyar alap összesen 2000 milliárd forintot meghaladó ügyfélpénz sorsáról dönt, ez a teljes magyar befektetési alap piac vagyonának harmadát jelenti. Sok befektető tartja tehát bennük a pénzét, de csak kevesen tudják, pontosan mibe is fektetnek Magyarország legnagyobb és legkeresettebb alapjai. Cikkünkben ennek jártunk most utána.
Több csapás is érte idén a hazai ingatlanalapok piacát: májusban a visszaváltási idő meghosszabbítása, júniusban pedig a szuperállampapír piacra dobása okozott nagy törést. A befektetés, amely június előtt közel két évig hónapról hónapra csak szívta magába a pénzt, mostanra súlyos tízmilliárdokat veszít. Mindezt a lakosság oldaláról, mert ők azok, akik április vége óta folyamatosan veszik ki a pénzüket, nagy valószínűséggel azért, hogy helyette szuperállampapírt vegyenek.
Nyina L. Hruscsova cikke.
Érezhetővé vált az emberhiány.
Moszkva szerint ez a 12. megszállt település.
Úgy tűnik nem csak az ukrán légvédelem gyengélkedik mostanában.
Becsei András a Portfolio Checklist szombati különkiadásának vendége volt.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
