A Bengáli-öbölben az eddigi mérések szerint soha nem látott erősségű szuperciklon közeledik a partok felé, és bő egy nap múlva csap le India és Banglades területén, mely országokban éppen tombol a koronavírus-járvány.
A klímaváltozással és az éghajlat várható átalakulásának előrejelzésével foglalkozó tudósok már hosszú évekkel ezelőtt megnyomták a vészcsengőt és jelezték, hogy a jelenség világszerte a viharok - így a hurrikánok - felerősödését okozhatja. Ha egyelőre nem is bizonyítható, aggasztó módon úgy tűnik, őket igazolja nem csak a Dorian, de az elmúlt években a hurrikánokkal kapcsolatban megfigyelhető trend is. Ráadásul a trópusi viharok és hurrikánok olyan földrajzi régiókba is elérhetnek a jövőben, ahol felbukkanásukra korábban nem volt példa, például Európába.
Egészen meghökkentő sztorit közölt nemzetbiztonsági iratok tanúsága szerint az amerikai Axios hírportál, miszerint Donald Trump amerikai elnök többször is rákérdezett tanácsadóinál, hogy mi lenne, ha atombombát dobnának a hurrikán szemébe, hogy ezzel elkerülhessék a hurrikán partot érését. A tanácsadók jellemzően rémülettel és lefagyással fogadták az elnök vakmerő felvetését, de a jelek szerint a már az Eisenhower elnöki ciklusában is felmerült ötlet visszasüllyedt a fiók mélyére annak nyilvánvalóan kivitelezhetetlen és súlyosan környezetromboló hatásai miatt. Trump egyébként hétfőn a G7-ülés során Twitter-üzenetben nevetségesnek nevezte az ötletet és azt közölte, hamis az Axios értesülése.
Nagyrészt sértetlenül maradtak Észak-Karolina állam naperőművei a Florence hurrikánnal az előző héten érkező extrém szél és csapadékmennyiség ellenére. A szeptember 14-én lecsapó hurrikán az első nagy extrém időjárási teszt volt a jelentős napenergia-termelő kapacitás számára.
Egyebek mellett atomerőművet, szénerőműveket és vegyi üzemeket is veszélyeztet a Florence hurrikán az Egyesült Államok keleti partvidékén, Észak-Karolinában. Több mint egymillió embert evakuálnak az életveszély miatt.
Egy 4-es fokozatú hurrikán tart Amerika felé, amely 27 milliárd dolláros kárt is okozhat, ezzel pedig benne lehet a tíz legnagyobb kárt okozó hurrikán között az USA-ban - írja a Bloomberg.
Az Egyesült Államok három szövetségi államában - Alabamában, Mississippiben és Floridában - szükségállapotot hirdettek az Alberto névre keresztelt trópusi vihar miatt. A Kuba nyugati részén erős esőzésekkel és áradásokkal pusztító Alberto várhatóan hétfőn éri el Florida nyugati partjait.
Puerto Rico feldarabolná és magánkézbe adná bajba került áramszolgáltatóját; a hatalmas adóssággal küzdő PREPA a Maria hurrikán tavaly szemptemberi pusztítását követően napjainkra sem volt képes teljesen helyreállítani az áramszolgáltatást.
Több mint 350 milliárd dollárba kerültek az elmúlt tíz évben az extrém időjárási események, egyebek mellett az áradások, illetve az erdő- és bozóttüzek az Amerikai Egyesült Államok kormányzatának, számolta ki az USA számvevőszéke.
Szerény, mérsékelt ütemben bővült az Egyesült Államok gazdasága szeptemberben és október elején, a bizonyos területeket érintő hurrikánhatás ellenére - közölte az amerikai központi bank legutóbbi jelentésében, hozzátéve, hogy az infláció gyorsulására továbbra is kevés jel utal a világ első számú gazdaságában. Ezzel együtt a Fed szerint a hurrikánok negatítv hatása várhatóan megmutatkozik majd a harmadik negyedéves gazdasági növekedési számokban.
San Francisco pert indít több nagy olajtársaság ellen, mivel a város vezetése szerint nagy felelősségük van abban, hogy katasztrofális hatású tengerszintemelkedés fenyegeti a várost. A város abban bízik, hogy a jogi eljárás révén forrásokat tud szerezni a klímaváltozás hatásaira való felkészüléshez. Hamarosan a klímaváltozás által legsúlyosabban érintett országok is benyújthatják a számlát az iparosodott államoknak, Antigua és Barbuda miniszterelnöke szerint például a fejlett országoknak valamilyen módon, például adósságelengedéssel anyagilag hozzá kellene járulnia az újjáépítési költségekhez.