A dollár valószínűleg erősödne, ha a Fed már ma este bejelentené, hogy visszafogja az eszközvásárlási programjának volumenét, míg a vezető (amerikai) részvényindexek eséssel, a külső egyensúlyi helyzet alapján sérülékeny feltörekvő piaci devizák pedig hanyatlással reagálhatnak.
Úgy néz ki, hogy a japán jegybank jövőre még brutálisabb mértékben vásárolhat államkötvényeket a jövőre esedékes adóemelés hatásai miatt. A Bank of Japan már most is több mint 15 százalékát birtokolja a tetemes méretű japán kötvényállománynak és óriási kockázatot jelent ennek az egész folyamatnak a piaci megítélése.
A japán jegybank 2014 második negyedévében tovább bővítheti a jelenleg is rendkívül agresszív gazdaságösztönző programját. Ugyanakkor Tohru Sasaki, a JP Morgan vezető elemzője és egyben a Bank of Japan korábbi munkatársa úgy véli, hogy a piacot már nem lehet ezzel meglepni. Nem lesz tehát újabb Kuroda-sokk és emiatt a jen dollárral szembeni árfolyama ismét a 100-as körüli szinten ingadozhat jövőre.
A Bank of Japan ma hajnalban megjelent jegyzőkönyvéből kiderült, hogy a japán jegybankárok valójában nagyon is bizonytalanok a fellendüléssel kapcsolatban, akárcsak a piac. Többük is hangsúlyozta, hogy a lefelé mutató kockázatokat látja dominánsnak mind az infláció mind a növekedés kapcsán.
A kérdéses inflációs folyamatokról szóló elemzésünket az alábbiakban olvashatja el:
A Bank of Japan a mai napon bejelentette, hogy változtatás nélkül folytatja az eszközvásárlásait és szinten tartja az irányadó rátáját. A közleményt követő sajtótájékoztatón ugyanakkor Haruhiko Kuroda jegybankelnök arról beszélt, hogy a BoJ nem fog hezitálni a további lépések kapcsán, ha kockázatokat lát felmerülni. Ugyanakkor véleménye szerint a kedvező globális környezet és a jelenlegi japán folyamatok nem indokolnak további lazítást.
Stabilan a péntek esti szint körül (298) kezdett ma a forint az euróval szemben, és mivel a külpiaci légkör továbbra is egyértelmûen kedvezõ maradt, erõsödni kezdett a magyar fizetõeszköz. Már egy kis mozgás is elég volt ahhoz 297-ig, hogy egyhetes forintcsúcsról beszélhessünk. Érdemi forintpiaci reakciót nem váltott ki a mai dollárkötvény kibocsátás, illetve annak eredménye. Ma fontos makroadat sem idehaza, sem külföldön nem jelent meg, így elsõsorban hangulati alapú kereskedés mutatkozott, amelyet továbbra is leginkább az határozott meg, hogy a Fed egyelõre önti a pénzt a piacra az eszközvásárlási programjának teljes ütemû fenntartásával.
Központi kérdésnek számít, hogy sikerül-e a japán gazdaságpolitikának végre legyűrnie a gazdaság vérét oly régóta szívó deflációt. A jegybank áprilisban soha nem látott méretű mennyiségi lazításba kezdett és sok piaci jelentésből azt szűrhettük le, hogy az infláció is megindulni látszik. Márpedig ez így nem teljesen igaz sajnos. Valójában a headline infláció emelkedéséhez leginkább a fukushimai katasztrófa miatt folyamatosan emelkedő energiaárak járultak hozzá és ezek egyelőre még nem gyűrűztek kellően tovább a gazdaság többi részébe. Ne higgyük el tehát a korai sikerjelentéseket, már csak azért se, mert jelenleg még a japán jegybank saját előrejelzései szerint sem teljesül az inflációs cél 2015-ig.
A Bank of Japan nem változtatott a jelenlegi monetáris politikai irányán és szinten tartotta az eszközvásárlások ütemét, ahogy az széles körben várható volt. Ugyanakkor most közölte a jegybank a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos riportját is és a 2014-es GDP-re vonatkozó előrejelzését felfelé módosította, míg az inflációs kilátásokon nem változtatott.
Idén áprilisban a három évvel ezelőttihez képest közel 35%-kal 5345 milliárd dollárra ugrott a globális devizapiaci forgalom - derült ki a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) világszinten legátfogóbb, közelmúltban közzétett statisztikájából. A japán jegybank végül éppen idén áprilisban bejelentett brutális pénznyomtatási programja bizonyára szerepet játszott abban, hogy a fő devizapárok közül a legnagyobb, 72%-os forgalomnövekedést a dollár/jen keresztnél mérte a BIS. Közben azonban az egyébként messze legnagyobb forgalmú euró/dollár devizakeresztnél "csak" 17%-os volt a forgalomnövekedés 2010 tavaszához képest. Az összesítés több igen érdekes folyamatra is rávilágít, így például arra, hogy a mexikói peso és a kínai jüan váltak a nyolcadik és kilencedik legkereskedettebb devizává, megelőzve olyan nagy fejlett piaci devizákat, mint a svéd és a norvég korona, amelyek három évvel ezelőtt még befértek a top10-be. A mi régiónkhoz sorolt devizák közül a forintnál és a lengyel zlotynál csak kis, a többieknél viszont hatalmas forgalomnövekedést láttunk az utóbbi három évben. A friss adatok alapján még egyértelműbbé vált, hogy a világ devizapiaci fővárosa London, így az is érthető, hogy a britek miért akarnak kimaradni a devizapiaci tranzakciókra is vonatkozó, 11 uniós ország által bevezetni tervezett illeték hatálya alól.
Magyar idő szerint ma hajnali négykor hirtelen esésnek indult a japán jen, ugyanis egyszerre kettő arra ható hír is felbukkant. Először a társasági adócsökkentés közelségéről figyelmeztetett a Kyodo hírügynökség, majd a GPIF japán nyugdíjalap jelentett be sajtótájékoztatót. Ennek a háttérben a piac arra számít, hogy az óriási vagyonnal rendelkező alap részvényvásárlásokba kezdhet a túlságosan nyomott kötvényhozamok miatt.
Az utóbbi hónapokban egymással ellentétes, ráadásul igen fontos fundamentális erők hatottak az euró/jen devizapárra, de a legfrissebb fejlemények alapján úgy tűnik, hogy ezek az erők most egy irányba rendeződtek és a jen euróval szembeni esését (a devizapár emelkedését) vetítik előre. Mindemellett a technikai elemzés is ezt az irányt támogatja, a jó belépési pont azonban most is fontos.
A japán tőzsde akár 10 százalékos esést is elszenvedhet amennyiben Sinzó Abe, japán miniszterelnök és kormánya nem lépi meg az áprilisra tervezett forgalmi adó emelését. Az adóemelésnek akárcsak az elhalasztása is erőteljesen negatív reakciókat válthatna ki a tőkepiacon - derült ki a Bloomberg felméréséből.
Az elõzõ havihoz képest jelentõs emelkedést mutatott mindkét - a hét végén közzétett - kínai beszerzési menedzser index adat, közben pedig egyértelmûvé vált, hogy az Egyesült Államok Szíria elleni katonai csapása egyelõre nem indul el kongresszusi felhatalmazás nélkül. Mindkét tényezõ fontos szerepet játszott abban, hogy jelentõs hangulatjavulással indult az új hét, illetve az új hónap a pénz- és tõkepiacokon. Ebben persze a múlt heti esések természetes korrekciója is lényeges "összetevõ". Ma az eurózónabeli feldolgozóipari beszerzési menedzser indexek augusztusi felülvizsgált eredményei jól sikerültek, ami fenntartotta a jó hangulatot. Reggel mindezek hatására a forint ugrással indított, az euróval szembeni jegyzések a 300-as szint alá is benéztek, majd a nap további részében nem volt érdemi mozgás. Ennek részben az is az oka, hogy ma nincs kereskedés az amerikai piacokon munkaszüneti nap miatt, ez pedig a tapasztalatok szerint általánosan rányomja a bélyegét a globális piaci aktivitásra.
Az arany a június végi mélypontról már 20%-kal szárnyalt, és az utóbbi napok igencsak bizonytalanná vált globális piaci hangulatában a svájci frank, illetve a japán jen is viszonylag jól teljesített. Mivel a hangulatromlást kiváltó tényezők (Szíria, Fed-lassítás, feltörekvő piaci problémák) könnyen kitarthatnak még, sőt fokozódhatnak is, ezért nem árt végiggondolni, hogy milyen piaci eszközök jöhetnek szóba menekülési célból.
Japán államadóssága most először lépte át az ezer billiónyi jent. Ezzel az ország adóssága nagyobb, mint Németország, Franciaország és Anglia teljes gazdasága együtt. A japán költségvetés jelenlegi deficites helyzete azt indokolná, hogy az ország adóemelést hajtson végre. Az erről született tervezet ugyanakkor jelentősen visszavethetné, az egyébként sem túl erősnek számító fogyasztást a gazdaságban. Sinzó Abe, japán miniszterelnök a második negyedéves GDP adatokra vár, hogy eldönthesse, képes-e már az országa megszorításokat elviselni az adóssághegy megfékezése érdekében.
Hétfõtõl ma délelõttig érdemben nem mozdult a forint az euróval szemben, a jegyzések a 299-300 körüli szûk tartományban ingadoztak, majd mivel ma már határozottan javulni kezdett külföldön a befektetõi hangulat, a forint is erõsödni tudott és nap végére egyhetes csúcsra ért. Ez egyébként amellett következett be, hogy a mai államkötvény aukciók meglepõen gyengén sikerültek. A nemzetközi piacokon közben az egyik leglátványosabb folyamat a dollár gyengélkedése, amely egyelõre jót tesz a feltörekvõ piacok között a magyarnak is.
Kedd délután óta határozottan romlott a fejlett részvénypiacokon a befektetõi hangulat, amely a devizapiacokon is a kockázatkerülés jeleit kezdte újraéleszteni, de ez a forintot mindeddig csak csekély mértékben gyengítette. Ez azonban elég volt ahhoz, hogy délutánra az euró jegyzése ismét elérje a 300-as szintet.
Japánban soha nem látott mértékű monetáris stimulussal próbálják kihúzni a gazdaságot a több mint 15 éve tartó deflációs időszakból. Ez az úgynevezett reflációs stratégia kulcsfontosságú az ország növekedése szempontjából, és ezt jól tudja a japán kormányzat is. Viszont több vállalatvezető a gyenge belső keresletre hivatkozva nem tervezi egyelőre az árainak az emelését. Nyilatkozataikban nem túl optimisták az ország kilátásaival kapcsolatban és terveik szerint inkább külföldön terjeszkednének. Ettől függetlenül a májusi inflációs adatok kedvezőnek mondhatóak és több felmérés szerint az inflációs várakozások is a Bank of Japan kedve szerint alakulnak. A júniusi előzetes adatok viszont újra a pénzromlás kedvezőtlen alakulását vetítik előre. A bemutatott idősorokból jól látszik, hogy a historikusan hosszan problémát jelentő deflációtól nem tudnak egyhamar megszabadulni a japánok. Az nem kérdés, hogy ilyen szintű monetáris expanzióval előbb vagy utóbb inflációt tudnak gerjeszteni. Ugyanakkor a kitűzött cél, miszerint két százalékos inflációt érnének el két éven belül, talán túl ambiciózusnak bizonyulhat. Jelen írásban tisztába tesszük azt is, hogy egyáltalán miért van szükség inflációra, és mit mondanak a közgazdaságtanban arra, hogy mitől van vagy éppen nincs drágulás.
A Bank of Japan legközelebb július 10-11-én ülésezik. Elsősorban azt fogják megvizsgálni, hogy a kötvénypiac stabilizálódik-e, majd a második negyedéves kilátásokat veszik számba. Ez az ülés lesz az első ellenőrzési pont arra vonatkozóan, hogy a reflációs stratégiájuk működik-e vagy sem.
Hullámzó hangulat volt a mai kereskedésre jellemző a vezető fejlett részvénypiacokon, amely hullámzás korlátozott mértékben a főbb devizapiacokon is megmutatkozott. Mindezek mellett azonban a forint csak egy irányt ismert ma: a fokozatos erősödését, amelynek nyomán kora estére kéthetes csúcsra ért az euróval és a svájci frankkal szemben és a dollár ellenében is csaknem erről beszélhetünk. A forint erősödése feltehetően külföldiek felőli állampapírpiaci vásárlásokkal is összefüggött: már a okra délutáni állapot szerint is szokatlanul nagy hozamesés alakult ki a másodpiacon.
Hektikus mozgásokat láthattunk a májusi lokális csúcsok óta a japán részvénypiacon, a tőzsde erőteljes lejtmenetbe kapcsolt, a napi záróárakat alapul véve egy hajszálnyira vagyunk már csak a definíció szerint 20%-os eséssel együtt járó medve piactól. A jen eközben évek óta nem látott mértékben erősödött, mindezek pedig többek között arra utalhatnak, hogy a piac egyelőre kétkedve fogadja Japán legutóbb felvázolt növekedési stratégiáját. A japán részvénypiac a jelenlegi szinteken vonzónak tekinthető értékeltségi szempontból, figyelembe véve az elkövetkező évekre vonatkozó növekedési kilátásokat.
Exkluzív cikket írt hozzánk az évfordulóra Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa.
Kedd este jelent meg a döntés.
Holnap jön az amerikai inflációs adat.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
