Általánosságban kijelenthető, hogy a 16-24 éves korosztályba tartozó, Budapesten élő, magas jövedelmű családból származók a legelégedettebbek az élethelyzetükkel Magyarországon - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből.
Magasabb életkorhoz, alacsonyabb végzettséghez és jövedelemhez, illetve vidéki életvitelhez általában kisebb elégedettség társul.
A legtöbben jövedelmi helyzetükkel a leginkább elégedetlenek.
A válaszadók 8,4%-a értékelte jövőbeli helyzetét kilátástalannak, 60,8%-uk közepesen elégedett jövőbeli lehetőségeivel, míg 30,8%-uk bizakodóan tekint a jövőbe.
A leggyakrabban figyelt jóléti mutató, az egy főre jutó GDP, 4,7-szer olyan magas Budapesten, mint Nógrád megyében és 3,6-szer olyan magas, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - villantotta fel a minapi Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában a látványos ábrát Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója egyúttal azt is hozzátette: a jelentős területi fejlettségi különbségeken enyhíteni tudtak az uniós források, illetve a jegybank által indított Növekedési Hitelprogram, bár ezekkel együtt is igaz, hogy a beruházási teljesítmény azokban a megyékben volt jóval erősebb, amelyek egyébként is fejlettebbek voltak.
Hol látod magad öt év múlva? Eléred ezt is, meg azt is, és boldogabb leszel, igaz? Hát el kell, hogy keserítsünk: nem leszel. Egy 166 országra kiterjedő kutatás szerint az emberek irreálisan optimisták a jövőjüket illetően. A Föld minden táján azt gondolják, hogy öt év múlva jobbra fordul az életük. Pedig nem fordul. Helyette a fiatalkori optimizmusuk fokozatosan kiveszik, hogy aztán 65 éves korukra már ne is várjanak többet az élettől. Ez minden országban így van, noha a dolog lefutásában, illetve a konkrét szintekben jelentős különbségeket látni. Kiderült például, hogy a gazdagabb országokban jobban érzik magukat az emberek, vagyis a pénz mégiscsak boldogít. A középkorúak viszont átmenetileg kiábrándultságot éreznek az ilyen országokban is, vagyis U-alakú az életük során a jóllét grafikonja. Nálunk, Kelet-Európában ez kicsit másképp van: itt az idősek vannak elkeseredve, noha az elmúlt években azért valamit javult a közérzetük. Nade mi a különbség a férfiak és a nők között ezen a téren? Cikkünkből a jelenség részletes bemutatásán túl ez is kiderül.
Bár a munkanélküliség 3 százalék alatt jár, az olajpiaci krízis igencsak betett a leggazdagabb skandináv országnak, ahol a munkaképes korúak több mint 20 százaléka munkanélküli ellátásból vagy táppénzből élt 2016-ban. Mindez az amúgy is költséges zöldenergiára való átállással párhuzamosan pedig komoly kihívásokat vetít előre a gazdaság számára. Azért a világ legnagyobb nyugdíjalapja még mindig Norvégiáé, így egyelőre nem kell aggódni.
A Budapestet is felölelő központi régióban átlagosan 13 millió forinttal több vagyonnal rendelkezik egy háztartás, mint Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben.
Szomorú eredményre jutott a McKinsey 25 fejlett országot felölelő friss kutatásában: kiderült, hogy a családok kétharmadának csökkent vagy legjobb esetben stagnált a reáljövedelme 2005 és 2014 között. A kevésbé képzett fiatalok helyzete romlott a leginkább, és az ifjabb generációk esetében fennáll a kockázata, hogy szegényebbek maradnak, mint a szüleik.
Kiderült: azért, mert egy országban magas a GDP, még nem garantálja, hogy emiatt jobb életkörülményekkel rendelkeznek az ott élő polgárok. A Social Progress Index (SPI) legfrissebb elemzése egészségügy, oktatás, toleranciaszint és többek között életminőség alapján rangsorolta a világ országait aszerint, hogy azok társadalma mennyire fejlődik. A nagyjából 150-es országlistán Magyarország viszonylag előkelő helyet foglal el, de messze vagyunk még attól, amit a finnek, a kanadaiak vagy éppen a dánok tudnak.
A magyarok messze a legelégedetlenebbek életükkel az OECD-országok állampolgárai közül - derül ki az OECD egy friss jelentéséből. A jóléti tényezők jellemzőit régiós összevetésben vizsgáló tanulmány szerint pedig a legtöbb mutató tekintetében a középmezőnyben foglalunk helyet, ami nem konzisztens a magyarok pesszimista világlátásával.
A világ egyetlen régiójában sem fogy úgy a népesség, mint Kelet-Európában - hívja fel a figyelmet az ENSZ adatait elemezve a Financial Times FT Data blogja.
A fogyasztási adatok alapján egy német háztartás kétszer olyan jól él, mint egy magyar - derül ki a ma megjelent Eurostat statisztikákból. A tényleges személyes fogyasztás amúgy elég közeli kapcsolatban áll az egy főre jutó GDP-vel, eszerint nálunk rosszabbul csak a bolgárok, románok és horvátok élnek.
