Ha az Ön családjának az egy főre jutó nettó jövedelme több mint 206 ezer forint havonta, akkor a válasz igen. Sok vagy kevés? Nos, ez nézőpont kérdése, de az tény, hogy a legszegényebb tíz százalék ennek pusztán az egynyolcadához jut Magyarországon. Az alábbi cikkből megtudhatja, hogy magyar honfitársaihoz képest hányadán áll, ugyanis most benézünk a rendszeresen közölt átlagos kereseti adatok mögé.
Nemcsak rosszabbul keresünk az osztrákoknál, de sokkal rosszabbul is élünk náluk. Könnyen érthető számokkal kifejezve: ők átlagosan kétszer annyit tudnak vásárolni a nettó bérükből, mint a szomszédos magyarok. Ez ugyanakkor nem kéne, hogy dühítse a hazai munkavállalókat, ha az eltérés "arányos" volna, vagyis a kisebb termelékenységünk magyarázná a különbséget. A Portfolio hasábjain zajló vita pontosan erről szólt eddig, ez az írás pedig azzal szeretne hozzátenni, hogy bemutatja a bérfeszültség konkrét számait, majd az eddig felmerült magyarázatok hiányosságait. Nyilvánvaló, hogy amennyiben kevesebb értéket állítunk elő, akkor kevesebb fizetséget várhatunk, csak éppen az nem egyértelmű, hogy mennyivel. Nem tudjuk, hogy a megtermelt jövedelemhez pontosan milyen mértékben járult hozzá a munkánk, a használt tőke vagy az országunk egyéb termelési tényezői. Egy biztos: az országunk helyzete az, ami miatt kevesebbet keresünk egy osztráknál, még akkor is, ha pontosan ugyanazt a munkát végezzük.
Több írás is megjelent a Portfolio-n az elmúlt hetekben a magyar bérszínvonal lemaradásának közgazdasági értelmezésére. Madár István a magyar bérszínvonal nemzetközi összehasonlításban megragadható lemaradó mértékét egyértelműen a megbízhatóan mérhető alacsony termelékenységi szintekkel magyarázta. Pogátsa Zoltán pedig a munkavállalók gyenge alkupozíciójával, az erős szakszervezeti támogatás hiányával, sőt a "kizsákmányolás" jelenségével hozta összefüggésbe a nemzetközileg el-(le)maradó magyar bérszínvonalat. Az alábbiakban a szélesebb értelemben vett termelékenységről írok néhány gondolatot, hozzájárulva a diskurzushoz.
A bérek mesterséges emelésével sok gond lenne, még akkor is, ha a bérarányt Európa fejlődő országaiban jellemzően alacsonyabbnak mutatja a statisztika. Attól még, hogy elfogadjuk, hogy a tőke és a munka közötti erőviszony határozza meg a bérarányt, a profit csökkentésével a kockázatokat nem kompenzáló nyereség a beruházásokat, ezáltal a növekedést és a foglalkoztatottságot is mérsékelné. Eközben az alacsony tőkeállománnyal a bérek alacsony szintje társul jelenleg. Sokkal értelmesebbnek tűnik nagyobb tortát sütni, mint a szeleteket újraszabni.
Azért magasabbak a nyugati bérek, mert ott magasabb a termelékenység - írtuk néhány napja, majd azt is fejtegettük, hogy milyen okokból alacsonyabbak a bérek a fejletlenebb országokban még akkor is, ha nincs igazi különbség a hazai és a külföldi munkavégzés hatékonysága között. Pogátsa Zoltán válaszában azt írta, hogy az okok máshol keresendők, és igenis létezik kizsákmányolás a fejletlenebb országokban. A viszontválasz következik.
Pogátsa Zoltán azt mutatja be, hogy a vállalkozások hozzáadott értéke által létrehozott jövedelem a tőketulajdonos és a munkavállalók között úgy oszlik meg, amilyen mértékben az alkuképességük viszonyul egymáshoz. A munkavállalói érdekérvényesítő képesség pedig a szakszervezetek meggyengülését követően Kelet-Európában lecsökkent, és ez vezetett az indokolatlanul alacsony bérszinthez. Ez azonban csak kis részben fedi a valós okokat a bérkülönbségre - függetlenül attól, hogy a szakszervezetek megerősödése üdvözlendő folyamat lenne -írja Barta Balázs közgazdász.
Azért magasabbak a nyugati bérek, mert ott magasabb a termelékenység - hangzik a megállapítás. Csakhogy a hétköznapi életben sokan érzik úgy, hogy valójában magasabb kereset járna nekik az erőfeszítésük, munkájuk alapján. Tényleg, akkor miért nem kapják meg?
A technológiai megoldásokon lesz a hangsúly.
A techmilliárdos az amerikai kétpártrendszert haladná meg.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az EU egészében jóval kevesebb menedékkérelmet adtak be az év első felében, mint tavaly ilyenkor.
Humanitárius együttműködés ürügyén.
A brit külügyminiszter Damaszkuszba utazott.
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
