kibocsátáscsökkentés

Ez csavarja meg igazán az ellátási láncokat: a nagyvállalatok nyomására kénytelenek lépni a kisebb cégek is

Ez csavarja meg igazán az ellátási láncokat: a nagyvállalatok nyomására kénytelenek lépni a kisebb cégek is

Az adatok mérése és megosztása elengedhetetlen ahhoz, hogy az ellátáci láncok és bármely vállalat karbonmentesítése megtörténhesen. Mégis lehetetlen kihívásnak tűnik, hogy egy nagyvállalat a több száz, vagy akár ezer beszállítójáról minden kibocsátási adatot tudjon, úgy, hogy minden beszállítónak további partnerei és beszállítói vannak, vagyis újabb több száz céges karbonlábnyomot kellene számításba venni. És így gördül tovább az adatigény az egyre kisebb és kisebb cégekre. Erre a problémára reagálva hozta létre a Boston Consulting Group és a CDP a mesterséges intelligencián alapuló platformjukat, ami közös kibocsátási adatmegosztásra hívja az ellátási láncok minden egyes szereplőjét.

Kvótakereskedelem: az agráriumnak még nem kötelező, de érdemes részt vennie

Kvótakereskedelem: az agráriumnak még nem kötelező, de érdemes részt vennie

Ma még nem kötelező a mezőgazdaság számára a kvótakereskedelemben való részvétel, de az agráriumra nehezedő egyre erőteljesebb társadalmi nyomás, és egyre magasabb szintű piaci elvárás is abba az irányba tereli a legnagyobb agrárcégeket, hogy tegyenek valamit karbonkibocsátásuk mérséklésére. A témában szakértőnek számító Vertis szerint egyaránt járható út az üvegház-gázok kibocsátásának mérséklése, és azok ellentételezése is – vélhetően a legjobb módszer pedig a két megoldás kombinálása. A karbonlábnyom csökkentése nem egyszerű, de a mezőgazdaságban is megoldható, ráadásul egyre nyilvánvalóbb piaci előnyökkel is jár.

Mi lesz a bankokkal 2050-re? Elemezhető?

Mi lesz a bankokkal 2050-re? Elemezhető?

A klímaváltozás kimenetei kapcsán sok becslés és elemzés lát napvilágot, ezekben az eredmények sokszor különbözőek, az azonban látható, hogy a gazdasági és társadalmi hatások mindegyikben nagyok. A problémával behatóan foglalkozik a pénzügyi szektor és az azt felügyelő hatóságok is, így a szabályozás mint téma, hatalmasra duzzadt, ezért ebben a cikkben csak egy aspektust, a klímastresszteszteket - amelyeket mind az Európai Központi Bank (EKB), mind az MNB elvár az általa felügyelt hitelintézetektől - járja körbe Toronyai Bálint a KPMG tanácsadója és Wieder Gergő a KPMG szenior menedzsere.

Új zöld funkciót élesített a Gránit, karbonkalkulátort vezettek be

Új zöld funkciót élesített a Gránit, karbonkalkulátort vezettek be

Világviszonylatban is elsők között vezette be november 15-én a Gránit Bank a Mastercard Carbon Calculatort, melynek köszönhetően a kártyabirtokosok mobilbankjukban láthatják, hogy vásárlásaiknak milyen hatása van a környezetükre. A Carbon Calculatort a Mastercard a svéd Doconomy-val közösen fejlesztette azzal a céllal, hogy így is segítse a fogyasztói kiadásokról való tájékoztatást és ösztönözze az éghajlat-tudatosabb vásárlási döntéseket - olvasható a Mastercard közleményében.

Uniós karbonvám: kulcsmegoldás a klímaharcban, vagy egy kereskedelmi háború kezdete?

Uniós karbonvám: kulcsmegoldás a klímaharcban, vagy egy kereskedelmi háború kezdete?

Az Európai Bizottság július 14-én tette közzé széleskörű klímapolitikai csomagját, amelynek célja, hogy bemutassa milyen intézkedésekkel és szakpolitikai reformokkal érhetjük el az Unió által korábban elfogadott 55%-os kibocsátás-csökkentést 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest. Innen származik a csomag ’Fit for 55’ elnevezése. A publikáció időpontja talán nem is lehetett volna időszerűbb. Perzselő hőhullámok Észak-Amerikában, pusztító áradások Nyugat-Európában és Kínában, vízválság Iránban és az 1901 óta mért legszárazabb június Magyarországon csak néhány példa az elmúlt időszakból az éghajlatváltozás okozta szélsőségekre, amelyeknek az intenzitása a legbaljósabb forgatókönyvű klímamodelleket is felülmúlta. Pedig hosszú út vezetett a bemutatott reformig, amit az EU-s intézmények a zöld gazdasági átmenet mérföldköveként ünnepelnek, míg a környezetvédelmi szervezetek szerint a reformcsomag csak egy újabb példája az EU hiányos intézkedéseinek, ami a Párizsi Egyezményben vállalt kibocsátás-csökkentési vállalásaink megvalósításához sem elégségesek.

Többet vár a kormánytól klímaügyben a magyarok kétharmada

Többet vár a kormánytól klímaügyben a magyarok kétharmada

Az Európai Unió polgárai erősen támogatják a jelenleginél ambiciózusabb nemzeti klímacélok kijelölését - derül ki egy 12 uniós országban végzett közvélemény-kutatás eredményeiből. A megkérdezettek 68 százaléka azt kívánja, hogy az EU közös kibocsátáscsökkentési célszámának megemelését követően saját országának kormánya is lépjen ebbe az irányba. Magyarországon a válaszadók szinte pontosan ugyanilyen arányban (67%) fejezték ki erre irányuló akaratukat.

Német kibocsátás-kereskedelmi rendszer: inkább az energiaadó és a klímapénz lenne célravezető

Német kibocsátás-kereskedelmi rendszer: inkább az energiaadó és a klímapénz lenne célravezető

Az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodásban felvetette annak a lehetőségét, hogy a közúti közlekedést vonják be az európai kibocsátáskereskedelmi rendszerbe. A felvetés komoly bírálatokat váltott ki a témával foglalkozó környezetvédő szervezetek részéről. Ugyanakkor Németországban 2021-től bevezetik a rendszert. Ennek kapcsán fejtette ki szakmai véleményét Szabó Bernadett közgazdász, a Levegő Munkacsoport önkéntese. Az alábbiakban az ő írását közöljük.

Éppen akkor hirdetett itthon hatalmas lakásfelújítási programot a kormány, amikor az EU is bejelentette azt

Éppen akkor hirdetett itthon hatalmas lakásfelújítási programot a kormány, amikor az EU is bejelentette azt

Csak néhány órával előzte meg Novák Katalin tárca nélküli miniszter tegnapi nagy lakásfelújítási bejelentése azt, amit egyébként tegnap Brüsszelben szintén bejelentettek: hatalmas épületfelújítási programot hirdetett meg az Európai Bizottság. Nagyon úgy tűnik, hogy a két dolog összekapcsolódik, és ugyanígy EU-s programból (is) finanszírozhatja majd a kormány a családoknak szintén minap belengetett napelemes beruházási pályázatot. Egyelőre azért nem mondta el sem a lakásfelújítási, sem a napelemes lehetőség részleteit a kormány, mert még az EU-ban is csak most alakulnak ki a végső keretek, konkrétan a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alap részletszabályai. Mindenesetre a megelőlegezett itthoni bejelentések a felkészülést és a várakozások menedzselését jól szolgálják, hogy lendületet vehessen 2021-ben a járvánnyal küzdő gazdaság.

Napelemben gondolkodsz? - Már a héten jön a nagy EU-s épületkorszerűsítési program kerete

Napelemben gondolkodsz? - Már a héten jön a nagy EU-s épületkorszerűsítési program kerete

Igenis megvalósítható a hatástanulmányok alapján az 55%-os kibocsátáscsökkentés 2030-ra és azért kell ehhez az ambiciózus célhoz ragaszkodni, mert minél később lépünk, annál nehezebb lesz, ezért már ezen a héten bemutatjuk egy átfogó uniós épületkorszerűsítési program első terveit – mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Frans Timmermans. Az Európai Bizottság zöld átállásért felelős ügyvezető alelnöke múlt pénteken részt vett a Budapesti Klímacsúcson, ennek apropóján nyilatkozott a lapnak és bevallotta, hogy korábbi feladatköre, a jogállamisági ügyek kezelése nehezebb volt a mostani munkakörénél. Magyarország kapcsán leszögezte, hogy független igazságszolgáltatás és független média nélkül nincs jogállamiság sem.

Új hidegháború felé sodródhat a világ - Kulcsfontosságú évek jönnek

Új hidegháború felé sodródhat a világ - Kulcsfontosságú évek jönnek

Példátlan nyomás nehezedik a globális energiarendszerre, a fogyasztást egyre magasabbra hajtja a népesség és a gazdaság növekedése, azonban az ellátás még mindig nagyrészt a fosszilis energiahordozóktól függ, amelyek a klímaváltozást elsősorban okozó szén-dioxid-kibocsátás fő forrásai. A berlini Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézete (SWP) négy forgatókönyvet vázolt fel a globális energiaátmenet, vagyis a tiszta energiaforrásokra való áttérés lehetséges kimenetelét modellezve, amelyek közül csak egy kecsegtet sikerrel. A tanulmány szerzőinek végkövetkeztetése szerint a Föld élhetőségének biztosításához a jelenleginél jóval több többoldalú megállapodásra, bőségesebb finanszírozásra és együttműködésre lenne szükség.

Csökkent Magyarország szén-dioxid-kibocsátása

Tavaly az Európai Unió országai összességében 2,5 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátottak ki, mint 2017-ben - közölte az Eurostat. Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint 2018-ban Magyarország emissziója 0,8 százalékkal mérséklődött; az EU teljes szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 1,4 százaléka itt valósult meg.

Bedurvultak a klímavédelemért tüntetők Londonban

Száznál több környezetvédelmi tiltakozót vett őrizetbe a londoni rendőrség a brit fővárosban második napja tartó demonstrációk helyszínein. A Scotland Yard keddi összesítése szerint eddig 113 tüntetőt állítottak elő, elsősorban rendbontás és szándékos károkozás gyanújával.

Napenergia: most jöhet csak az igazi boom, tízszereződhet a hazai kapacitás

Napenergia: most jöhet csak az igazi boom, tízszereződhet a hazai kapacitás

A 2018. évi mintegy 700 MW beépített hazai fotovoltaikus kapacitást a 2022-2023-as évekre 3000 MW, a 2030-as évre pedig 6645 MW összteljesítményre növelné a Nemzeti Energia és Klímaterv előzetes verziója. További célkitűzés, hogy az ország 2030-as energiafelhasználása ne haladja meg a 2005-ös szintet; a tervezett energiahatékonysági intézkedések megközelítőleg 8-10%-kal fogják csökkenteni az intézkedések nélkül várható 2030-as energiafelhasználás értékét - áll az Innovációs és Technológiai Minisztérium által készített tervezetben.

Olyan radikális klímaterv született, ami még a nap- és szélenergia cégeknek is sok volt

Túlságosan szélsőségesnek minősítette több meghatározó nap- és szélenergia területén aktív tengerentúli vállalat a demokrata elnökaspiránsok által támogatott Green New Deal nevű tervet, amely egy évtizeden belül véget vetne a fosszilis energia fogyasztásának, ezzel pedig gyakorlatilag teljesen megszüntetné a szén-dioxid-emissziót az Egyesült Államokban. A tengerentúli tiszta energia iparág képviselői szerint nem reális és politikailag túlságosan megosztó a klímaterv, ezért nem támogatják azt annak ellenére, hogy elfogadása nyilvánvalóan elsősorban éppen nekik kedvezne.

Izgalmas terv készül: földgáz helyett hidrogén kerülhet a vezetékekbe

Izgalmas terv készül: földgáz helyett hidrogén kerülhet a vezetékekbe

Az európai villamosenergia- és földgáz-rendszer üzemeltetői egy olyan közös hálózati terven dolgoznak, amely igazodik az Európai Bizottság céljához, amelynek értelmében 2050-re felszámolnák a szén-dioxid-kibocsátást az EU-ban. Ez automatikusan azt jelenti, hogy addigra a fosszilis gáz már nem lesz az energiamix része - mondta Jan Ingwersen, a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatának (ENTSOG) általános igazgatója.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Eljöhet a benzinkutak bosszúja
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility