Végleges megoldás született a nukleáris hulladék tárolására: Svédország a világon másodikként építi meg azt a 100 ezer évig biztonságosnak tervezett létesítményt, amely hosszú távra rendezheti a kiégett fűtőelemek sorsát. A beruházás 1,08 milliárd dollárba kerül, az atomipar finanszírozza, és várhatóan csak 2080 körül zárul le. Az elmúlt években tapasztalható „nukleáris reneszánsz” miatt azonban a jövőben még több atomhulladékkal kell számolni - írta meg a Reuters.
A túl gyorsan növekvő nap- és szélerőművi kapacitások drasztikusan megnövelték a negatív áras órák darabszámát Európában, ami alávág a további megújuló energiás kapacitások telepítésének, és végső soron a 2030-as klímavédelmi célok teljesíthetőségének is – mutatnak rá az Aurora Energy elemzői a Bloomberg összefoglalója szerint. Emiatt az Apxo Holding szakértője azt vetette fel: a megújuló energiás támogatási rendszerek átalakítására is szükség lehet, hogy például ne érje meg akkor is termelni az áramot a naperőműveknek, amikor negatív a nagykereskedelmi áramár. A megszaporodó negatív áras órák miatt drasztikusan romló naperőművi megtérülési kérdésekről, és a támogatási politikák átalakításának lehetőségeiről a Portfolio átfogó elemzést írt az ősszel, hasonló következtetést felvetve, év végi összefoglalónkban pedig arra mutattunk rá, hogy megfelelő méretű energiatároló kapacitások kiépüléséig a negatív áras órák darabszáma várhatóan csak tovább fog nőni, ami a naperőművi telípítési hajlandóságra is rányomhatja a bélyegét.
Az éves összes villamosenergia-felhasználás 41,9 terawattóra volt 2024-ben, amely 2,2%-os növekedést jelent a 2023-as adathoz képest, földgázból pedig mintegy 8,5 milliárd köbméter fogyott, 0,8%-kal, 68 millió köbméterrel több, mint az előző évben – hozta nyilvánosságra pénteken reggel az előzetes egész éves adatokat az Energiaügyi Minisztérium. Utóbbi azt jelenti, hogy az energiaválság előtti szintnél hozzávetőleg negyedével kevesebb gázt használt fel az ország a múlt évben, de egyúttal azt is, hogy megállt a gázfelhasználás meredek csökkenése. Pontosabban a családoknál minimálisan folytatódott a gázpiaci "fogyókúra" a rezsicsökkentési rendszer kettős ára mellett, a cégeknél és intézményeknél viszont már nőtt a fogyasztás.
Ha a jelenlegi formájában fogadja el a parlament keddi rendkívüli ülése az energiahatékonysági törvény módosításáról szóló javaslatot, akkor az azt jelenti, hogy nem kellene az energiahatékonyságra kötelezett szervezeteknek további érdemi erőfeszítéseket tennie 2030-ig, így a hitelesített energiamegtakarítások keresleti piaca, és vele együtt a lakossági és ipari energiahatékonysági piac is összeomlana – mutattak rá a kilátásra szakmai források a Portfolio-nak.
A nagyobb napelemes rendszerek összes beépített teljesítménye novemberben meghaladta a 4000 megawattot Magyarországon - írja az Energiaügyi Minisztérium MAVIR adatai alapján.
A hazai vállalatok 40 százaléka nem elég tájékozott az ESG kötelezettégekről, annak ellenére, hogy 2028-tól, vagyis alig 3 év múlva, már egészen biztos, hogy el kell kezdeniük ESG jelentéseket leadni, és ezzel párhuzamosan komoly reformokat kell végrehajtaniuk a működésükben. Annak érdekében, hogy az elkövetkezendő évek elégnek bizonyuljanak a felkészülésre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a szektor vezető vállalkozásinak részvételével megalakította a szövetség energetikai szekcióját. Céljuk, hogy audittal, tanácsadással, mintaprojektekkel és konkrét beruházási tervekkel támogassák a vállalkozásokat, amelyekkel teljesíteni tudják a rohamosan közeledő kötelezettségeiket. Az energiaközösségek létrehozása, valamint az energiahatékonysági beruházások költségcsökkentése mind-mind hozzájárulhatnak a célok eléréséhez. A szolgáltatásokat akár személyesen, az ország többszáz VOSZ és Kavosz irodájában is igénybe vehetik a vállalatvezetők. A Kavosz ráadásul olyan finanszírozási megoldáson dolgozik, amely az audittól kezdve a megvalósításig, teljes spektrumában le tudja fedni a beruházások költségeit.
Még csak idén januárban alakult meg Németországban az új radikális baloldali formáció, a Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW), de máris bejutottak az Európai Parlamentbe és három tartomány törvényhozásába, a háromból két tartományban pedig a kormánykoalícióban is részt vesznek majd. Ugyanakkor a párt még mindig nagyrészt a volt NDK területén népszerű, a nyugatnémet tartományokban alig van jelen – van, ahol még alapszervezete sincs. A legnagyobb megmérettetés csak most jön: február 23-án előrehozott Bundestag-választások lesznek, ahol az is eldőlhet, tartósan meg tud-e maradni a párt a német politikai életben.
Ha arra gondolunk, hogy vajon mi lehet a következő évek egyik legígéretesebb befektetése, akkor a legtöbbeknek szinte biztosan olyan dolgok jutnak eszébe, mint a mesterséges intelligencia, a bitcoin, esetleg a Tesla vagy az elektromosautó-gyártók, de a Trump-győzelem miatt mostanában a hazai piacra termelő, kis méretű amerikai cégek iránti érdeklődés is nagyon felfutott. Van azonban a részvénypiacoknak egy viszonylag kisebb szegmense, ami felett a legtöbben eddig átnéztek, holott a legfontosabb világformáló megatrend, a mesterséges intelligencia vélhetően nagy bajban lenne nélküle: ez pedig nem más, mint az atomenergia. És ha viszonylag kis szegmensről beszéltünk, akkor itt érdemes csavarni még egyet a történeten: az elmúlt hetekben egyre több tech-óriáscég fordul egy olyan nukleáris technológia felé, ami a hagyományos erőművekhez képest gyorsabban, olcsóbban és biztonságosabban tud energiát termelni. De pontosan milyen technológiáról is van szó, miért lehet belőle a következő évek nagy robbanása, és befektetőként hogyan lehet kivenni a részünket mindebből? Lássuk!
António Costa, az Európai Tanács hamarosan hivatalba lépő elnöke, határozott álláspontot képvisel az EU előtt álló legfontosabb kihívásokkal kapcsolatban. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatot a bizalom újraépítésével kezelné, miközben támogatná Ukrajnát egy igazságos és tartós béke érdekében. A migráció terén a határellenőrzés erősítését és a legális bevándorlás ösztönzését szorgalmazza, míg az EU belső megosztottságát az együttműködés és a különböző kultúrák megértése révén hidalná át – derül ki a Financial Timesnak adott interjújából.
Az európai gazdaság versenyképességének megerősítéséhez elengedhetetlen elektrifikáció feltétele a villamosenergia-hálózat jelentős bővítése és fejlesztése. Ha az EU nem kétszerezi meg viszonylag rövid időn belül az elosztó hálózat korszerűsítésére fordított beruházásokat, az jelentősen visszafoghatja megújuló energiaforrások, a hőszivattyúk és az elektromos autók itteni terjedését, jó hír azonban, hogy a kapcsolódó fajlagos beruházási költségek mérsékelhetőek.
Brüsszel szigorítaná a kínai vállalatokra vonatkozó szabályozást, hogy megvédje az európai cégeket és elősegítse a tiszta technológiák fejlődését. Az új tervek szerint a kínai cégeknek európai gyárakat kellene létrehozniuk, és meg kellene osztaniuk technológiai tudásukat, ha uniós támogatásokat szeretnének igénybe venni. Magyar beruházásokat is sújthat az uniós keménykedés.
A jelenleg is zajló ENSZ éghajlatváltozási konferenciája (COP29) egyik jelmondatának a szén-dioxid kibocsátás csökkentést választotta. Ezen célok elérésében segít a Schneider Electric fenntarthatósági programja (SSI), amivel a cég már több mint 600 millió tonna CO2-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit. A munka jutalmaként nemrégiben a világ legfenntarthatóbb vállalataként ismerték el a céget.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy megindítja kötelezettségszegési eljárást azon 13 uniós tagállam ellen, amelyek a mai napig nem nyújtották be a 2030-ig szóló Nemzeti Energia- és Klímavédelmi Terveiket (NEKT).
Az Európai Unió gazdaság- és kereskedelempolitikája új lendületet kaphat, ha a legfontosabb portfóliók biztosjelöltjeinek prioritásai megvalósulnak, amivel egy sokkal erőszakosabb, keményebb és önállóbb EU alakulhat meg. Az iparvédelem és a kínai versennyel szembeni szigorítások, a klímavédelmi célok és az adópolitikai reformok mind a fenntartható növekedést szolgálnák. Az uniós költségvetés és a kohéziós alapok célzott felhasználása segíthet az európai ipar és társadalom megújításában. A magyar kormány amiatt aggódhat, hogy a gazdasági semlegesség helyett a gazdasági önvédelem kerül Brüsszel fókuszába.
A globális felmelegedés újabb aggasztó jeleit mutatják a legfrissebb éghajlati adatok. Az idei év első tíz hónapjában a globális átlaghőmérséklet jelentősen meghaladta a korábbi évek értékeit, ami komoly aggodalomra ad okot a klímakutatók körében - írta meg a met.hu.
Elindult ma a pályázat a vidéki elektromos töltőhálózat bővítésére, amelynek keretében több mint száz helyszínen létesülhetnek nyilvános e-töltőállomások a következő években – hívta fel a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium. A programban jövő május végéig igényelhetnek többletforrást a korszerű e-töltőállomások telepítését tervező üzemeltetők. A tárca rámutat, hogy a hazai elektromos töltőhálózat fehér foltjainak felszámolása egyszerre segíti a természet védelmét, a klímavállalások teljesítését, a gazdaság élénkítését és az energiaszuverenitás megerősítését.
Alacsonyabb CO2-kibocsátás, az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség enyhülése, a nagykereskedelmi villamosenergia-árak és áringadozások, illetve a rendszer összköltségének csökkenése jellemezné az európai villamosenergia-rendszert, miközben a napenergia piaci értéke is emelkedne, ha a jövőben létrehozandó naperőművek jó részét a jelenleg egyeduralkodó déli tájolás helyett kelet-nyugati tájolású kétoldalú, függőleges napelemekkel telepítenék egy kutatás szerint.
Egy legújabb ENSZ-jelentés szerint már csak néhány év van hátra, hogy teljesíteni tudjuk, hogy a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése ne haladja meg az 1,5 Celsius fokot, amelyet a párizsi klímaegyezményben rögzítettek. A világ azonban egyelőre „katasztrofális” hőmérséklet-emelkedés elé néz, amely akár a 3 fokot is elérheti – írja a Financial Times.
Az Európai Bizottság 85 innovatív, nettó zéró kibocsátásra törekvő projektet választott ki, amelyek összesen 4,8 milliárd eurós (közel 2000 milliárd forintos) támogatásban részesülnek az Innovációs Alapból. Magyarországon is lesznek fejlesztések a hatalmas támogatásból.
A 2035-re tervezett belső égésű motorok betiltásáról szóló vitatott terveihez Brüsszel továbbra is ragaszkodik, annak ellenére, hogy a gépjárműipar – főként a német cégek – jelentős nyomást helyez az Európai Bizottságra a szabályok enyhítése érdekében.
