"A földgázrendszer rugalmassági kérdései, a (zöld) hidrogén és a biogáz szerepe a vállalati dekarbonizációs törekvések során" - címmel zajlott le a Portfolio Energy Investment Forum 2024 konferenciáján egy beszélgetés, ahol többek között a földgáz szerepéről beszélgettek a szakemberek a zöld átállásban, de szóba került a biometán és a biogáz, illetve a hidrogénfelhasználás is.
Bacsa György az európai növekedési kilátásokról és az ipar helyzetéről beszélt ma a Portfolio Energy Investment Forum 2024 konferenciáján. A Mol Magyarország ügyvezető igazgatója többek között hangsúlyozta: az ipar jelentősége jóval több, mint környezetvédelmi kérdés, itt versenyképességről, gazdasági prosperitásról és függetlenségről van szó. Az EU bő két évtized alatt lemaradóvá vált a teljes globális GDP teljesítményben, ennek elsődleges oka az elmaradó tőkeberuházások voltak a produktív szegmensekben. Az optimista dekarbonizációs célkitűzések nagy részéhez nem született beruházási döntés, ezért innovációra van szükség Bacsa György szerint.
Az Európai Unió úgy döntött, büntetővámokat vet ki a Kínából importált elektromos autókra, válaszul a versenytorzító kínai állami támogatásokra, amelyekkel a távol-keleti ország saját autóiparát erősítette az elmúlt években. Ez a lépés nem minden európai szereplőre hat egyformán, és fennáll annak a lehetősége, hogy megegyezés helyett kereskedelmi háború robban ki az EU és Kína között. Ez pedig egy még súlyosabb döntéshez vezethet, a kibocsátáscsökkentési célok módosításához.
Elképzelhető, hogy nem lehet egyszerre küzdeni a klímaváltozás ellen, és egyben erősíteni a középosztályt a fejlett gazdaságokban, valamint csökkenteni a szegénységet világszerte. A jelenlegi politikai irányvonalak mellett úgy tűnik, hogy két cél bármilyen kombinációja a harmadik cél rovására megy.
"A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért" címmel jelent meg egy nyilatkozat 11 tudóstól azzal a céllal, a nyilvánosság egyenes és világos üzeneteket kapjon a tudomány képviselői részéről a klímaváltozással kapcsolatos problémákról és a lehetséges megoldásokról, a szükséges és előremutató intézkedésekről.
Világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatosság, sorra születnek újabb és újabb tervek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről. Ezzel párhuzamosan a befektetők egyre nagyobb része ébred rá a környezettudatosság fontosságára, nem túlzás azt állítani, hogy tolonganak azokért az instrumentumokért, melyeken rajta van a „zöld címke”. Magyarország 2020-ban alkotta meg első Zöld Kötvény Keretprogramját. Mostanra a hazai adósságfinanszírozás szemmel látható szeletét adja a kibocsátott zöld kötvényekből bevont forrás. De miért jó nekünk, hogy ilyen kötvényeket bocsátunk ki? Milyen beruházások megvalósulásához járultak hozzá eddig?
Lassanként teljesen fokozatra kapcsol az Európai Bizottságban a munka a hosszú nyári szünidő után, és már az egyes biztosoknak adandó portfoliók is ismeretesek. Ez persze még nem végleges – az EP-nek még meg kell hallgatnia a jelölteket, ami miatt lehetnek változások. A személyi kombinációk latolgatása közben azonban kevesebb figyelmet kaptak a volt-leendő bizottsági elnök, Ursula von der Leyen politikai irányelvei, pedig már nyár elején megjelentek. Ezek jelzik, hogy mely területek lesznek fontosak, és ez azt is befolyásolja, hogy ki milyen feladatot kap a Bizottság tagjai közül. Néhány új biztosi funkciót is meghirdetett von der Leyen, amelyek jelzésértékűek a prioritásairól.
Meghaladta a húszezret a támogatott kérelmek száma a napelemes rendszerek létesítésére ösztönző pályázaton. A nyertes háztartások több mint 82 milliárd forint állami hozzájárulással válnak képessé a zöldenergia saját célú termelésére és tárolására. A nyári keretemelésnek köszönhetően már most az eredetileg kalkuláltnál mintegy harmadával több háztartás beruházásait segíti a program - közölte az Energiaügyi Minisztérium.
Úttörő jelentőségű döntés keretében az európai tisztviselők pénteken megállapodtak abban, hogy az európai repülőtereken működő légitársaságok számára új zöld jelentéstételi kötelezettségeket írnak elő. A vitatott intézkedések, amelyeket az iparág ellenzett, előírják, hogy a légitársaságoknak az éves széndioxid-kibocsátásuk mellett a sugárhajtóművekből származó a tudományos nyelvben kondenzcsíkoknak – az internet sötét zugaiban chemtrailnek – nevezett gőzcsíkok esetleges éghajlati hatásáról is jelentést kell tenniük.
Az 1990-es évektől kezdve a klímaváltozás kérdése a gazdag országok politikusai és elitje számára egyfajta fixációvá vált. Ez akkor alakult ki, amikor a világ éppen túljutott a hidegháborún. Szerte a világban a viszonylagos béke és bizalom légköre uralkodott, széles körű gazdasági növekedés volt tapasztalható, és gyors előrelépés történt a szegénység elleni küzdelemben is. Különösen Európa fővárosaiban érezték úgy, hogy a bolygó nagy problémáinak többségét megoldották, így a klímaváltozás lett az utolsó nagy megoldandó kérdés.
Elindult a társadalmi egyeztetés a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) stratégiai környezeti vizsgálatáról (SKV), amelynek 177 oldalas anyagához bárki hozzászólhat szeptember 22-ig – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium. A klímacélok és a fenntarthatósági kérdések részletesen szóba kerülnek a Portfolio szeptember 4-i Sustainable World konferenciáján, míg az energiaszektor kihívásai, zöldítési törekvései a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján kerülnek terítékre.
A világ szénfüggősége – a szén-dioxid-kibocsátás legnagyobb forrása – továbbra is növekszik, annak ellenére, hogy az éghajlatváltozás enyhítése érdekében sürgősen felszólítanak a szénfelhasználás fokozatos megszüntetésére. De a kép kontrasztos: az Egyesült Államok és Európa energiamixében egyre nagyobb szerep jut a megújulóknak, a nyáron ezek biztosították az ellátás legnagyobb részét az EU-ban, addig Kína és India úgy égeti a szenet, mintha nem lenne holnap.
A lengyel és brit kutatók a tulipánfák olyan szerkezeti tulajdonságait azonosították, amelyeknek köszönhetően a többi fajtához képest hatékonyabban köthetik meg a szén-dioxidot – írja az Interesting Engineering.
Az egyik legnagyobb uniós fejlesztési bank vezetője arra figyelmeztetett, hogy a fenntartható finanszírozásra vonatkozó szigorú uniós szabályok megakadályozzák a feltörekvő piacokon történő beruházásokat, és az ügyfeleket a kínai és közel-keleti finanszírozók felé terelhetik.
Az Európai Unió az idei COP29 klímacsúcson erős nyomást fog gyakorolni a világ országaira, hogy tartsák be a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra tett ígéreteiket – derült ki a Reuters által ismertetett tárgyalási álláspont tervezetéből.
A munkavállalók közel 40%-a az EU-ban jelenleg olyan szakmában dolgozik, amelyre a gazdaság zöld átállása közvetlen hatással lesz – derül ki az Eurofound elemzéséből. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós szervezet jelentése szerint majdnem minden tizedik jelenlegi munkavállalóról mondható el, hogy a zöld átállás hatására olyannyira fokozatosan átalakul a szakmája, hogy azzal egy új foglalkozás jön létre.
Meg kell erősíteni az együttműködést Kínával, mert nélküle lehetetlen teljesíteni a globális klímavédelmi célokat, ugyanakkor az országnak biztonságos alternatívát kell találnia a szénnel mint energiahordozóval szemben - jelentette ki Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter vasárnap a dél-kínai Hangcsouban.
Két történelmi jelentőségű bírósági ítélet is született az elmúlt időszakban a klímavédelem ügyében, amelyek alapján szerzőnk azt sürgeti, hogy az energetikában is előremutató modellt kell felépíteni, és "invesztálni kell többek között az energia megtermelését, szállítását / tárolását és elosztását végző rendszerekbe is". Előrebocsátja: "Ez sajnos azt is jelenti, hogy az EU lakosainak meg kell fizetnie technológiai átmenet árát. Aki korábban ébredt, annak kicsit kevesebbet, aki még kótyagos a szunditól azoknak többet. Egy biztos: most utólag, egy összegben sokkal fájóbb lesz, mint lett volna apránként, az össznépi házimozi-bulik, vagy új és folytatódó környezetszennyező beruházások támogatása helyett."
Folyamatosan találkozhatunk azzal a téves állítással, hogy mivel a klímaváltozás egy valós dolog, „követnünk kell a tudományt”, és véget kell vetnünk a fosszilis energiahordozók használatának. Ezt halljuk a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentését támogató politikusoktól és maguktól a természettudósoktól is, amikor például a Nature főszerkesztője azt állítja, hogy „a tudományos álláspont egyértelmű, a fosszilis energiahordozókat el kell hagyni”.
Európa legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyére bukkantak Norvégia délkeleti részén, a felfedezésnek komoly jelentősége lehet a gyakorlatilag monopolhelyzetben levő Kínától való függőség csökkentésében - jelentette be csütörtökön a Rare Earths Norway bányászati vállalat.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
A velencei esküvő visszhangja.
Jobban teljesített a várakozásoknál.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
