Negyven éves csúcsra nőtt az infláció Európában, az Egyesült Államokban, és a sok ismert következmény mellett ennek van egy épp kibontakozó hatása is: jelentősen rontja a hatalomban levő politikai erők újraválasztási esélyeit. Ha megnézzük a népszerűségi mutatókat az egyes országokban, erős összefüggést látunk azok és az infláció emelkedése közt. Nem meglepő, hiszen az összefüggést már a közgazdaság- és politikatudományi kutatások is igazolták. A politikusok számára nem is ez az igazán kellemetlen, hanem az, hogy a népszerűségük még az infláció csökkenése után sem áll azonnal helyre.
A Köztársasági Néppárt (CHP) nyerte el a legtöbb tisztséget a törökországi helyhatósági választásokon - közölte hétfőn a központi választási bizottság vezetője, bár a hivatalos végeredményeket még nem tették közzé. Ahmet Yener szerint a CHP az előzetes eredmények szerint a 81 nagyvárosi polgármesteri tisztségből 35-öt tudott megszerezni. Recep Tayyip Erdogan elnök pártja, az Igazság és Fejlődés (AKP) ezzel 2002-es alapítása óta most először a második helyre került 24 elnyert polgármesteri poszttal.
Törökország fő ellenzéki pártja, a CHP jelentős győzelmet aratott az ország kulcsfontosságú városaiban, köztük Isztambulban és Ankarában is, ami komoly csapást jelent Erdogan elnöknek és pártjának, akik évtizedek óta domináltak ezeken a területeken - írja a BBC.
Március 23-án tartották a szlovák elnökválasztás első körét, amelyben váratlan mértékű vereséget szenvedett a kormánypártok jelöltje, Peter Pellegrini. A felmérések a hétvége előtt még rendre őt hozták ki győztesnek, aztán végül több mint 5 százalékkal maradt el a nagy győzelmet arató, az ellenzéki pártok által jelölt Ivan Korčok volt külügyminiszter mögött. A jelenség egyáltalán nem egyedi, sőt, már gyakorlatilag sorozatosnak tekinthető. Az elemzésben azt tekintjük át, hogy az első fordulós eredmények fényében milyen kilátásai vannak a jelölteknek a következő fordulóra, amelyre majd április 6-án kerül sor az országban.
Fél éven belül már a második fontos választás következik Szlovákiában március 23-án szombaton. Ekkor rendezik meg ugyanis az elnökválasztás első fordulóját, amelyen a választópolgárok az elmúlt fél évben megkezdett politikát is értékelhetik szavazatukkal. Az államfő személye pedig egyáltalán nem mindegy, különösen a tavaly ősszel visszatérő Robert Fico kormányának, mivel számukra kedvező forgatókönyv alapján jóval nagyobb felhatalmazást kaphatnak az ország átalakításához. A két legfontosabb jelölt fej-fej mellett halad, kiélezett küzdelemre van kilátás, de még semmi sem dőlt el.
Nácinak nevezte Lettország elnökét Dmitrij Medvegyev orosz politikus, majd megfenyegette azzal, hogy felkasztja, országát pedig eltörli a föld színéről.
Leo Varadkar ír miniszterelnök értékelése szerint "két nyaklevest" kapott kormánya a szavazóktól, miután döntő többségük elutasította azt az alkotmánymódosító javaslatot, amely megváltoztatta volna az ír alkotmány azon szakaszait, amelyek a nők háztartásban betöltött szerepéről és a család fogalmáról szólnak. Legtöbben a referendum siettetését, a javaslatok pontatlanságát és a támogatók erőtlen kampányát okolják a soha nem látott arányú "nem" szavazatért.
Theresa May volt brit miniszterelnök bejelentette pénteken, hogy nem fog újraindulni a következő parlamenti választáson. May ezzel véget vet 27 éves parlamenti pályafutásának, amelyből hármat miniszterelnökként töltött. Kormányzása elsősorban a Konzervatív Párton belüli, a Brexit mikéntjéről szóló vérig menő vitákról marad emlékezetes, amibe végül bele is bukott.
A magyarok abszolút többsége szerint hazánk Trump győzelmével járna jobban az Amerikai Egyesült Államok novemberben esedékes elnökválasztásán. Egy új felmérés szerint a kormánypárti szavazók körében elsöprő Trump elnök támogatottsága, miközben az ellenzéki választók 48 százaléka szerint Joe Biden újabb elnöki ciklusa tenne jobbat Magyarországnak - olvasható a Real-PR 93 legfrissebb felmérésében, amelyről kedden tájékoztatták az MTI-t.
A miniszterelnök hétfői napirend előtti beszédével kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka. Orbán Viktor szerint három nagyon fontos kérdésről: a régi köztársasági elnök lemondásáról, az új államfő kinevezéséről, valamint Svédország NATO-csatlakozásáról. Emellett a kormányfő beszélt a gyermekvédelmi törvény várható szigorításáról.
Az elnökség javaslata az, hogy Deutsch Tamás legyen a kormánypártok EP-listavezetője. Erről még a választmánynak kell döntenie – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok balatonalmádi kihelyezett ülése után.
Orbán Viktor miniszterelnök nyitja majd az Országgyűlés február 26-ai ülését, elképzelhető, hogy ekkor bejelentésre kerül, ki lesz a Fidesz-KDNP államfőjelöltje – írja a hvg.
Csütörtökön két megüresedett választókörzet képviselői helyéért is időközi választást tartottak Nagy-Britanniában. Rishi Sunak miniszterelnök konzervatívjai csúnyán leszerepeltek, a Munkáspárt pedig újabb győzelemmel a zsebében futhat neki az év végéig esedékes parlamenti választásoknak - számol be a BBC.
A lengyelországi belpolitikai csatározások gyors eszkalációja növeli a kormányzati munka hatékonyságát terhelő kockázatokat - áll a Fitch Ratings hétfőn Londonban ismertetett helyzetértékelésében.
Kövér László házelnök ellenzéki kezdeményezésre összehívta az Országgyűlés rendkívüli ülését, hogy döntsenek Svédország NATO-csatlakozásáról, de a kormánypártiak távolmaradása miatt az ülés várhatóan nem lesz határozatképes - jelentette az Index.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz vezetője bejelentette, hogy csatlakoznak az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjához az EP-ben, de csak a választások után.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A közel-keleti konfliktus nem tett jót a hangulatnak.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
