Az Európában működő légitársaságoknak fizetniük kell majd a repülőgépeik által okozott összes szennyezésért, ezzel kapcsolatban jövő héten várhatóak fontos bejelentések, írja a Bloomberg.
Kettészakadhat Európa a klímaváltozás következtében. Ez derül ki a Politico által végzett kutatásból, amely több mint 100 tudományos publikáción és interjún, valamint az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportjának nemrég kiszivárgott jelentésén alapul. Még ha a legkisebb mértékben is növekszik a bolygó hőmérséklete, Észak-Európában akkor is általánossá válhatnak az erdőtüzek és az áradások. Az klímaválság legnagyobb vesztese azonban Dél-Európa lesz, amelyet egyszerre fenyeget elsivatagosodás és az emelkedő tengerszint, ezek pedig a régió gazdaságát sem fogják kímélni. Emellett olyan betegségek is felüthetik a fejüket a kontinensen, amelyek eddig csak a trópusokon tomboltak.
A szűkös földgázpiaci kínálat és a villamosenergia-fogyasztás növekedése évtizede nem látott magasságba emelte a szén árát, amihez egyebek mellett a Kínát is sújtó csapadékszegény időjárás hatása is hozzájárul. A szénárak emelkedése az olaj, a réz és más árupiaci termékek - a koronavírus-vakcináció nyomában járó fellendülés által hajtott - drágulását is túlszárnyalja.
Még tovább szigoríthatják a gépjárművekre vonatkozó károsanyag-kibocsátási célokat az Európai Unióban, lapértesülések szerint az Európai Bizottság azt mérlegeli, hogy 2035 után már csak zéró károsanyag-kibocsátású járműveket lehessen értékesíteni a blokkon belül, ami egyben az is jelentené, hogy teljesen megszűnne a benzines és dízeles autók értékesítése mostantól számolva 14 év múlva, de a döntés a plug-in hibrideket is érintené. Az egyelőre még kérdéses, hogy a javaslat végül valóban bekerül-e a július 14-én megjelenő jogszabály-tervezetben, de az szinte biztos, hogy mind az autóipari lobbi, mind az autóipartól nagyban függő országok, mint például Németország is ellenezni fogja a javaslatot.
Az Európai Unió határain kívülről importált villamos energiára is kivetné az Európai Bizottság az új, 2023-ban bevezetendő uniós karbonvámot - derül ki a Bizottság rendelettervezetéből. Ez egyebek mellett a magyar áramimportot is érintheti, azon belül is elsősorban az Ukrajnából behozott, rendkívül karbonintenzíven megtermelt villamos energiát, amely ellátásunk jókora részét teszi ki.
Ha nem változtatunk életmódunkon, 2030-ra az élelmiszer tehető majd felelőssé a legnagyobb arányú károsanyag-kibocsátásért - áll Tesco legfrissebb közleményében. Évente 931 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a háztartásokban, a kereskedőknél és egyéb élelmiszeripari folyamatok során. Nem meglepő tehát, hogy világszinten az üvegházhatású gázok 8 százalékának termelődését a szemétben landoló ételek okozzák. Az Tesco Magyarországon 2017 óta 68 százalékkal csökkentette élelmiszer-hulladékát, ezáltal pedig 89 590 tonnával járult hozzá a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez.
Egy holland bíróság úgy döntött ma, hogy az olajóriás Shellnek 45 százalékkal kell csökkentenie a károsanyag-kibocsátását 2030-ig, ami jóval magasabb mint, ami a vállalat jelenlegi stratégiájában szerepel. A döntés precedensértékű, és komoly következményekkel járhat más társaságok számára.
Az EU trösztellenes hatósága megbünteti a Volkswagent, a BMW-t és a Daimlert a környezetvédelmi szabályok kijátszására irányuló együttműködésük miatt, de a büntetés összege meglehetősen alacsony lesz - mondta a Reutersnek egy bennfentes.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) arra hívta fel a figyelmet friss tanulmányában, amelyről mi is beszámoltunk részletesen, hogy a 2050-es klímasemlegesség elérése érdekében radikális változtatásokra lenne szükség. Többek között már most abba kellene hagyni az új olaj- és gázmezők kialakítását, és az új szénbányák nyitását, a gázkazánok értékesítését pedig be kellene tiltani 2025-től. A radikálisnak mondható javaslatokat felemás fogadtatásban részesítették a világ vezető hatalmai.
Számos kormányzat kötelezte már el magát a klímasemlegesség elérése mellett, ami biztató jel, ugyanakkor a szavak mellett tettekre is szükség van. Ugyan első ránézésre még rettentően távolinak tűnik a sokak által 2050-re vállalt zéró kibocsátás elérésének időpontja, pedig valójában az a helyzet, hogy már most is radikális változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy ezt elérjük. Már ma abba kellene hagyni az új olaj- és gázmezők kialakítását, és szénbányákat sem lenne szabad nyitni. A gázkazánok értékesítését 2025-től, míg a belsőégésű motorral működő járművekét 2035-től be kellene tiltani. Emellett soha nem látott mértékben lenne szükséges javítani az energiahatékonyságon, a megújulóknak és az elektromos autóknak pedig át kellene venniük a világuralmat 2050-ig. Fontos szerep jutna a hőszivattyúknak, a technológiai innovációknak és az infrastrukturális beruházásoknak is. Ráadásul mindez kevés a drasztikus mértékű klímaváltozás elkerüléséhez, ha nem párosul megfelelő nemzetközi együttműködéssel és finanszírozási háttérrel - derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség friss tanulmányából, amelynek fókusza a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez vezető út.
A 2014 és 2016 közötti pangást követően új lendületet vett 2017-ben, és ismét erősödésnek indult az úgynevezett alacsony karbon energetikai (LCE) innováció az új szabadalmak száma alapján, ami egyértelműen kedvező fejlemény, még ha a tevékenység gyorsítására is lenne szükség. Az elektromos járművek és a kapcsolódó infrastruktúra gyors fejlődése az egész tiszta energia innováció területének legmeghatározóbb területe volt az elmúlt évtizedben.
A járványhelyzet miatt csökkenő villamosenergia-kereslet ellenére tavaly rekord magasságba ért Európában a származási garanciák (guarantee of origin, GO) iránti kereslet.
Több százmilliárd dollárral csökkent pár óra leforgása alatt a kriptodeviza-piac értéke, miután Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója úgy fogalmazott Twitteren, hogy az elektromosautó-gyártó felfüggeszti a bitcoin felhasználásával történő autóvásárlásokat. A cégvezér a coin környezetromboló hatásával kapcsolatban osztotta meg aggályait. A bejelentésre talán a vártnál is érzékenyebben reagáltak a piaci szereplők, ez azzal magyarázható, hogy kimondottan szerencsétlen volt a poszt időzítése, ugyanis nagy általánosságban kifejezetten rossz a tőkepiaci hangulat. Jelentős esés zajlott le az elmúlt néhány kereskedési napon a technológiai szektor által vezérelt indexekben, és alapvetően a vezető börzék rossz bőrben vannak, elsősorban a berobbanó inflációtól való félelem miatt.
A Klímabarát Települések Szövetsége által tavaly meghirdetett pályázaton Szeged első helyezést ért el - Kaposvárral holtversenyben - a megyei jogú városok kategóriában, és elnyerte a Klímabarát település címet, tájékoztatta az önkormányzat szerdán az MTI-t.
Egyre több ország fogalmaz meg komoly vállalásokat a klímasemlegesség eléréséhez, többek között a világ legnagyobb szennyezője, Kína, de az Egyesült Államok és az Európai Unió is rögzíti azt, hogy milyen céldátummal és milyen lépésekkel érné el a kitűzött célokat. A törekvések egyik legfontosabb eszköze a szén-dioxid-kvóták kereskedelme lehet, amiben az EU már évek óta élen jár, Kínában idén indult el a nemzeti kibocsátás-kereskedelem, és egyre több ország alakítana ki hasonló rendszert. Azért is különösen izgalmas és aktuális a téma, mert az elmúlt hónapokban meredeken emelkedett a kvóták ára, ami több szektorban tevékenykedő vállalat működését drágítja meg, a költségek emelkedése pedig végső soron mindannyiunk életére hatással van. Cikksorozatban járjuk körbe, mit érdemes tudni a kibocsátáskereskedelemről.
Ahogy technológiai fronton egyre több mindenben, úgy az e-buszok terén is a Távol-Kelet diktálja a tempót, nem pedig Észak-Amerika. De időközben Európa, és vele együtt Magyarország is felismerte, hogy milyen kézzelfogható előnyökkel jár a közúti közlekedés megújítása. Jövőre már csak karbonsemleges buszokat lehet üzembe állítani itthon, a járműbeszerzésnél is fontosabb azonban a töltési infrastruktúra kialakítása.
Keresett-e már valaha valaki pénzt elektromos autókon? A kérdésre valószínűleg még mindig inkább nem a válasz, annak ellenére, hogy a Tesla egy ideje már nyereségesen működik. Miért? Hát azért, mert az amerikai cég nagy tételben értékesíti a környezetbarát(abb) autói után kapott környezetvédelmi krediteket, az ebből származó profit miatt nem veszteséges a cég. De hogy működik a rendszer? Honnan vannak a kreditek, mennyiért és kinek adja el őket a Tesla? Ennek jártunk utána.
Tavaly a pandémia miatt közel 6 százalékkal visszaesett a globális autóértékesítés, az elektromos autók eladása viszont 41 százalékkal nőtt, és a teljes autóeladásnak már közel 5 százalékát adták a teljesen elektromos modellek, év végén világszerte közel 10 millió elektromos autó volt forgalomban. De ez még csak az út eleje, ahogy szigorodnak a károsanyag-kibocsátási szabályok, úgy állnak át az autógyártók a belsőégésű motoros autókról a teljesen elektromos modellekre, az utakon futó elektromos autók állománya pedig a tavalyi 10 millióról 2030-ra 145 millióra emelkedhet a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb elemzése alapján. A szervezetnek van egy optimistább forgatókönyve is, amennyiben a világ kormányai felgyorsítják erőfeszítéseiket a klímacélok eléréséért, 2030-ra akár 230 millió elektromos autó is lehet az utakon, azzal a globális autóállománynak már 12 százaléka teljesen elektromos lenne.
Egy bangladesi szemétlerakóból hatalmas mennyiségű metángáz ömlik a levegőbe szüntelenül, amelyet egy emissziók után kutató cég szakemberei azonosítottak be műholdas megfigyelések segítségével. A szakemberek becslései szerint óránként 190 ezer darab belsőégésű személyautó használatából eredő károsanyag-kibocsátással egyezik meg a most megfigyelt szennyezés mértéke. Az ország környezetvédelmi minisztériuma vizsgálatot indított az ügyben.
Magyarország az egészségügy fejlesztésére szeretné fordítani a legtöbb pénzt a koronavírus-járvány utáni európai helyreállítási alapból - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában nyilatkozva.
Lesújtó előrejelzés jelent meg arról, mi vár Magyarországra.
Csak Magyarországon nem volt pénteken kereskedés.
Nem hozták nyilvánosságra, de az amerikai import negyedét mentesítették a vámok alól.
Nagyon kemény utasításokat mondott az amerikai külügyminiszter.
Óvatosságból továbbra sem állítják helyre az áramkereskedelmet, amíg ki nem derül az igazság.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
