Az EU klímavédelmi csomagja nem valósulhat meg a tervezett módon; a klímasemlegességre vonatkozó célok nem kérdésesek, de az elérésükhöz vezető utat felül kell vizsgálni - mondta Michael Hüther a kölni IW gazdaságkutató intézet igazgatója a német dpa hírügynökségnek.
Az agrárium az egyik legjobban kitett iparág a klímaváltozás miatt egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárásnak. Ezért is fontos, hogy visszafogjuk a károsanyag-kibocsátásunkat, amíg még lehet, és ehhez ne csak a sokszor emlegett energiaiparban, hanem akár a mezőgazdaságban is eszközöljünk változásokat. A mezőgazdaság károsanyag-kibocsátás szempontjából nem a legszennyezőbb iparág, mégis a globális népességnövekedés miatt félő, hogy egyre nagyobb arányt fog képviselni az ÜHG-kibocsátásban (üvegházhatású gázok). A népesség számának alakulását nehezen lehetne befolyásolni, főleg a fejlődő országokban, így eredményesebb lehet az egyéni fogyasztási szokások változtatásában, illetve néhány esetben a technológiai újításokban keresni a javulási lehetőségeket. De vajon hogy ér össze az agrárjövő és a klímaváltozás? Egyáltalán csökkenthető a mezőgazdaság környezetterhelése? Vannak olyan mezőgazdasági ágazatok, amelyek veszélybe kerülhetnek Magyarországon a klímaváltozás miatt?
2020. január 1-től Magyarországon is változott a 95-ös benzin etanoltartalma, és egyáltalán nem mindegy, hogy E5 vagy E10 benzint tankolunk autónkba. Az Európai Autógyártók Szövetsége nemrég kiadta az E10 üzemanyaggal kompatibilis autók listáját, amelyet határozottan érdemes átnézni annak érdekében, hogy megelőzzük a károkat. Összefoglaltuk, mit érdemes tudni az új benzinről, és mutatjuk az E10 benzin listát.
A szenes erőművek fokozottabb igénybevétele és a koronavírus-járványból való gazdasági talpra állás, több közlekedés együtt oda vezetett, hogy tavaly mintegy 6,2%-kal ugrott az Egyesült Államok üvegházhatású gázkibocsátása – derül ki a Rhodium Group elemzéséből.
A világ ötödik legmelegebb éve volt 2021, a légkörben lévő szén-dioxid és metán koncentrációja pedig rekordértékűre emelkedett - közölték az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) szakértői.
Általánosságban elmondható, hogy a koronavírus-járvány terjedése mellett idén is a klímaváltozás volt az a terület, amely leginkább befolyásolta a közbeszédet. Ugyanis évről évre egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nem tartható fent sokáig a fosszilis üzemanyagokra épülő működés, amely a világgazdaság klímabarát átalakítását teszi szükségessé. Ennek elérését már számos klímakonferencia próbálta elősegíteni, áttörő eredményt azonban 2021-ben sem sikerült elérni. Ennek ellenére számolni kell azzal, hogy a klímaváltozás pár éven belül a világ geopolitikai berendezkedését is alaposan átformálhatja.
A BDPST Zrt. üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a Gránit Bank Zrt. 57 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról. A BDPST Zrt. a jogszabályoknak megfelelően benyújtotta a tranzakció zárásához szükséges pénzügyi felügyeleti engedély iránti kérelmet a Magyar Nemzeti Bankhoz, az elbírálás folyamatban van - derül ki a társaság honlapján elérhető közleményből.
Közeleg a karácsony, és ismét előkerül az ünnepi időszak egyik legfontosabb kérdése: igazi fenyő vagy műfenyő? A Klímapolitikai Intézet környezetvédelmi összehasonlítása mellett szemügyre vettük a fenyőfa árát. Minden, amit tudni kell, a karácsonyfa eredetétől, a karácsonyfa árán át, egészen a fenyőfa talpáig.
Az újautó-értékesítésben jelentősen nő az elektromos autók aránya: 2021 szeptemberében európai szinten már az eladott járművek 23 százaléka volt tisztán elektromos vagy hibrid, ami duplája az egy évvel korábbinak. Magyarországon ez az arány 5 százalék, ami magasabb, mint a környező kelet-közép-európai országokban - közölte az E.ON Hungária csoport az MTI-vel hétfőn.
A városi életmódról aligha a fenntarthatóság jut elsőre eszünkbe, inkább légkondicionált áruházak, drága éttermek, autóktól bedugult, zajos utcák képe. De nem kell, hogy ez a közeljövőben így is maradjon, sőt, az elmúlt évtizedek is bizonyítják, hogy milyen gyorsan változni tud az ember környezete, amennyiben ehhez megvan a kellő akarat. A városok átalakulásáról érdekes részleteket ismerhet meg mindenki, aki ellátogat a november végi Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóra.
Véget ért az ENSZ, COP26 névre hallgató klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vett részt. A Glasgow-ban rendezett két héten át tartó klímacsúcs célja az volt, hogy mérföldkőnek számító eredményeket mutasson fel a klímaváltozás elleni küzdelem terén. Összességében elmondható, hogy a konferencián valóban sikerült áttörést elérni például a szén- vagy metánkibocsátás visszaszorítása érdekében, az ehhez szükséges kompromisszumok azonban csökkenthetik a konkrét intézkedések hatékonyságát. Emellett továbbra is megoldatlan maradt a világ fejlett és fejlődő fele közötti érdekellentét a klímaváltozás költségeinek finanszírozását illetően.
Számos olyan emberi tevékenységet sorolhatunk, amelyik visszafordíthatatlan károkat okoz a szárazföldi ökoszisztémában. Az erdők irtásának fő okai például az állattenyésztés és a mezőgazdaság: Ázsiában és Afrikában elsősorban az olajpálma-termesztés, Dél-Amerikában a bioüzemanyagok előállításához szükséges gabona termesztése. Az erdők felégetése és a fakitermelés nemcsak szén-dioxidot szabadít fel, hanem csökkenti a klímakárosító gázokat felvevő úgynevezett "zöld tüdő" kapacitását is. Az esőerdők világszerte az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok 30 százalékát nyelik el, több mint egymilliárd tonnát évente.
Képmutatással vádolják a világ vezetőit, mivel a COP26 klímacsúcs alatt ellepték Glasgow környékét a magánrepülőgépek. A hatalmas szennyezés mellett a kiszolgáltatott közösségek kirekesztése miatt is támadás érte a szervezőket.
A világ vezetői sorra aludtak el a sorsdöntő klímacsúcson, de a legnagyobb botrányt a Glasgow-ba érkező magánrepülőgépek száma mellett a brit miniszterelnök utazása okozta.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn bocsánatot kért az ENSZ glasgow-i klímakonferenciáján, amiért elődje, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményből.
Vasárnap kezdődött el az ENSZ, COP26 névre hallgató klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vesz részt. A csúcsot nagy várakozások előzték meg, a világ országainak elsősorban arra kell választ találni, hogy miként érhető el a párizsi megállapodásban szereplő legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó célkitűzés megvalósítása. Ehhez minden országnak cselekvési tervet kellett kidolgoznia, azonban sokan, főleg a nagy szennyezők tartózkodtak az ambiciózus ígéretektől. Félő továbbá, hogy ismét fellángol az ellentét a világ fejlett és fejlődő országai között a klímabarát működésre való átállás miatt felmerülő költségek fedezését illetően. Éppen ezért sokan pesszimista várakozásokat fogalmaztak meg a csúcs eredményeinek vonatkozásában, abban azonban egyre többen értenek egyet, hogy azonnali cselekvésre van szükség a klímaváltozás megfékezése érdekében.
India, a világ harmadik legnagyobb károsanyag-kibocsátója nem hajlandó egyelőre célul kitűzni a nettó zéró emissziót, helyette inkább azt szeretné, ha a világ országai kollektíven létrehoznának egy keretrendszert, mely mentén „csökkenteni lehet a károsanyag-kibocsátást”, elkerülve ezzel a globális hőmérséklet veszélyes növekedését.
Emmanuel Macron francia államfő azt kérte kedden kínai kollégájától, Hszi Csin-pingtől, hogy "folytassa a kiegyenlítést" az Európai Unió és Kína között, azaz tegye hozzáférhetőbbé a kínai piacot az uniós tagállamok számára - jelezte a francia elnöki hivatal.
Az ENSZ jelentése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítására tett jelenlegi vállalások mellett is átlagosan 2,7 Celsius-fokkal emelkedhet a bolygó hőmérséklete az ipari forradalom előtti szinthez képest – írja a Reuters.
Az amerikai műanyagipar az évtized végére több üvegházhatású gázt fog kibocsátani, mint a szénnel fűtött villamoserőművek - figyelmeztetett egy csütörtökön közzétett jelentés, amelyet a The Guardian ismertetett.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Állítólag aktív a légvédelem.
Nem értek célt a bombázások.
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
