Jönnek a kötelező energetika almérők a vállalkozásoknál

A vállalati auditot négyévente kell lefolytatni, egy megfelelő jogosultsággal rendelkező független szakértő – szakreferens – bevonásával. A vizsgálat tárgya a termeléshez használt berendezések, illetve az iroda épületek üzemeltetéséhez szükséges villamos energia fogyasztás.

Ez egy törvényi kötelezettség, melynek célja, hogy az energiahatékonyság növekedjen, tehát végső soron a költségek is csökkenthetőek, tehát nemcsak a cégek károsanyag-kibocsátása mérséklődik, de ezzel párhuzamosan versenyképességük is javul

– mondta a Portfolio-nak Broda Krisztián, a Siemens Zrt. kisfeszültségű energiaelosztás területvezetője.

A kötelezettek körét alapvetően három mutatószám adja meg: a foglalkoztatotti létszám, az éves nettó árbevétel és a mérlegfőösszeg. Energetikai audit minden nagyvállalatnak kötelező, ahol:

• 250 főnél többen dolgoznak, vagy
• a mérlegfőösszege meghaladja a 43 millió eurót
• és az árbevétele meghaladja az 50 millió eurót

Az energiaauditot a cégek ki tudják váltani, ha bevezetik az ISO 50 001 szabványrendszert, amely egy még komplexebb, de annál hatékonyabb energiahatékonysági tanúsítvány.

Nőnek az energiahatékonysági elvárások

Az idei évtől lépett hatályba az a kiegészítő rendelet, miszerint a szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezeteknél az egyes fogyasztókat külön mérni kell: 2020. január 1-jétől a 100 kW fölötti teljesítményű villamos fogyasztókat, 2022. január 1-től, pedig már az 50 kW felettieket is.

Hogy a fogyasztók teljesítményét érzékeltessük, otthonunkban egy háztartási gép jellemzően 2 kW-ot fogyaszt, tehát Broda szerint ez is mutatja, hogy a 100 kW-os berendezések nagy számban jelen vannak ipari környezetben, de egy irodaházban a központi klímarendszer is nagyon gyorsan el tudja érni ezt a teljesítményt, főként pedig az 50 kW-ot.

„Az energetikai auditra kötelezett ipari végfelhasználónál a teljes termelési költség 10, de akár 40 százalékát is elérheti az energiaköltség.

Egy épület teljes életciklusában a ráfordított költség – és ebbe beletartozik az épület megépítése is – 40 százaléka az energiafelhasználásból jön. Ebből is látszik, hogy komoly potenciál van a megtakarításra” – tette hozzá Broda.

Ennek megvalósításához azonban a fogyasztás folyamatos mérésére van szükség, ugyanis mérőeszközök nélkül, nem ütközik ki, hogy pontosan hol történik pazarlás. „A Siemens rendelkezik mérési rendszerrel, ami a szállított adatok alapján képes arra, hogy megmutassa, hogy hol vannak megtakarítási potenciálok. Ha vannak mért adatok, azok alapján összehasonlítjuk, hogy mekkora a fogyasztás az egyes pontokon, és ezek alapján lehet a potenciált felismerni: a felhasználóknak a beépített teljesítmény alapján van elképzelésük arról, hogy milyen energiaigénynek, költségnek kellene jelentkezni, és ha sokkal jelentősebb az energiafelhasználás, ott gond van.”

A megtakarítási potenciálok tudatában pedig a technológia korszerűsítésében, beállításában, az üzemeltetés optimalizálásában komoly tapasztalata van a cégnek, amivel elősegíthetőek a megtakarítási célok. Ide tartoznak a különböző hajtásszabályozások, a motorok hatékonysága, de ha visszamegyünk kicsit az irodaépületekhez, akkor a világítás korszerűsítése, automatizálása, a hűtés-fűtés korszerűsítés, optimalizálása és annak az automatizálása - mutatott rá Broda Krisztián.

Adatgyűjtés és elemzés beépítése a hétköznapokba

Az adatok akár mobiltelefonon is nyomon követhetők. Megfelelő szoftverrel a fogyasztás elemzése lehetővé teszi annak optimalizálását. „A cégvezető például az otthonában láthatja, ha például hirtelen megugrik az áramfelhasználás, és tudja utasítani a karbantartót, hogy valami nem stimmel. Ez lehet egy gép túlmelegedése, ami akár arra enged következtetni, hogy itt az ideje a prediktív karbantartásnak” – mondta Broda. De az energiamonitoring figyelmeztethet arra is, ha egy gépre nincs szükség az aktuális termelési terv eléréséhez, és így kikapcsolható.

Épületek automatizációja

A globális áramfogyasztás 40 százalékáért az épületek felelősek, az energiahatékonyság így itt kulcsfontosságú tényező. Ma már számos automatizálási technológia elérhető, amely hozzájárulhat – többek között – a fűtés és a légkondicionálás energiahatékony megoldásához. Ez utóbbi alrendszerek messze a legnagyobb fogyasztók: a légkondicionálás sok épület esetében az éves villamosenergia-fogyasztás felét teszi ki.

Intelligens rendszerek telepítése

Az energiahatékonyság jelentősen javítható, ha az irodaházban „microgridet”, azaz intelligens, saját energiaellátó és szabályozó rendszert hoznak létre, amely nemcsak a villamosenergia-ellátásról, de a fűtésről is gondoskodik. Az ilyen rendszerek csökkentik a hálózatok terhelését: például az energiatárolókat éjszaka töltik fel, amik a nappali csúcsterhelésben – amikor az irodában az e-autókat töltik – adják le a begyűjtött energiát. A vezérlés nem csupán a fogyasztási adatokat, de – többek között – az időjárás-előrejelzést és az elektromos járművek tulajdonosainak „töltési szokásait” is figyelembe veszi. Ilyen megoldással egyúttal nagyobb irodaházak, komplexumok, lakóparkok is növelhetik energiabiztonságukat.

Szigorúbb ellenőrzések várhatóak

Az energetikai auditot négyévente kell elvégeznie az arra kötelezett cégeknek, Magyarországon az első alkalom 2019-ben volt, de akkor a hatóság inkább ösztönözte a cégeket, hogy ezeknek a rendszereknek a bevezetése, működtetése megtörténjen. Broda szerint 2023-ban már szigorúbb ellenőrzésre kell számítani, éppen ezért sokan inkább az ISO 50 001 irányába mennek, mert úgy gondolkoznak, hogyha úgyis el kell végezni, akkor inkább tesznek bele egy kicsivel több energiát, de tényleg jöjjenek ki azok a hatékonysági eredmények a rendszer működtetésével, amik egyben piaci versenyelőnyt is jelenthetnek.

A cikk megjelenését aSiemens Zrt.támogatta.