Rendszeres olvasóink számára minden bizonnyal nem mondunk nagy újdonságot azzal, hogy az elmúlt hónapokban jelentős lassulást figyelhettünk meg az ingatlanpiacokon. Magyarországon egyelőre nem tapasztalhattunk számottevő áresést, a tranzakciók száma azonban drasztikusan csökkent, és az alku lehetősége is egyre nagyobb szerepet kap. A hazai tendenciákhoz hasonlóan nemzetközi viszonylatban is jelentős változások történtek 2022-ben. Korábban beszámoltunk róla, hogy Svédországban és Kanadában is csökkenni kezdtek az ingatlanárak, a Guardian cikke alapján ehhez a listához csatlakozott most az Egyesült Királyság is, és Egyesült Államokból is baljós hírek érkeznek.
A héten rendeztük meg a Portfolio Hitelezés konferenciát, ahol természetesen a lakáspiaci vonatkozásokról is beszélgettek a szakértők. Összegyűjtöttük a legfontosabb gondolatokat például arról, hogy milyen lakásárár-változásra számítanak a megszólalók, vagy hogy mit látnak a kihelyezett lakáshiteleknél most, és mit várnak a moratórium lejárta után.
Az elmúlt három évben összesen közel 10 ezer otthonból és üzlethelyiségből történt kilakoltatás Magyarországon - mutatják a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak a napokban közzétett friss statisztikái. Az első negyedévben "mindössze" 114 kilakoltatás történt, de a kilakoltatási moratórium április 30-án véget ért, ezért az esedékes végrehajtások döntő része a következő hónapokra maradt.
2405 kilakoltatás történt Magyarországon az év első 9 hónapjában, ez 18%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál - derül ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar friss adataiból.
2013 eleje óta 5857 lakóingatlant kényszerértékesítettek a pénzügyi intézmények, ebből 1415-öt az idei első félévben, ami egy év alatt 33%-os növekedést jelent. 10 évvel a Lehman Brothers csődje után naponta átlagosan nyolc lakóingatlant vesznek el a családoktól ily módon.
Április 30-ával lejárt a (nyilván a választások miatt meghosszabbított) kilakoltatási moratórium, a mai tehát az első munkanap tavaly november 15-e óta, amikor a végrehajtók megkezdhetik a magánszemélyek lakóingatlanának a kiürítését. Összesen 122 ezer jelzáloghitel-adós van veszélyben, de valószínűleg nem ők alkotják a legnagyobb veszélyeztetett csoportot.
Csodásan hangzó hírrel kezdünk: a történelmi csúcs óta a harmadára csökkent a magyar lakosság 90 napon túl nem törlesztett banki hiteltartozása. Csakhogy a Portfolio becslése szerint a 67%-os esésből mindössze 15% köszönhető annak, hogy így vagy úgy (rossz esetben lakáseladásból) törlesztett a lakosság, eközben 40%-nyi tartozás a követeléskezelőknél él tovább. Bár örülhetnek a bankok, hogy ma már csak 7,5% a súlyos hátralékkal bíró lakossági hitelek aránya náluk, öt év alatt 47 ezer család vesztette el lakástulajdonát a hitele miatt (ebből 32 ezer "eszközkezelős" lett), és csaknem 1,6 millió élő lakossági mulasztást tartanak nyilván még ma is a "BAR-listán".
Hiába szűnt meg év elején a kényszerértékesítési kvóta, a bankok továbbra sem nagyon élnek azzal a jogukkal, hogy értékesítsék bedőlt jelzáloghitellel rendelkező adósaik ingatlanát. Mindössze 41 ingatlan volt, amelyet kényszerértékesítettek az első negyedévben, miközben a Nemzeti Eszközkezelő 1563 lakást vett át - mutatják az MNB friss adatai.
A jelenlegi kényszerértékesítési kvóta önkéntes fenntartását kéri a bankoktól és a Nemzeti Eszközkezelő mandátumának kibővítését szorgalmazza a Magyar Bankszövetség friss közleményében.
Közel kétszer több kényszerértékesítésre kijelölt ingatlant vett meg a Nemzeti Eszközkezelő az idei második negyedévben, mint az azt megelőzőben, ez közel 3 ezer fedezeti ingatlan megvásárlását jelenti. Az adós és a pénzügyi intézmény által eladott ingatlanokkal együtt összesen 3,5 ezer ingatlant értékesítettek. A bankok eközben a harmadik negyedévben minden eddiginél alacsonyabb szinten használják ki a rendelkezésükre álló kényszerértékesítési kvótát: alig 45 százalékban.
Az ingatlanpiaci árak növekedése és a gazdasági fellendülés ellenére rekord számban dőltek be kereskedelmiingatlan-hitelek tavaly Nagy-Britanniában. Miközben Magyarországon még maguk előtt tolják a probléma jó részét a bankok, a brit hitelintézetek egyre keményebbek adósaikkal szemben. Hazánkban az MNB egy rossz bank felállításával gyorsítaná fel a folyamatot.
Olyan sok bedőlt hitelhez tartozó lakás vár ma jobb sorsra Magyarországon, mint ahány lakástranzakció a teljes piacon az elmúlt másfél évben végbement. Ha ezeket most a bankok és a szabályozók mind a piacra öntenék, drámai lakásár-zuhanást idéznének vele elő. A Nemzeti Eszközkezelőhöz április végéig 19 ezer megkeresés futott be a lakás átvételére, de még így is 115 ezer ingatlant fenyeget banki kényszerértékesítés az MNB friss adatai szerint. A jegybank egyedi, feltételekhez kötött részleges tartozás-elengedéssel orvosolná a problémát, amely ma nagyobbnak tűnik, mint valaha. Valószínű, hogy a végső szót ősszel a kormány fogja kimondani.
Elfogadható megoldásnak tartja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, hogy a kilakoltatási tilalom tovább tartson - mondta a szervezet elnökségi titkára, Schmidt Zoltán a Magyar Nemzetnek. A lap úgy tudja, hogy a szaktárca már elemzi a feltételeket.
Közzétette a Magyar Nemzeti Bank a bankok és a kormány 2011-es megállapodása alapján működő kényszerértékesítési kvóta legfrissebb kihasználtsági adatait. A statisztika szerint az idei első negyedévre 4783 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló idei 5%-os negyedéves kvótát 74%-ban használnák ki. Összesen 118 595 ingatlant fenyeget a kényszerértékesítés a hitel törlesztésének jelentős késedelme miatt. Az elmúlt két és fél évben összesen 33 599 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ennek azonban csak töredékét árverezik el, még kevesebb esetben történik kilakoltatás. A bankok tavaly mindössze 234 ingatlant kényszerértékesítettek, a Nemzeti Eszközkezelő viszont 4032 lakást vásárolt meg.
Közzétette a Magyar Nemzeti Bank a bankok és a kormány 2011-es megállapodása alapján működő kényszerértékesítési kvóta legfrissebb kihasználtsági adatait. A statisztika szerint az idei negyedik negyedévre 3997 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló idei 4%-os negyedéves kvótát 75%-ban használnák ki. Összesen 117 861 ingatlant fenyeget a kényszerértékesítés a hitel törlesztésének jelentős késedelme miatt. Az elmúlt két évben összesen 28 816 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ennek azonban csak töredékét árverezik el, még kevesebb esetben történik kilakoltatás. Idén a bankok 159 ingatlant kényszerértékesítettek, a Nemzeti Eszközkezelő pedig 2274 lakást vásárolt meg.
Közzétette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a bankok és a kormány 2011-es megállapodása alapján működő kényszerértékesítési kvóta legfrissebb kihasználtsági adatait. A statisztika szerint az idei harmadik negyedévre 3898 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésükre álló 4%-os negyedéves kvótát 74%-ban használnák ki. Összesen 117 335 ingatlant fenyeget a kényszerértékesítés a hitel törlesztésének jelentős késedelme miatt. Az elmúlt másfél évben összesen 24 810 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a bankok, ennek azonban csak töredékét árverezik el, még kevesebb esetben történik kilakoltatás.
Ha összejön, akkor a világ legnagyobb réztermelője jöhet létre.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
