A múlt hét pénteki, befektetési alapokra vonatkozó BAMOSZ-statisztikákból úgy tűnt, mintha hatalmas változások történtek volna a befektetési alapoknál: az előző hónapokban a kötvényalapok mindig taroltak a nettó értékesítések terén, most viszont a tőkevédett alapok kerültek előtérbe. Utánajártunk, mi lehetett e furcsa változás oka, és kiderült: a kötvényalapok köszönik, jobban vannak, mint valaha.
Idén végre a kötvény- és részvényalapok is magukhoz tértek, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb féléves (!) hozamok 17,5%-nál kezdődtek, de igazából két kategóriával lehetett sok pénzt keresni idén. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat idénről.
Rekord értékesítési számokat hozott a június a kötvény- és pénzpiaci alapok számára, láthatóan sokan igyekeztek még az utolsó pillanatban mentesülni a szocho-fizetési kötelezettség alól. Mindeközben az első félévben látott csökkenő hozamszintek pozitívan hatottak a kötvényalapok teljesítményére, különösen a hosszú kötvényalapok mentek nagyot, 15-16%-os hozamokat is elérve egyetlen félév alatt. A megmaradt pénzpiaci alapok is jól teljesítettek az első félévben, a legnagyobb kötvényalapok pedig elképesztő ugrást mutattak fel a kezelt vagyonukban.
Június 30-ig hosszabbította meg a betéti kamatstopot a kormány, és ugyanígy június végéig van érvényben az a kikötés is, amely szerint tilos a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházása. Egyelőre nincs szó arról, hogy ezeket az intézkedéseket meghosszabbítanák, ami azt jelenti, hogy július 1-től ismét elérhető lehet a hazai intézményi szereplőknek és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfeleknek a 16% körüli jegybanki kamatszint.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Ha ez nem lenne elég, bizonyos befektetési alapok számára gyakorlatilag kötelező állampapír-tartást ír elő a kormány augusztustól. De mit jelent ez a múlt heti jogszabályváltozás? Hány embert, milyen vagyontömeget érint? Egyáltalán eddig miért volt bárkinek is a pénze másban, mint állampapírban? A Portfolio Heti Podcastjében ezekről is kérdeztük Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét.
Július 1-től nagyot fog változni az élet a magyar megtakarítási piacon azzal, hogy szocho-fizetési kötelezettség keletkezik a legtöbb értékpapír esetében, így a szochóssá váló értékpapírokra júniusban még nagy lehet a roham. A friss számok azt mutatják, hogy jelenleg közel 22 ezermilliárd forintnyi magyar állampapír van a bankok, befektetési alapok és a háztartások kezében, őket fogják leginkább érinteni a nyáron életbe lépő változások. Ha bejön a kormány terve, akkor ebből a 22 ezermilliárdból hamar 24-25 ezermilliárd is lehet. A lakosság mindeközben már több mint 1000 milliárddal növelte állampapír-megtakarításait, de a kötvényalapok állománya is több mint 600 milliárddal nőtt idén áprilisig.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium pénzügyi szabályozási területe a vállalati kötvények és a befektetési alapok vonatkozásában új szabályozási koncepciót dolgoz ki - derül ki a GFM közleményéből.
Gyakorlatilag kötelező állampapír-vásárlást ír elő egyes befektetési alapok számára a kormány egy szerda esti rendeletben, de az intézkedés főként a kötvényalapokat érinti. Számításaink szerint a teljes befektetési alap piacon több mint 1500 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit kötvényben, de nem magyar államkötvényben tartanak a hazai alapok, azt viszont nehéz megbecsülni is, hogy ebből mennyi lehet a kötvény-, részvény- és vegyes alapokban. Ugyanakkor az is látszik, hogy nem a magyar államkötvények kötelező tartásán fogja „megkeresni” a magyar állam a plusz 500 milliárdot, sőt, ennél jóval több pénz is befolyhat magyar állampapírba.
A Magyar Közlöny friss száma szerint módosul a befektetési alapokat szabályozó törvény. Ennek egy része már ismert volt, legalábbis az, hogy egyes alapok esetében előírják a legalább 60%-os értékpapírsúlyt, az viszont újdonság, hogy a befektetések döntő részét gyakorlatilag állampapírokra korlátozza le az érintett befektetési alapoknál a kormány.
Negyedik egymást követő héten szenvedtek el nettó tőkekiáramlást a globális részvényalapok a május 10-én véget ért héten – írja a Reuters. A jelenséget az amerikai adósságplafon körüli patthelyzet és a gazdasági lassulással kapcsolatos tartós aggodalmak okozhatták. A kötvény- és a pénzpiaci alapok nettó tőkebeáramlása viszont pozitív volt.
Szigorít a kormány a befektetési alapoknál: 2023. július 1-től kezdődően a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójában legalább 60%-nak kell lennie az értékpapírok súlyának - közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium április végi közleményében. A GFM mai háttérbeszélgetésén kiderült, hogy a szabályozás elsősorban a kötvényalapokra fókuszál, azokon belül is a rövid kötvényalapokra. A GFM azzal kalkulál, hogy az előírás mintegy 400-450 milliárd forintot mozdíthat meg, és ennek nagy része a magyar állampapírpiacon fog lecsapódni.
Folytatódik a kötvényalapok menetelése, csak februárban újabb 216 milliárdnyi friss tőkét tettek ide a magyarok. A legnépszerűbbek a rövid kötvényalapok, de ezen belül vonzóak az euróövezeti befektetésekkel bíró alapok is. A friss adatok szerint a hazai befektetési alapok egyre közelebb kerülnek a 10 ezer milliárdos kezelt vagyonhoz, miközben a kötvényalapok vagyona már átlépte a 3000 milliárdos szintet.
A hazai befektetési alapok piacán tavaly egyértelműen a rövid kötvények és pénzpiaci alapok voltak a slágerek, ezekbe áramlott a legtöbb friss tőke. Az Eurizon Asset Management Hungary szakértői a társaság mai sajtóeseményén kiemelték, hogy a csökkenő, de továbbra is magas infláció idén is pozitív reálhozamot hozhat a befektetőknek a kötvénypiacon, a részvények viszont háttérbe szorulnak, igaz, itt is lesz keresnivaló.
Évtizedek óta nem látott inflációval szembesültek a magyarok tavaly, ami az árak emelkedésén túl a befektetések hozamcsökkenésén keresztül is érintette a pénztárcájukat. Decemberben 24,5%-ot tett ki az infláció az egy évvel korábbi szinthez képest, de még az éves átlagos infláció is elérte a 14,5%-ot. Megnéztük, hogy ezzel a pénzromlási ütemmel mely magyar befektetési alapok tudták felvenni a versenyt. Rossz hír, hogy kevés olyan alap volt, amely infláció feletti hozamot ért el, és ezek között nincsenek benne a tavalyi év sztárjainak számító kötvényalapok sem.
Decemberben a befektetési alapok közel 360 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtöttek, ennél magasabb pénzbeáramlásra a szektorban eddig még sosem volt példa. Úgy tűnik tehát, hogy a magyar megtakarítások egy jelentős része decemberben ismét a befektetési alapokat mellett tette le a voksát a lakossági állampapírok helyett, ezen belül is elsősorban a kötvényalapok vonzották a friss pénzeket, ahol ugyancsak rekord eredmény született.
Annak ellenére, hogy a részvény- és kötvénypiacok is csúfos évet zártak tavaly, összességében nem lehetett panasz a hazai befektetési alapok teljesítményére, a legjobb hozamok 25%-nál kezdődtek. Négy kategóriával lehetett sok pénzt keresni 2022-ben, de az sem panaszkodhatott, aki biztonságosabb befektetésben tartotta pénzét. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat tavalyról.
Megjelent a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében a csütörtökön eltemetett XVI. Benedek pápa életpályájával foglalkoztunk. Az adásban szóba került a korábbi egyházvezető főpapi időszaka, a pápai tisztségről való lemondásának 2013-as körülményei, valamint az egykori vatikáni uralkodó teológiai öröksége is. A témával kapcsolatban Török Csaba teológus, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia televíziós referense volt a vendégünk. Műsorunk második részében arról beszéltünk, hogy felemás éve volt 2022-ben a hazai befektetési alapoknak. Bár óriási vagyonok vándoroltak a szektorba, a makrogazdasági környezet kihívások elé állította az alapok jelentős részét. Erről Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét kérdeztük.
Két évtizedes csúcshoz értek a magyar kötvényhozamok tavaly, amelyeknek az infláció és a kamatemelések mellett a gyenge forint sem tett jót. Nem voltak könnyű hozamszerzési helyzetben a magyar kötvényalapok, különösen a hosszú futamidejű, magyar piacra fektető alapok szenvedtek 2022-ben. Nagyon is jól vannak viszont a pénzpiaci alapok, amelyek az elmúlt évek nulla körüli hozamsivatagából tavaly sok esetben a kötvényalapokat is meghaladó hozamokat értek el. Ami még érdekesebb, hogy bár a hozamok még nem az igaziak, elképesztő vagyonok áramlottak tavaly a kötvény- és pénzpiaci alapokba, sok esetben a lakossági állampapírok kárára.
Nehéz év elé néznek a globális vagyonkezelők, a tavalyi csökkenő vagyon egyre inkább előtérbe hozza a költségcsökkentés szükségességét, miközben arról is dönteniük kell, mibe fektessenek a növekedés érdekében - számol be a hírről a Financial Times.
Novemberben tovább meneteltek a befektetési alapok: múlt hónapban több mint 200 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a szektorba, ezzel és a jó hozamokkal együtt a kezelt vagyon új csúcsra, 9000 milliárd forint fölé nőtt. Ez azt is jelenti, hogy a befektetési alapok szektora így már több pénzt kezel, mint amennyi megtakarítás lakossági állampapírokban van. A befektetők kedvencei továbbra is a kötvény- és pénzpiaci alapok, a legjobb hozamokat viszont nem itt, hanem ezúttal az ingatlanalapoknál kell keresni.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
