Októberben is folytatódott a befektetési alapok menetelése: múlt hónapban 168 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a szektorba, ezzel a kezelt vagyon új csúcsra, 8600 milliárdra forintra nőtt. A befektetők kedvencei továbbra is a kötvény- és pénzpiaci alapok, aminek vélhetően a lakossági állampapírok isszák meg a levét. A legjobb hozamokat viszont nem itt, hanem az árupiaci alapoknál kell keresni.
Szeptemberben a befektetési alapok több mint 225 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtöttek, ennél magasabb pénzbeáramlásra a szektorban 2006 augusztusában volt utoljára példa. Nagyon valószínű, hogy a forintos lakossági állampapíroknál látott 480 milliárdos állománycsökkenés egy része a befektetési alapokban landolt múlt hónapban, elsősorban kötvény- és pénzpiaci alapokban.
Rég volt már olyan, hogy a két legnépszerűbb befektetési alap kategória a magyarok körében a kötvény- és pénzpiaci alapok legyenek, de az augusztus nem csak ettől lett érdekes: eddig sosem látott szintet ért el az alapokban kezelt vagyon: átlépte a 8000 milliárd forintot.
Az infláció emelkedésével párhuzamosan beindult a kötvénypiaci hozamok emelkedése is, itthon legutoljára 10 éve láttunk ehhez hasonló hozamokat. Mindez az árfolyamok esésében, végső soron pedig a magyar kötvényalapok rossz teljesítményében csapódott le. Úgy tűnik azonban, egyre közelebb kerülünk a fordulathoz: a rövid kötvényalapok már kezdenek magukhoz térni, a recesszió pedig elhozhatja a hosszú futamidejű kötvények feltámadását is. A magyar befektetők pedig láthatóan készülnek erre: idén eddig kötvényalapokba áramlott a legtöbb friss megtakarítás.
Lassan 10 éves csúcs közelébe érnek a magyar kötvényhozamok, amelyeknek az infláció és a kamatemelések mellett a gyenge forint sem tesz jót. Tavalyhoz hasonlóan tehát idén sincsenek kedvezőbb helyzetben a magyar kötvényalapok, különösen a hosszú futamidejűeknek nehéz a hozamszerzés. Köszönik szépen, jól vannak viszont a pénzpiaci alapok, amelyeket az elmúlt évek nulla körüli hozamsivatagából kezdenek most újra magukhoz térni.
Érdekes fejleményeket hozott május hónap a hazai befektetési alapok piacán: míg a legnagyobb tőkekiáramlást a részvényalapok szenvedték el, a legtöbb friss tőke az utóbbi időkben rosszul teljesítő kötvényalapokba áramlott. Egyelőre azonban nem a hosszabb lejáratú kötvényalapok lettek népszerűek, azokból az emelkedő hozamkörnyezet miatt továbbra is „menekülnek” a befektetők. A pénzpiaci alapok "megelőzték" a tőkevédett alapokat.
Friss elemzést tett közzé az S&P Global arról, hogy tavaly hogyan teljesítettek az aktívan és passzívan kezelt alapok. Az eredmények szerint az a befektető, aki aktívan kezelt alap mellett döntött, nagy valószínűséggel kisebb hozamokat tudott zsebre tenni, és ez több éves időtávot nézve csak még rosszabb eredményre vezetett.
Miközben a tőzsdék tovább meneteltek, a megugró inflációs várakozások bekorlátozták a kötvényalapok hozamszerzési lehetőségeit 2021-ben, másik oldalról viszont jelentős fegyvert kaptak a kezükbe a szuperállampapírral szemben vívott küzdelemhez. Voltak azért olyan forintos sorozatok, amelyek szép hozamokat értek el tavaly, de inkább ez volt a kivétel. A vállalati kötvényekbe fektető stratégiák kifizetődőnek bizonyultak, a legnagyobb kötvényalapok pedig még ilyen inflációs környezetben is tovább növelték vagyonukat.
Valamelyest csökkent a magyar befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése, de a számok mögé nézve láthatjuk, hogy sok alapkezelő nem volt annyira rákényszerítve tavaly a díjai csökkentésére. A friss adatok szerint azok fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vagy alapok alapja konstrukciót vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a likviditási és pénzpiaci alapok, de ebbe a csoportba tartoznak a kötvényalapok is.
Beindult az infláció emelkedése a világban, ennek hatására jelentős hozamemelkedés kezdődött meg a világ kötvénypiacain, ami az árfolyamok esésében, végső soron pedig a magyar kötvényalapok rossz teljesítményében csapódott le. Különösen októbertől kezdve láthatunk jelentősebb kötvénypiaci hozamemelkedést, de az inflációs félelmek gyakorlatilag egész évben jelen voltak. A forintos, hosszú kötvényalapok többségében idén már 7-10%-os bukóban vannak. De miért sínylik meg ennyire elsősorban a magyar hosszú kötvényalapok a hozamkörnyezet emelkedését? Mi a helyzet a rövid kötvénybefektetésekkel és mi hozhat javulást a közeljövőben? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.
Már a harmadik kamatemelésen van túl idén nyáron a magyar jegybank, a monetáris szigorítás a befektetési alapok piacán egykor legnagyobb vagyonokat kezelő pénzpiaci alapokat is visszarepítheti a befektetők térképére. A rövid hozamok már elkezdtek reagálni az MNB lépésére, és a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint, ha véget ér a tapering korszaka, a hosszabb kötvények hozamai is elérhetik végre a szuperállampapír kamatát.
Miközben a tőzsdék tovább meneteltek, a megugró inflációs várakozások bekorlátozták a kötvényalapok hozamszerzési lehetőségeit az év első felében. Így is voltak azért olyan forintos sorozatok, amelyek szép hozamokat értek el, egy éves időtávon 10% feletti teljesítményekkel is találkozhattunk. A vállalati kötvényekbe fektető stratégiák kifizetődőnek bizonyultak, a legnagyobb kötvényalapok pedig még ilyen inflációs környezetben is tovább növelték vagyonukat.
A friss statisztikák szerint a részvényalapokat keresték leginkább az európai befektetők az első negyedévben, de több milliárd eurónyi friss tőke áramlott kötvény és vegyes alapokba is. Ez egybecseng a magyar befektetők érdeklődési körével is, ugyanis itthon is leginkább a vegyes és részvényalapok a népszerűbb kategóriák. Az adatokból kiderül az is, melyik szektor tulajdonában van a legtöbb befektetési alap és mely országok vannak a lista legelején a kezelt vagyont tekintve.
Valamelyest visszaesett a befektetési alapokban kezelt vagyon májusban, de a vegyes alapokra továbbra is rá vannak kattanva a magyarok: a legtöbb friss tőke hónapok óta ebbe a kategóriába áramlik, annak ellenére, hogy teljesítményben a részvényalapok kategóriája a legjobb eddig, és az árupiaci alapok is szépítettek.
7154 milliárd forintot kezeltek április végével a magyar befektetési alapok, a nagyobb kategóriák közül idén eddig a vegyes alapokba áramlott a legtöbb friss tőke, de 5% feletti teljesítményt csak a részvényalapok tudtak eddig elérni. Öt ábrán gyűjtöttük össze a legérdekesebb adatokat a hazai befektetési alapokról.
Márciusban még talán senki nem gondolta volna, hogy egy őrült kötvénypiaci ralit hoz magával a koronavírus-pánikot követő mennyiségi lazítási hullám. Pedig ez történt, és aki azt hitte, hogy ennél lejjebb már nem mehetnek a kötvényhozamok, az tévedett. Mindez persze nagyon jól jött a hazai kötvényalapoknak, az árfolyamemelkedésből főként azok a befektetők profitáltak, akik mertek a hazai piacon túlra tekinteni. A legjobban teljesítő stratégiák bőven meghaladták a szuperállampapír 4,95%-os hozamát.
Az elmúlt hetek likviditási sokkja miatt 35 kötvényalapot kellett átmenetileg bezárni a svédeknél. A befektetők nem értik, mert nekik azt mondták, olyan likvid alapok ezek, mint egy betéti számla. A felügyelet vizsgálódik az ügyben – írja a Bloomberg.
Egy EU-s szabályozás és a rekordalacsony hozamkörnyezet lényegében lehetetlenné tette a pénzpiaci alapoknak, hogy érdemi hozamot termeljenek, így a portfóliók nagy része egyszerűen átalakult rövid kötvényalappá tavaly. A lépés a legtöbb alapnak nem sokat segített: a nulla körüli hozamok és a lakossági állampapírok miatt a kötvényalapok és a pénzpiaci alapok már együttesen kevesebb pénzt kezelnek, mint korábban a kettő külön-külön. Csak 2019-ben mintegy 250 milliárd forint hagyta ott ezt a két eszközosztályt, a csökkenő tendencia pedig aligha fordul a laza monetáris politika világában. Bár még mindig lehet a lakossági állampapírokat túlszárnyaló hozamot elérni kötvényalapokkal, a jól teljesítő portfóliók lényegesen kockázatosabbak egy állampapírnál. Volt ugyanis nyolc olyan kötvényalap, amely 7% fölötti hozamot hozott.
Óriási összeg áramlott ki tavaly a Franklin Templeton alapjaiból, több, mint bármelyik másik amerikai alapkezelő alapjaiból. Különösen sok pénzt veszített a sztármenedzser Michael Hasenstab által kezelt kötvényalap – írja a Financial Times a Morningstar adataira hivatkozva. A szakember néhány éve jelentős magyar kötvényportfóliót épített fel, amivel egyesek szerint az államcsődtől védte meg Magyarországot.
Egyre olcsóbbak az európai befektetési alapok, a passzív alapok térnyerése arra sarkallja az alapkezelőket, hogy olcsóbban kínálják termékeiket – derül ki az ICI Global adataiból.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Rafah sorsa továbbra is lebeg a levegőben.
Az EU legalapvetőbb rendszere vált diszfunkcióssá.
A kormány már jövő héten tárgyal az új benzinárstopról.
A Karmelitában járt Viola Amherd.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
