Csak részben sikerült célt érnie a jogalkotónak a befektetési alapok szabályozásáról szóló új rendelettel, és bár a szakma többször is jelezte az illetékes minisztériumnak a szakmai kifogásokat, lényeges elemek maradtak ki a friss szabályozásból. A legaggasztóbbnak a részvény- és tőkevédett alapokra vonatkozó korlátozások tűnnek: egyik esetben ott írnak elő kötelező állampapír-kvótát, ahol nem indokolt, a másik esetben pedig éppen az állampapír-felhalmozás lehetőségét veszi el a jogalkotó. Az új szabályokról Vízkeleti Sándorral, a BAMOSZ elnökével beszélgettünk.
A globális részvényalapok nettó 6,5 milliárd dollárt vontak be a március 6-ig tartó hét napban, ami a második egymást követő pozitív nettó tőkebeáramlást hozó hét volt számukra – számolt be a Reuters. A globális kötvényalapok még nagyobbat mentek: 2021. április közepe óta nem vontak be ennyi, 18,04 milliárd dollárnyi friss tőkét.
Sose kezdték még olyan erősen az évet a magyar befektetési alapok, mint most januárban: közel 400 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a szektorba, ezzel a teljes kezelt vagyon meghaladta a 14 500 milliárd forintot.
Múlt héten újabb kormányzati tervek láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogyan lehetne (ismét) megreformálni a befektetési alapok piacát. Az indoklás szerint mindez az átláthatóságot és a befektetők érdekét képviseli, de ha jobban a változások mögé nézünk, láthatjuk, hogy a befektetési alapok állampapír-tartásának további növelése a cél.
Újra belenyúl a befektetési alapok piacára a kormány, ezúttal újrakategorizálják a befektetési alapokat az általuk tartott elsődleges eszközök alapján – derül ki az NGM közleményéből.
Az infláció tetőzésével, majd csökkenésével párhuzamosan beindult a kötvénypiaci hozamok csökkenése is tavaly, mindez pedig évek óta nem látott magas hozamokat jelentett a magyarok egyik kedvenc befektetésévé avanzsáló hazai kötvényalapoknál. A tavalyi jó széria azonban úgy tűnik, idén nem folytatódik, a kötvénypiac túlzottan optimista a hozamkörnyezettel kapcsolatban a hazai alapkezelők szerint, a tavalyi hozamlefordulást idén egy ellenkező irányú fordulat követheti, ami rossz hír lehet a kötvényalapok szempontjából. Megkérdeztük a hazai kötvényportfólió-menedzsereket, milyen stratégiákat vesznek fel a rövid, illetve hosszú kötvényalapoknál, hogyan és melyik befektetésialap-kategóriával lehet pénzt keresni 2024-ben.
Tavaly magukhoz tértek a kötvény- és részvénypiacok is, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb éves hozamok 35% felett kezdődtek, de igazából két kategóriával lehetett sok pénzt keresni tavaly. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat 2023-ból.
Rég volt olyan év, mint 2023, amikor a kötvények közel annyit hoztak, mint a részvények. Köszönhetően az egész évet végig kísérő piaci hozamcsökkenésnek itthon, látványosan feltámadtak a kötvény- és pénzpiaci alapok, a legjobban teljesítő sorozatok 24% felett hoztak, messze lekörözve a PMÁP 2023-ban kínált kamatát. Több oka is volt annak, hogy a kötvényalapok voltak a tavalyi év nagy slágerei. Főleg rövid kötvényalapokba mentek a nagy pénzek, pedig az igazán jó hozamokat ezúttal a hosszú kötvényalapokkal lehetett leakasztani.
Nettó 1,98 milliárd dolláros tőkebeáramlást könyvelhettek el a december 13-ig tartó héten az amerikai részvényalapok annak ellenére, hogy a Federal Reserve monetáris politikáját piaci óvatosság övezte - írja a Reuters. A kötvényalapokból viszont nettó 4,41 milliárd dollár távozott - írja a Reuters.
A magyarok egyik legkeresettebb megtakarítási termékét érintő adatsor jött ki a napokban. Az MNB adataiból kiderül: szektorszinten valamelyest nőtt a befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése tavaly, de a számok mögé nézve láthatjuk, hogy volt hatása a felügyelet sikerdíjakra vonatkozó ajánlásának. A friss adatok szerint azok a befektetők fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a kötvény- és pénzpiaci alapok.
Zsinórban harmadszor zárhatják mínuszban az évet a világ kötvényalapjai, ilyen pocsék szériát legutóbb 40 éve láttunk. Az okok közül egyértelműen az erős amerikai gazdasági adatokat lehet kiemelni – írja a Reuters.
Egyre több ESG-alapot zárnak be a nagy amerikai alapkezelők, aminek oka részben az, hogy a befektetők kezdik elveszíteni lelkesedésüket – írja a Bloomberg.
Júliustól él az új szocho, nem véletlen, hogy júniusban, az utolsó szocho-mentes hónapban rekord kereslet mutatkozott a befektetési alapok iránt. Mostani cikkünkből kiderül, hogy elsősorban az OTP és az MBH alapjai profitáltak a legtöbbet a frissen beáramló pénzekből, ugyanakkor a hozamokat nézve azok jártak eddig a legjobban, akik elsősorban a magyar tőzsdére fektető alapokat választották. Az alapkezelés jövőjével részletesen is foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance konferenciánkon, nem érdemes lemaradni róla!
Júliustól él a kötelező állampapír-tartás egyes intézményi szereplőknél, korábban a kormány azt becsülte, hogy ennek hatására 500 milliárd forintnyi többletkereslet jelenhet meg a befektetési alapok oldaláról az állampapír-piacon, ebből azonban júniusban egyelőre csak 320 milliárd teljesült.
Nem véletlen, hogy júniusban hirtelen megugrott az abszolút hozamú, tőkevédett és származtatott alapok száma, ahogy az sem, hogy ezzel párhuzamosan kevesebb kötvény- és vegyes alap van ma Magyarországon. A mögöttes ok is szinte biztosra vehető: sok alap igyekszik elkerülni a kormány által előírt kötelező állampapírtartást.
Érdekes számokat hozott a június, az utolsó szocho-mentes hónap a magyar megtakarításoknál. Bár minden értékpapír kategória számait még nem ismerjük, az biztos, hogy a lakossági állampapírok elvesztették a népszerűségi csatát a befektetési alapokkal, azokon belül is elsősorban a kötvényalapokkal szemben. Nézzük, mit mutatnak a számok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Többen tartják Trump elnökségét sikeresnek, mint Bidenét.
A Kalocsai Építészeti, Értékvédelmi, Urbanisztikai Társaság javaslatára.
A Közlekedő Tömeg szerint európai uniós vállalásokba ütközik az elképzelés.
Kifakadt a háborúpárti blogger.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
