Megváltozik a Mol Nyrt.-re vonatkozó kőolajtermékekre érvényes különadó, de a légitársaságokra vonatkozó tétel is. Emellett a kormány közzétette a gyógyszergyártók által a k+f programok esetében igénybevehető kedvezmények részletszabályait, amelyeket már régen várt a szektor.
A május 30-án a parlament elé került, több helyen ingatag 2024-es költségvetéshez a kormány most benyújtotta a fejezeti köteteket. A közel 1000 oldalas dokumentumból az egyik legérdekesebb részlet a költségvetés kitekintő része, melyből kiolvasható, hogy a kormány milyen feltételezésekkel él a következő évekre. A részletes táblázat legfontosabb üzenete, hogy 2025-től valóban kivezeti a kormány az extraprofitadókat, ugyanis az ezekből beérkező adóbevételek jelentősen visszaesnek 2025-től. Emellett a Pénzügyminisztérium a részletes leírásban is megígéri, hogy két év múlva már nem lesz szükség az extraprofitadóból származó bevételekre.
A jövő évi adótörvényekben számtalan a veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett adóemelést emel törvényi erőre a kormány. Vagyis így hosszútávon is velünk maradnak a korábban ideiglenesnek mondott intézkedések. Jogtechnikailag viszont így az Európai Bizottság felé tett vállalások kiskapujára mehet rá a kabinet, hogy különadók helyett a meglévő terhek közé sorolják át ezeket a tételeket. Például velünk marad a megemelt tranzakciós illeték, de a chipsadó bővített termék listája is. Törvényi szintre emelkednek az ekho-s adózás ideiglenes szabályai, de új elemként osztalékadót vetnek ki a bizalmi vagyonkezelőknél, magánalapítványoknál is. A kormány viszont a családi kedvezmények összegeit nem írja át jövőre.
Az, hogy egy kiskereskedelmi cégnek nagyot nőtt az árbevétele, az egy olyan inflációs környezetben, mint a magyar nem ad megfelelő képet a valós helyzetükről. Sok vállalkozásnak csökkent a nyeresége, vagy lett veszteséges - hívja fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).
Valóságos rendeletdömpinget valósított meg a kormány a szerda késő este megjelent Magyar Közlönyben. Akik a késői órákban nem követték a Portfolio hasábjait, azok most reggel csak kapkodhatják a fejüket, hogy mi is történt az elmúlt néhány órában. Cikkünkben összefoglaljuk a négy jelentős kormánydöntés legfontosabb pontjait és azt is bemutatjuk, mi bennük a közös.
A Magyar Közlöny szerda esti számában több érdekes kormánydöntés is megjelent. Ezek közül talán a legkevésbé meglepő az extraprofitadók módosítása, ugyanis ennek a főbb tartalmát már a napokban ismertette a kormány a jövő évi költségvetés kapcsán. Mindenesetre érdekes, hogy a 2024-es büdzsét megalapozó adótörvények egy része rendeleti úton jelenik meg és nem kerül a parlament elé. Az új extraprofitadó-szabályok többek között kimondják, hogy a bankok megfelezhetik az extraprofitadó-terhelésüket aktív állampapírbefektetéssel, a biztosítók adófizetési kötelezettsége viszont nem változik, és közben a legnagyobb kiskereskedelmi cégekre vonatkozó különadó-kulcs emelkedik.
A kockázatokkal terhelt és eleve kifeszített 2024-es költségvetés bevételi oldalán is találunk olyan tételeket, amelyek első ránézésre túltervezettnek tűnnek. Erre a fajta optimizmusra, valamint az ebből fakadó adóbevételekre viszont a kormánynak nagy szüksége is van, ugyanis a különadók tekintetében 500 milliárd forintról mond le jövőre az idei évhez képest. Közben pedig az sem mellékes, hogy az egész jövő évi büdzsé alatt ott ketyeg egy igazi időzített bomba, a jegybanki veszteségtérítés többszáz milliárd forintos kiadási tétele. Ha ezt kénytelen lesz hatástalanítani a kormány, akkor akár új bevételi intézkedések alkalmazásához kell nyúlnia a költségvetésről szóló tárgyalási folyamatok során a következő napokban, hetekben.
A magyar gazdaság aktuális állapotáról és legnagyobb kihívásairól ír friss blogbejegyzésében Zsiday Viktor, a Citadella Származtatott Befektetési Alap befektetési szakembere. Meglátása szerint Magyarországon tankönyvszerű események sorozata bontakozott ki és az is jól látható, mi vár ránk. Szerinte elkerülhetetlen az adóemelés, és már csak az a kérdés, hogy kinek az adóját emeli meg a magyar kormány.
Az elmúlt év válságai után nem voltak nagy átrendeződések az európai adórendszerekben, de Magyarországon két fontos változásra is készülni kell: hiába a legalacsonyabb a magyar társaságiadó-szint, a globális minimumadó bevezetésével a nagyobb cégek effektív terhei jelentősen megnőnek. Ráadásul a magyar adórendszer elveszítette egyik fő vonzerejét, hogy az Egyesült Államok felmondta az 1979 óta fennálló adóegyezményt. Eközben a hazai reálbérek csökkennek a magas infláció mellett, de az nem változott, hogy a gyermektelen hazai dolgozók adóéke továbbra is az egyik legmagasabb a régióban - derül ki a Mazars 2023-as adókörképéből.
A Költségvetési Tanács néhány nap alatt elvégezte a múlt pénteken kézhez kapott 2024-es költségvetési törvényjavaslat véleményezését. A KT anyagából egyértelműen kiderül: hatalmas kockázatok övezik a jövő évi büdzsét, melynek fényében szinte értelmetlenné válik a költségvetés roham tempóban történő elfogadása és a testület fel is hívja arra a figyelmet, hogy így a korai költségvetés nem tudja betölteni eredeti célját. Közben pedig az extraprofitadókról is új információkat tartalmaz a Tanács véleménye, ugyanis a bevételi célszámokból következtetni lehet arra, hogy mely ágazatok terhelése csökken, nő, vagy épp nem változik. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy gyakorlatilag törvényt sért a tervezettel a kormány, mert a büdzsé nem tartalmazza a jegybanki veszteségtérítés összegét.
A Pénzügyminisztérium elkészítette a 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot, szokás szerint tavasszal. Jelenleg épp a Költségvetési Tanács és annak szakértői háttércsapata elemzi és értékeli a többszáz oldalas dokumentumot és már csak pár napot kell várni arra, hogy megismerjük a háromfős testület véleményét és a jövő évi büdzsé első legérdekesebb részleteit. A fő kérdés, hogy a jövő évi büdzsét feszítő kiigazítási igény hogyan egyeztethető össze a kormányzat Európai Unió felé tett vállalásával, mely szerint jövőre a különadók megszűnnek. Úgy tűnik, az ellentmondás inkább csak trükközésekkel enyhíthető.
Több hátráltató tényező, köztük az ukrajnai háború hatásai ellenére is várhatóan javul az idén a magyar bankrendszer eredménye - áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban ismertetett szektorelemzésében. A nemzetközi hitelminősítő közölte azt is, hogy várakozása szerint a magyar gazdaság az idén is növekszik.
Adócsökkentést és az adminisztrációs terhek mérséklését is hozhatja az a módosítás, amelyben a kormány megváltoztatta a feltételeket három extraprofitadó, a légitársaságokat, a gyógyszergyártókat érintő különadók és a népegészségügyi termékadó fizetésére – mondta az Inforádiónak a PwC adópartnere. Burján Ákos azt is elmondta az Infostart beszámolója szerint, hogy a gyógyszergyártókat érintő módosítás álláspontja szerint nem vonatkozik a nagyobb termelő cégekre.
A 2022-es év társadalmi-gazdasági változásai megtörték a régóta csökkenő trendet, és a tavalyi évben 51-ről 59-re nőtt az adónemek száma. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda bemutatja az újdonságokat.
Az eredeti előirányzatokhoz és tervekhez képest a 2022-ben teljesült költségvetésre szinte rá sem lehet ismerni. Nemcsak a külső tényezők (energiaárak, infláció, háború) lenyomatai fedezhetők fel a büdzsé főbb számaiban, hanem a kormány aktív beavatkozásainak következményei is. Ennek nyomán például hatalmas összegben ömlöttek be a különadó-bevételek, de a - szegények adójaként is nevezett - általános forgalmi adóból származó ezermilliárdok is jócskán túlcsordultak.
Év közben több adócsomag 2023-ra, egyedi kormányrendeletek és még az utolsó pillanatban is módosított különadók, példátlan tempóban megalkotott adóemelés a jövő évre - mindezek alapján jól látható, hogy - a jövő évi költségvetéshez hasonlóan - egyedülálló módon valósultak meg a jövő évi adóváltozások, ennyire szétszabdalt adócsomagra még nem volt példa idehaza. Mindezek ellenére megpróbáljuk egy cikkben összefoglalni és szintetizálni a legfontosabb adóváltozásokat, amelyek mától hatályosak. Cikkünkből az is kiderül, hogy lehet, hogy nem is 2022, valamint 2023 volt az igazán turbulens év az adómódosítások tekintetében, mert a Brüsszelnek ígért adóreform keretében is új világra kell számítanunk sok tekintetben.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?