lakáshitel

Bedurrantak a lakáshitelek - Érkezik Matolcsyék bejelentése

Növekedés Támogató Program (NTP) néven új hitelprogrammal áll elő ma délután a Magyar Nemzeti Bank. Szükség is van rá, hogy ne hirtelen hagyja magára a jegybank a gyenge lábakon álló vállalati hitelpiacot a Növekedési Hitelprogram (NHP) év végi kivezetésével, a legfrissebb statisztikák szerint ugyanis továbbra is zsugorodik a vállalati hitelezés Magyarországon. A lakáshitelezés ezzel szemben dinamikusan nő, ráadásul ez elsősorban nem a volt devizahitelesek hitelkiváltásainak köszönhető. A kihelyezett jelzáloghitelek ötöde volt hitelkiváltási célú az eddigi legerősebb hónapban, így szeptember végéig a forintosított devizahitelek mindössze 0,9%-át váltották ki az ügyfelek.

Fordulat az Ersténél - Meglepő húzás a volt devizahitelesektől

2016 eredményfordulatot, 2017 pedig a hitelportfólió növekedését hozhatja a magyar Erste számára, miközben egyre inkább a fogyasztási hitelezésre koncentrál a bank. A fedezetlen hitelpiaci területen a Citibank felvásárlása megduplázza az Erste méretét - mondja a társaság lakossági vezérigazgató-helyettese. Harmati László a bank által is várt hitelkiváltási dömping elmaradásának okairól, a magáncsődről és a saját jelzálogbank alapításáról is beszélt a Portfolio-nak. Szerinte nagyobb teret nyerhetnek a jelzáloglevelek a megtakarítási piacon - utóbbiról egyébként a bankvezető Öngondoskodás konferenciánkon is előadást tart.

Lakáshitelek: lepipálta a magyar kormány az amerikait

Viszik az emberek az új szocpolt, mint a cukrot

Több mint 2500 csok (családi otthonteremtési kedvezmény) iránti kérelmet fogadott be az OTP Bank közel 2,5 milliárd forint összegben szeptember 23-ig. A becslések szerint minden második csok-igénylés az OTP-hez érkezett - mondta Kovács Antal, a bank vezérigazgató-helyettese az MTI-nek.

CSOK: fontos változások jönnek az új rendeletben

Amennyiben a lakás ráköthető a szennyvízcsatornára, úgy ezt meg kell tenni ahhoz, hogy a lakás legalább komfortosnak minősüljön, ami többek között feltétele a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) igénylésének - egyebek mellett így módosította a kormány a lakásfinanszírozási rendeletét, amely a keddi Magyar Közlönyben jelent meg.

Lakáshitel-reneszánsz Magyarországon: igaz vagy kamu?

Váratlan pénzügyi helyzetbe kerültél? - Megérkezett a segítség

Bár lassan indul be a piac, egyre nagyobb fantáziát látnak a bankok a személyi kölcsönökben, amelyeket a lakáshitelekhez hasonlóan most rekord olcsón kínálnak. Július közepétől nemcsak a bankfiókokban és az interneten, hanem immár a postákon is elérhető ez a lakásfedezetet nem igénylő megoldás a váratlan pénzügyi helyzetekre. 10 ábra segítségével tekintjük most át, hol tart a személyi kölcsönök piaca.

Fékrendszer blokkolásgátló nélkül? - Az MNB szabályainak első kilométerei

2015. január 1-jével életbe léptek az MNB egészséges háztartási hitelezést fenntartását segítő eszközei, a jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) és a hitelfedezeti mutatók (HFM). Bár korábban mindkét típusú arányszám valamilyen módon megjelent a létező hitelezői gyakorlatban és szabályozásban egyaránt, az új szabálycsomagban a JTM-re vonatkozó előírások valamelyest újdonságot képviseltek. Az első negyedév tapasztalatai segítséget nyújtanak a mutatószámok "első lépéseinek" értékeléséhez. Megfigyeléseink alapján pedig elmondható, hogy azok nem eredményeztek azonnali visszaesést az éledező háztartási hitelpiacon, ugyanakkor effektív gátakat szabnak annak, hogy az egészséges hitelezésből túlzott eladósodás alakuljon ki a jövőben.

Megindult a roham: 13+1 soha nem látott ábra a lakáshitelekről

Nem egyszerűen felpezsdült a lakáspiac Magyarországon, az is elmondható, hogy egyre nagyobb arányban hitelből vásárolnak maguknak lakást a magyarok. Számításaink szerint míg a 2012-es mélyponton a teljes vételár 12%-át, 2014-ben már a 17%-át teremtették elő hitelből a vevők. Tavaly a Fundamenta, az OTP és a K&H nyújtotta a legtöbb lakáshitelt, de az idei hitelkiváltási verseny alaposan átrajzolhatja a piacot. Az árfolyamkockázat nélküli forinthitelek hitelköltsége ma már ott tart, ahol annak idején az árfolyam-kockázatos frankhiteleket felvették az emberek. Ma 3 ezermilliárd forintnyi banki lakáshitel-tartozás nyomja a lakosság vállát, ami részben a végtörlesztésnek és az elszámolásoknak köszönhetően közel harmadával alacsonyabb, mint a 2011-es csúcs volt. 13+1 érdekes ábrán mutatjuk, hogy is állunk most a lakáshitelekkel.

Júliustól az állam pénzén is érdemes lakást vásárolni

A lakáspiac háza tájáról egyre biztatóbb számok érkeznek, a "csillagok együttállása" pedig egyértelműen azt jelzi, hogy eljött a vásárlók ideje. Számos érv szól amellett, hogy miért érdemes most a lakást venni: a lakásárak az ország jelentős részében stabilan emelkednek, de még csak az elején tartunk a növekedésnek, így a most vásárlók további értéknövekedésre számíthatnak. A hitelpiacon jelenleg rendkívül kedvező feltételek mellett lehet forráshoz jutni, de a júliustól induló állami támogatási program, a CSOK is a vásárlókat segíti.

2,3%-os lakáshitel? - Nekik ez is összejött

Lakáshitelesek: vajon mennyi marad a 7,4 millióból?

Most tényleg minden a lakáshitel-felvétel mellett szól

Mélyben a kamatok, éledezik a lakáspiac, csökken a háztartások eladósodottsága, közeleg a hitelkiváltási verseny és nyártól elérhető lesz az új szocpol is. Ezeknél jobb hírek alig érkezhetnének a lakáshitelezés számára. Tokodi Gábor, az FHB vezérigazgató-helyettese nem véletlenül optimista tehát az idei kilátásokat illetően. Interjú.

Új lakáshitelek: ekkorát zuhant a törlesztőrészlet

Rekordok a Fundamentától: dübörög a lakáskassza

Bankokat megszégyenítő pénzügyi számokat produkált 2014-ben is a Fundamenta. A lakáskassza az előző évinél ötödével több, 422 milliárd forint értékben kötött új üzletet, és harmadával több, 68 milliárdnyi lakáshitelt helyezett ki, amivel 28%-os részesedést ért el a lakáshitel-piacon. Az adózott profit is rekordot döntött 6,8 milliárddal.

Raiffeisen-lakáshitel: döntött az Európai Bíróság

Főszabály szerint nem ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely alapján a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított pereket át kell tenni a magyar törvényszékekhez - állapította meg csütörtökön közzétett ítéletében az Európai Bíróság.

Példátlan roham indult a lakáshitelekért - Sírás lesz idén a vége?

Megmozdult a hitelpiac 2014-ben: 240 milliárd forint lakáshitelt vett fel a magyar lakosság a bankoktól, ami 59%-os növekedést jelent 2013-hoz képest. Jó hír, hogy a bankok év végén sem húzták be a hitelféket, igaz, az MNB január 1-jével életbe lépett korlátozásai még okozhatnak a jövőben visszaesést. A kamatok csökkenése tavaly a hitelpiac egészére jótékonyan hatott, de a lakáshitelek teljesítményét nem sikerült a többi szegmensnek megközelítenie. A jegybank friss banki adataiból az is kiderül, hogy a lakosság forintbetétei hat éve nem látott mértékben ugrottak meg év végén.

Friss adatok: 14 ezer nem törlesztő család lakását mentette meg az állam

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET Zrt.) 2014. december 31-ig összesen 24 263 ingatlan-felajánlást fogadott be, így a törvényben biztosított 25 000-es keret jelentős részét már kihasználták a NET Zrt.-hez forduló ügyfelek - közölte a társaság. A felajánlott ingatlanok közül a társaság 13 927-t már meg is vásárolt, így 2015 végéig várhatóan sikeresen lezárulnak a felvásárlások.

Bevadult a forint: pórul járnak az autóhitelesek?

A jelzáloghitellel rendelkező devizahiteleseket most már hidegen hagyhatja a forint gyengülése, hiszen januártól már a forintosítási árfolyamon törlesztenek, és február 1-jei hatállyal forintosítják is a hitelüket. A devizás autóhitellel vagy személyi kölcsönnel rendelkezők azonban most rosszul járnak a forintgyengüléssel, a magasabb árfolyam ugyanis eltüntetheti az elszámolásból származó teherkönnyítés egy részét vagy akár egészét is.

Nincs hitel, nincs saját lakás?

Több fejlett országban is esett a lakástulajdonnal rendelkezők aránya a szigorúbb hitelfeltételek és az emelkedő lakásárak miatt. A saját lakásban élők aránya az USA-ban és Nagy-Britanniában egyaránt 65%-ra esett - írja a Financial Times. Magyarországon január 1-jétől léteznek szigorú makroprudenciális szabályok, amelyek hitelezést visszafogó hatásáról egyelőre nincsenek adatok.