A Duna House közreadta havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB), amely szerint 2020 augusztusában, országosan 11 923 ingatlan adásvétel bonyolódott, ami szinte pontosan megegyezik a tavaly augusztusi értékkel.
A lakásvásárlás minden esetben egy komoly befektetési döntés, hiszen a vásárló a vagyonának jelentős részét fordítja az ingatlanvásárlásra. Az idei évben megjelent világjárvány előre nem látható módon alakította át az ingatlanpiacot, azonban a tavaszi visszaesés után a nyár eleje ismét fellendülést hozott. Minden szempontból jó hír az, hogy bár a felívelési és árcsökkenési időszakok folyamatos váltakozásban vannak a lakáspiacon, a múltbeli adatok mégis azt mutatják, hogy a lakásvásárlás hosszútávon igencsak jó befektetési döntésnek számít – derül ki a LIVING és az Eltinga közös elemzéséből.
A Parlament oldalán tették közzé a nemrég elfogadott törvényt, amely az önkormányzatok kezébe adja a rövid távú lakáskiadás szigorításának lehetőségét. A befektetők szeme az önkormányzatokra szegeződik!
Jelentősen, a vártnál jóval nagyobb mértékben nőtt a folyamatban lévő használtlakás-értékesítések száma az Egyesült Államokban májusban havi összevetésben.
Sok budapesti vevő érezhette úgy az elmúlt években, hogy hiába a kedvező hitelkörnyezet mégis egyre nehezebben lehet saját lakáshoz jutni a gyorsan növő ingatlanárak miatt. A tavalyi átlagos lakásárakat és nettó jövedelmeket elnézve azonban nem igaz, hogy a fővárosban volt a legnehezebb vásárolni, bár Budapest is a listavezetők közé tartozik. Mostanra úgy látszik, hogy csökken a lakásárak emelkedési üteme, ami könnyebbé teheti a váárlást, amennyiben a bérek és a további makrotényezők sem változnak negatív irányba.
Április végén átlépte az ezer milliárd forintot az MNB által 2017-ben útjára indított Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek állománya. A valamennyi jelentős bank által kínált kölcsön jellemzően olcsóbb, mint az egyéb fix kamatozású lakáshiteleké, s az ügyfelek nagyobb összeggel, hosszabb futamidőre veszik fel az ezeket. Ma valamennyi fix kamatperiódust tekintve rekordalacsony szinten áll a fogyasztóbarát lakáshitelek teljes hiteldíja - írja az MNB sajtóközleményben.
Bár a kereslet csökken, és az árak is egyre lejjebb kúsznak, rengetegen döntenek úgy, hogy megpróbálják eladni ingatlanjaikat. Az okok elég különfélék, vannak olyanok, akik meg akarnak szabadulni a hiteltől, mások pedig már lefoglalózták új otthonukat. A Pénzcentrum utánajárt, mi várható a járvány lecsengése után.
A koronavírus nemcsak a lakásárakra van hatással, hanem a befektetési célú vásárlásoktól kezdve a lakáshitelfelvételi hajlandóságon át a külföldi vásárlók számáig a lakáspiac számos területére kihat. A budapesti és a vidéki lakásárak után éppen ezért a cikksorozatunk harmadik, záró részében ezt a három területet vizsgáltuk meg részletesebben.
Folytatva a járvány lakáspiacra gyakorolat hatásairól szóló cikksorozatunkat, a harmadik részben Incze Zsombort, a Takarék Index projektvezetőjét és Nagygyörgy Tibort, a Biggeorge Property tulajdonosát és vezérigazgatóját kérdeztük arról, mit okozhat a koronavírus a lakásárak, a lakásfejlesztések és az országok gazdasági kilátásai terén. Az elemzői oldallal készített cikkünk ide kattintva, más lakásfejlesztők véleménye pedig ide kattintva olvasható.
Az elmúlt évek magas bérdinamikájának köszönhetően számottevően megemelkedett a háztartások kereslete a különböző befektetések iránt. A megnövekedett kereslet általánosan tetten érhető volt az egyes befektetési eszközök árainak növekedésében (részvény-, lakásárak), illetve a lakossági állampapírok állományának emelkedésében is. A hozamok mellett azonban fontos a kockázatokat is figyelembe venni. Számításaink alapján az elmúlt 4-5 évben valóban az ingatlan volt a legjobb befektetés, mellyel a dinamikus lakásár-növekedés miatt 15-25 százalékos éves hozamot lehetett elérni. Merőben eltérő eredmény adódik azonban, ha sokkal hosszabb időszakot vizsgálunk: az ingatlanvásárlásnak az elmúlt 15 éves átlagos hozama mindössze 6 százalék volt, alacsonyabb, mint a bankbetétek vagy nagybani állampapírok hozama. Ráadásul a hozamok ingadozása miatt, az ingatlanbefektetés jóval kockázatosabb volt, mint a bankbetét, illetve a lakossági állampapír.
A leges legolcsóbbat. Pont. Ez a közgazdaságilag kiérlelt, pénzügyileg racionális válasz arra, hogy milyen lakást vegyünk saját használatra. De itt most nem a minimalizmus legújabb divatjáról beszélünk, hanem arról, hogy bizony jobban tesszük, ha a vagyonunk minél nagyobb részét tartjuk a magasabb reálhozammal kecsegtető tőkepiacon, mint a körülöttünk tornyosuló falakban. Egy szép nagy házba való beköltözés fogyasztási döntésnek tekinthető, nem pedig pénzügyi befektetésnek. Ezt az egyszerűnek tűnő, de mégsem annyira egyszerű állítást vezetjük most le az alábbi cikkben, kitérve minden lényeges tényezőre, mint például a hosszútávú trendekre, az inflációra, a várható reálhozamokra, és még a lakásbérlés vagy vásárlás közötti döntésre is.
A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére 2019-ben megalakult Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) a mai napon bemutatta a lakás- és kereskedelmiingatlan piaccal kapcsolatos javaslatait. A javaslatcsomag 4 pillére az újlakás-kínálat növelése hosszú távon, az elérhető lakhatás biztosítása vállalkozói bérlakásszektor fejlesztésével, a kereskedelmiingatlan-piac adminisztratív korlátainak enyhítése, valamint a hatékonyabb építőipar és hazai alapanyaggyártás ösztönzése.
A lakásárak és a bérleti díjak összefüggésében közölt elemzést az Eurostat, ami megmutatja, hogy az egyes országokban a 2007 és 2019 harmadik negyedéve közötti 12 év során hogyan alakultak egymáshoz képest a lakásárak és a bérleti díjak.
Az ingatlanpiac dinamikus bővülése minden bizonnyal alábbhagy idén, de az áremelkedés még nem ér véget. A különböző, lakásvásárlást ösztönző, határozott időre szóló támogatások előre hozhatják a vásárlásokat, ezzel is lendületben tartva a piacot. Emellett egyre fontosabbá válnak az energiahatékonysági szempontok, néhány szabály tavalyi életbe lépése után idén új, környezetbarát technológiákat támogató rendeletek is várhatók - derül ki az OTP Ingatlanpont közleményéből.
A magyar lakáspiac 2019-ben valószínűleg fordulóponthoz érkezett. Ez egyelőre csak a forgalom csökkenésében mutatkozik, elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban. Ugyanakkor az árak idén, az előző évekhez hasonlóan kétszámjegyű mértékben nőttek. Az országos szinten érezhető lassulást, illetve a stagnáló fázis elérését elhalasztották a Kormány különböző, lakásvásárlást ösztönző támogatásai – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből.
2018 november után indult fejlesztéseknél egyre több helyen hirdetik úgy a még kivitelezés alatt álló lakásokat, hogy 2019 év végéig nagy kedvezménnyel vásárolható meg abban az esetben, ha a vevő a vételár nagy részét előlegként kifizeti. Sokan lépnek és élnek is az akciók lehetőségével, mások azonban kivárnak, mondván, ez nem valós kedvezmény. A kép vegyes, vannak valódi és komolynak is mondható kedvezmények és vannak ahol csak a jövő évre tervezett áremeléshez képes hirdetik az akciókat. Aki új lakás vásárlásban gondolkodik, annak mégis érdemes élni vele, az új lakások esetében ugyanis minden a kínálat csökkenését és az árak további emelkedését vetíti előre.
Magyarországon – de az egész régióban – kifejezetten magas a saját tulajdonú lakásban élők részaránya, azonban az elkövetkezendő években ez mérséklődhet a megugró ingatlanárak miatt. Ez a tendencia jól látszik olyan nyugat-európai országokban, mint Németország vagy Dánia, ahol arányaiban dupla annyian élnek bérleményben, mint Magyarországon, éppen a magas ingatlanárak miatt. Azonban nem lehetetlen a saját tulajdonú lakás, amennyiben a fiatalok időben elkezdik a lakáscélú megtakarításokat.
Az építőipar és a vendéglátás mellett jövőre a CSOK-os támogatásoknál is lesznek hatósági ellenőrzések.
Folytatjuk a 15 évre visszatekintő ingatlanpiaci cikksorozatunkat, amelyben most a 2015-ös év lefontosabb eseményeit futottuk át. Hatalmas akvizíció, egy nagyon pozitív jövőképpel rendelkező piac első szakasza és az egész lakáspiacot meghatározó kormányzati döntések jellemezték ezt az évet. A lakáspiacon ebben az évben jelentették be a kedvezményes lakásáfát, ami nagy lázban tartott mindenkit. A válság éveiben az volt a jellemző, hogy a vevők már látták a jövőt, az eladók a múltban éltek, és ehhez igazították áraikat, 2015-ben ez megfordult és a vevőknek kellett elkezdeni alkalmazkodnia az új árakhoz. Lássuk, mi történt még ebben az évben a hazai ingatlanpiacon és a PIF konferencián!
Lengyelországban már elindult az a nyugdíjprogram, amely Magyarország számára is példa lehet a nyugdíjhelyzet megoldásához: a munkavállalói tőkeprogramba minden cég számára kötelező a belépés, a munkavállaló nyugdíjához a cég és az állam is hozzájárul, a konstrukció rugalmas, az embereknek tetszik. Itthon egy ideje már az MNB-t is foglalkoztatja a dolog, részben a lengyel példát alapul véve hoznának létre jóléti alapokat az önkéntes- és egészségpénztárak fúziójából. Mostani cikkünkben annak jártunk utána, hol tartanak a lengyelek, mik a konkrét tervei az MNB-nek, és miben különbözik a magyar és lengyel nyugdíjra gyűjtők tábora.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Egyértelműen fogalmazott.
Két hónapig sem bírta.
Jelentős emelést jelentett be az alapító.
Harminc százalékos visszaesés.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
