2000 óta nem látott szintre emelkedtek a 30 éves futamidejű jelzáloghitelek kamatai Amerikában – derült ki a Mortgage Bankers Association of Amerika (MBA) szerdán közzétett kutatásából. Ez az egyik oka annak, hogy az Egyesült Államokban folyamatosan csökken az új lakások eladásának száma is.
Az utóbbi években kialakult egy olyan tengely Magyarországon, amely kevésbé az ipari beruházásainak, sokkal inkább a jó elhelyezkedésének és élhetőségének köszönhetően vált a lakásvásárlók kedvelt célpontjává. A szóban forgó Budapest-Balaton vonal a főváros és annak nyugati elővárosaitól indulva magában foglalja a Velencei-tó környékét és a Balatont, kiegészülve a Balaton-felvidék falvaival, illetve két megyeszékhelyünkkel Veszprémmel és Székesfehérvárral. Előbbit a KSH év eleji kutatása Győrrel holtversenyben az ország legélhetőbb településének választotta és ez a lakásárakban is látványosan megmutatkozik. Ezzel szemben Fejér megye székhelye elsősorban a Budapesthez való közelsége és jó közlekedése miatt népszerű a lakásvásárlók körében, az utóbbi egy év lassulása azonban mindkét város lakáspiacát erősen érintette. Hogy milyen most a lakáspiaci hangulat Veszprémben és Székesfehérváron, arról a már megszokott módon, helyi értékesítőket kérdeztünk.
Egyre többen várják a partvonalon állva, hogy mikor indul be ismét a lakáspiac, mikor érdemes meghozni a döntést a tervezett ingatlan megvásárlásáról. Milyen gazdasági változásokra és/vagy állami intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy ismét növekedni tudjon az adásvételek és a lakásépítések száma? Mik azok a folyamatok, amik a jövőben meghatározhatják a piaci irányokat? Többek között ezeket a kérdéseket tekintettük át a lakáspiac egyik szakértőjével, mielőtt a szeptember 28-i Property Investment Forum 2023 konferencián részletesen is beszélnének róla a meghívott előadók.
Olaf Scholz német kancellár 14 pontból álló válságtervet jelentett be az ország lakáshiányának kezelésére, amely többek között adókedvezményeket tartalmaz az építkezésekhez, több támogatást a lakást építő vagy vásárló családoknak, valamint a tervezett energetikai szabványok felfüggesztését.
Sokan kíváncsiak arra, hogy a lakáspiacon meddig tarthat még a mostani kivárás, mi kellene ahhoz, hogy újra növekedni tudjon az adásvételek és a lakásépítések száma, mi lehet az irány a következő évben a lakásárak alakulásában, egyáltalán kik azok, akik a mostani környezetben is hajlandók lakást vásárolni és mikor élénkülhet meg érdemben a lakáshitelezés. Annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz négy szakértőt kerestünk meg, akik egyesével osztották meg várakozásaikat a fenti kérdésekben.
Továbbra is nagyon kevés társasházi lakásépítés indult hazánkban, alig valamivel több, mint 50 milliárd forintnyi, ennek is nagy részét csak néhány nagyobb projekt adta. A második negyedév növekedést hozott ugyan a társasházi Aktivitás-Kezdésben, de a mutató értéke messze elmaradt a 2017-2019 és a 2021-2022 közötti negyedéves számoktól - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.
Évről évre kevesebb szülő képes támogatni a lakásvásárlás előtt álló gyerekét Nagy-Britanniában. A szülői segítség gyakran a hitelfelvételhez szükséges önerőt jelenti a szigetországban, azonban az utóbbi években úgy tűnik, kezdenek kiürülni a szülői pénztárcák. Míg 2018-ban az első lakást vásárlók 80 százaléka kapott szülői segítséget, addig tavaly már csak 74, idén pedig 72 százalékra csökkent az arány - írja a Bloomberg.
A 2023-ban megrendezett öt hazai világesemény jelentősen növelte a lakáshotelek kihasználtságát és forgalmát, ami közvetetten az lakáspiacra is hatást gyakorolt. A hosszú távra kiadó lakások hozamában is változást eredményezett a hónapok óta tartó lakáspiaci kettősség. A használt lakások átlagárának stagnálásával párhuzamosan és a fokozatosan emelkedő lakbérek miatt a lakáskiadással elérhető bruttó hozamok is emelkedni kezdtek - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.
Az elsőlakás-vásárlást tervezők között magas arányban vannak jelen azok, akik az otthonteremtési támogatások igénybevételével tennének szert saját ingatlanra, közülük sokan már csak az idei évben élhetnek a jelenlegi lehetőséggel. A tervezgetés helyett egyre többen vágtak bele a megvalósításba, 2023 első félévének eladásai alapján a fővárosban 21, vidéken 23%-ban voltak jelen az első lakást vásárlók a Duna House szerint, a júliusi adatok alapján pedig 28%-kal vezető vásárlási ok lett vidéken az első ingatlanhoz jutás. Míg a vidéki otthonteremtéshez átlagosan 30 millió forint alatti összeg is elegendő, addig Budapesten 15 millió forinttal többre van szükség.
Több mint egy évtizede most a legmagasabb azoknak az amerikai fogyasztóknak az aránya, akik szerint nem ez a megfelelő időpont a lakásvásárlásra. A Fannie Mae által közzétett felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 82%-a szerint rossz az időzítés az ingatlanvásárláshoz, ami 4 százalékpontos növekedést jelent az előző hónaphoz képest.
A nyári hónapokra jellemző visszafogottabb aktivitással telt a július a hazai ingatlanpiacon, a Duna House statisztikái szerint azonban a jövő évvel kapcsolatban bejelentett változások miatt a fokozott érdeklődés már kimutatható. Az első hetekben 16%-kal erősebb vevői aktivitást mértek az ingatlanközvetítő vállalatnál, de ez a tranzakciók számában várhatóan csak a következő hónapokban fog megmutatkozni.
Jelentős áremelkedés volt megfigyelhető a hazai lakáspiacon a tavalyi év első felében, azonban a második félévben, illetve idén év elején megállt az egyetemi városokban az ingatlanárak növekedése. Budapesten egyre jelentősebb különbségek figyelhetők meg az egyes városrészek között a lakásárakban, a vidéki városokat tekintve – az előző évekhez hasonlóan – Miskolc a legolcsóbb. Országszerte meglehetősen magasak a fedezeti időtávok, azonban vidéken továbbra is alacsonyabb számok figyelhetők meg, így ott rövidebb idő alatt megtérülhet az ingatlanbefektetés – derül ki az MBH Indexből, az MBH Jelzálogbank által végzett elemzésből.
A legújabb adatok szerint még mindig felemás képet mutat a lakóingatlanok, ezen belül a használt lakások piaca a tavaly bekövetkezett fordulatnak köszönhetően. 2022 eleje óta ugyanis mérséklődik a lakáspiaci forgalom, a kínálat pedig fokozatosan bővül. A tavalyi utolsó negyedéves árcsökkenést követően az idei első negyedévben ismét emelkedtek a lakásárak, de a KSH adatai alapján a szokásos év eleji drágulás lendülete 2023-ban már elmaradt - derül ki az Ingatlan.com friss elemzéséből.
Több tízezer felsőoktatásba készülő diák várja izgatottan a szerda estét, amikor kiderül, hogy az előzetesen megjelöltek közül ki, melyik intézménybe jut be. Legalább ilyen izgalmas viszont az is, hogy a más városba költözők hol, és hogyan oldják meg a lakhatásukat. A kollégium vagy a lakásbérlés a jobb megoldás? Vagy, aki megteheti vásároljon inkább lakást? A mostani piacon kevésbé egyértelmű a kérdés mint korábban, így megnéztük, mi lehet a legjobb választás.
Alig-alig láthatók pozitív jelek a hazai ingatlanpiacon, mind a lakáshitelezés, mind az újonnan átadott lakások száma, mind a tranzakciószám jelentős mértékben esett az elmúlt időszakban. Az energiaválság felértékelte ugyanakkor az energiahatékony ingatlanokat, az otpotthon.hu tapasztalatai szerint, a lakóparki ingatlanokra továbbra is van igény. Mivel nincs kilátásban több nagy, akár többszáz lakásos társasházi projekt átadása a közeljövőben, így bizonyos lokációkban még nagyobb figyelemmel kell lennie a vásárlóknak, hogy a kiszemelt ingatlant megszerezhessék. Az általánosan apadó kereslet miatt az értékesítők számára is fontos a célzott kereshetőség lehetősége, és a megfelelő kereslet-kínálat találkozása. Az ingatlanportál ennek érdekében új, a lakóparki ingatlanokkal dedikáltan foglalkozó aloldalt fejlesztett.
A mostani környezetben rövid távon egyértelműen rossz befektetés a lakásvásárlás - osztotta meg gondolatait Balásy Zsolt, a HOLD After Hours portfóliókezelője. Az elemző szerint a következő 3 évben befektetési szempontból magasabb hozam lesz elérhető állampapírral, mint lakáskiadással és egyelőre a hitellel történő vásárlás sem jelent jó megoldást.
Eleged van már mindenből és inkább élnél egy távoli szigeten? Itt a lehetőség, ugyanis Írország pont egy ilyennel kecsegtet, és még pénzt is ad hozzá – számol be a hírről a CNBC.
Míg Romániában a társadalom 96 százaléka saját tulajdonú lakásban él, addig Németországban kevesebb mint fele. A görögök mindössze 10 százaléka biztos abban, hogy a következő három hónapban gond nélkül ki tudja fizetni a rezsit, Hollandiában pedig a saját tulajdonú lakások közel 90 százalékát jelzálogjog terheli. Az alábbiakban az Eurofound tanulmánya alapján az uniós országokat aszerint hasonlítottuk össze, hogy hol, mi jellemzi a társadalom lakhatását, a lakástulajdonlás szerkezetét és a lakhatási költségek jövedelmekhez viszonyított arányát.
Többnyire kedvező változást hoznak az energetikai tanúsítványra vonatkozó, illetve az épületenergetikai szabályozásban a május végén megjelent rendeletek, de fennáll a kockázata annak, hogy lesznek, akik kijátsszák a jogszabályt, és összességében kevesebben készíttetnek majd tanúsítványt. Az épületállomány energiahatékonyságát nemcsak az előírt értékek befolyásolják, hanem a rendelet betartásának ellenőrzése és szankcionálása is - hangsúlyozta lapunknak Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakpolitikai munkatársa.
Hongkongot megelőzve Szingapúr lett a legdrágább lakáspiacú város az ázsiai és a csendes-óceáni térségben - írja a CNBC. A városállamban egy átlagos lakás 1,2 millió dollárba (közel 420 millió forintba) kerül, míg a havi átlagos bérleti díjak elérik a 2600 dollárt. A jövedelmekhez viszonyítva azonban nem ott a legdrágábbak a lakások, egy kínai város lett a legkevésbé megfizethető.