A tavalyi évben 20 540 új lakás épült Magyarországon, azonban az idei évben ennél alacsonyabb lehet a végső szám. A Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben megkérdezett szakértők 2023-ra átlagosan 16 700, 2024-re pedig mindössze 15 400 új lakás felépítését vetítik előre. Hogy valóban ilyen irányba indult-e el a trend, az csütörtökön kiderül, amikor a KSH közzéteszi idei első negyedéves lakásépítési számait, addig viszont nézzük a szakértői várakozásokat.
A legtöbb szakértő szerint hüvelykujjszabálynak tekinthető, hogy akkor egészséges egy ország ingatlanállománya, ha az 100 évente teljesen megújul, vagyis évente átlagosan a lakások 1 százaléka lecserélődik egy új építésű ingatlanra. A hazai lakásállomány a legfrissebb, tavalyi népszámlálás előzetes eredményei szerint 4,6 millió, igaz már 2016-ban is ennek több mint 12 százaléka üresen állt, a valós lakott ingatlanállomány ezért valamivel több mint 4 millió lehet. Ezt figyelembe véve, az egészséges épületállomány megújuláshoz évente 40 ezer új lakásnak kellene épülnie, azonban 2008 volt az utolsó olyan év, amikor a kiadott lakásépítési engedélyek száma meghaladta ezt a lélektani határt. Az új építésű lakásokra pedig töretlen az igény, a piaci szereplők az ingatlanpiac motorját továbbra is a korszerű, viszonylag kis alapterületű lakásokban látják. A bezuhanó beruházói kedv azonban nem kedvez az új lakásra vágyóknak, a kínálat szűkülésével pedig az árak konszolidálódására sem lehet számítani. Ha nagy a kereslet, hol van a kínálat? A Portfolio Lakáskiállításon április 21. és 23. között kiderül.
2011 és 2022 között valamivel több mint 200 ezerrel nőtt a magyar lakóingatlan-állomány és a nyugatra tartás volt a magyarok otthonkeresésének jellemző iránya – ezt mutatják a legutóbbi népszámlálás már nyilvánosságra került eredményei. Az OTP Ingatlanpont elemzője szerint ez a vándorlási tendencia rányomta bélyegét a lakáspiac utóbbi évtizedének jellemző folyamataira is.
Országosan 334 ezer fővel csökkent a népesség az előző népszámlálás óta, ami 11 év alatt 3 százalékos népességfogyást jelent. Mindössze két olyan megyénk van, ahol nőni tudott a népesség, de olyanra is van példa, ahol a csökkenés 10 százaléknál is nagyobb volt. Mindez a lakásállomány alakulására is rányomta a bélyegét, miután az elnéptelenedő térségekben szinte egyáltalán nem épültek új lakások. Mi történt a népességgel és a lakásállománnyal az elmúlt bő egy évtizedben?
Becslések szerint a felhasznált energia felét meg lehetne takarítani azzal, hogy csak akkor van hideg/meleg egy adott épületben amikor ott vagyunk. Ehhez ráadásul nem is kell új lakásba költözni, minimális felújítási költséggel bármelyik lakásban megoldható, de az új lakásoknak már ezek a rendszerek is a részeik. A fenntarthatóság azonban nemcsak az épületenergetikát jelenti, hanem már az ingatlanfejlesztések koncepciójának kialakításakor megjelenik, ahol viszont Magyarországon több mint 30 éve van egy súlyos hiányosság.
Magyarország lakásállománya népszámlálásról népszámlálásra növekszik. 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, a számuk 11 év alatt 4,6%-kal nőtt. 2011–2022 között 171 ezer lakás épült. Ezen belül 2013 volt a mélypont, majd az évtized második felében felgyorsult a lakásépítések üteme.
A rezsiköltségek emelkedésének hírére nyáron még csak valószínű volt, de az év végére már a számszerűsíthető jelei is megmutatkoztak annak, hogy az enyhe tél ellenére is felértékelődik az energiahatékonyság szerepe és a piac figyelme mindinkább az olcsóbban fenntartható lakások felé fordul. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője úgy látja, tartós lehet ez a trend, fennmaradhat akkor is, ha már enyhül az emelkedő fenntartási költségek okozta kezdeti bizonytalanság.
Több mint 300 ezer lakást érinthet a holland kormány legutóbbi döntése, miszerint 2024 elejétől a szociális lakások bérleti díjainak mintájára ársapkát vezetnének be a piaci alapú bérbeadások egy részére is. A döntés célja, hogy megfizethetőbb lakást biztosítsanak a közepes jövedelmű bérlőknek, például a tanároknak, ápolóknak vagy rendőröknek - írja a Bloomberg.
A napokban indultak a 2022-es, sorrendben a 16. népszámlálás kérdezőbiztosai, így az eredményekre még jócskán várni kell, de a korábbi felmérések adatai amellett, hogy segíthetnek a várható eredmények értelmezésében, azt is szemléltetik, hogy mekkora változáson ment át a hazai lakásállomány bő harmad emberöltő alatt. Az idei összeírás pedig a hazai lakáshelyzet bemutatásán túl abban is segíthet, hogy újragondoljuk a korszerű lakás fogalmát.
Az egyik legfontosabb kérdés a mostani piacon, hogy hogyan tudjuk kezelni az ugrásszerűen megemelkedett energiaárakat. A koronavírus hatására csökkent az igény a kőolajszármezékokra, a világgazdaság visszaesett, amit a háború csak tetőzött. A gáz és az üzemanyagárak drasztikusan megemelkedtek, és végül augusztus 1-jén a kormány is beavatkozott. Hogy milyen hatással volt mindez az építőiparra, arról a Portfolio Property Investment Forum 2022 konferencia harmadik szekciójában beszéltek a szakértők.
Mintegy 800 ezer ukrán vesztette el az otthonát az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított háború miatt - jelentette ki Olena Suljak ukrán parlamenti képviselő, a törvényhozás közigazgatási bizottságának alelnöke vasárnap, akinek szavait kulturális minisztériumhoz tartozó Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ idézte Facebook-oldalán.
Budapest, Bécs, Bukarest, Prága, Varsó. Öt hasonló méretű főváros, egymáshoz közeli országokban, az utóbbi években azonban a lakáspiacaik bizonyos szempontból eltérő utat jártak be egymástól, legalábbis ami az új építésű lakások számát és állományhoz viszonyított arányát illeti. A budapesti lakásfejlesztési boom-ot látva jogosan gondolhatnánk, hogy a magyar fővárosban épülő lakások száma nemcsak a vidéki városokhoz képest, de a közeli fővárosokkal összehasonlítva is kimagaslónak számít. Jobban megnézve a számokat viszont az látható, hogy Budapest a közeli fővárosokhoz képest még így is nagyon le van maradva.
Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy egy átlagos lakás milyen gyakran cserél gazdát, és vajon az ország mely térségeiben adják el gyakrabban a lakásaikat a tulajdonosok, akkor a választ a lakásállomány forgási sebességében érdemes keresni. Ez a mutató nem csak a tranzakciószámok alapján értékeli az ország egyes településeit, vagy a főváros kerületeit, hanem a területi meglévő lakásállományt is figyelembe veszi. Így a különböző méretű településekről is el lehet dönteni, hogy mennyire népszerűek a vásárlók körében. Előljáróban annyit, hogy néhány fővárosi kerület mellett a Tatabányai járás az, ahol a legaktívabbak voltak a vásárlók - az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján.
Harmadával több új lakást adtak át Magyarországon 2020-ban mint egy évvel korábban, ami 28,2 ezer új lakást jelent. Ehhez hasonló volumenre utoljára 2009-ben volt példa, ez a mennyiség azonban területileg rendkívül koncentráltan jelenik meg, néhány település vagy országrész adja a teljes kínálat túlonyomó részét. Hogy pontosan mely településeken és országrészekben a leggyorsabb a lakásállomány megújulása, azt egy az MNB által készített látványos térképen mutatjuk meg.
Mennyi lakást építettünk? 2010-ben, vagy tavaly volt-e nagyobb az építési kedv az országban? Hány embernek sikerült tényleg befejeznie az elkezdett építkezését? Hogyan változott az elmúlt 10 évben az építőipari anyagok és a munkaerő költsége? - Ezekre a kérdésekre válaszolnak a KSH 2010-2020 közötti adatait bemutató grafikonjaink.
Régóta tartó vita, hogy az évente átadott új lakások száma elegendő-e ahhoz, hogy hosszú távon biztosítva legyen a hazai lakásállomány megújulása. Mivel nincs két egyforma év a lakásépítések számában, ezért egy hosszabb időszakot, az elmúlt két évtizedet nézve mutatjuk be, hogy az adott év lakásépítési volumene mellett mennyi idő kellene a teljes állomány megújulásához.
Gondolkoztál már azon, hogy egy átlagos lakás milyen gyakran cserél gazdát, és vajon az ország melyik térségeiben adják el gyakrabban lakásaikat a tulajdonosok? A választ a lakásállomány forgási sebessége adja meg, ami nem csak a tranzakciószámok alapján értékeli az ország egyes településeit, vagy a főváros kerületeit, hanem a területi meglévő lakásállományt is figyelembe veszi. Így a különböző méretű településekről is el lehet dönteni, hogy mennyire népszerűek a vásárlók körében. Előljáróban annyit elárulunk, hogy 8 fővárosi kerület melett a Tatabányai járás az, ahol a legaktívabbak voltak a vásárlók. Újra az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adataiból szemezgettünk.
Ha újlakás-építésről és a lakásállomány megújulásáról van szó, sokszor előkerül a 40 ezres szám, vagyis, hogy évente Magyarországon ennyi új lakásnak kellene megépülnie, ha elfogadjuk, hogy 100 év egy lakóingatlan életciklusa. Hosszú évek óta, tavaly építették a legtöbb új lakást, több mint 21 ezret, ami még így is csupán fele lenne a bűvös 40 ezres számnak. Felmerül tehát a kérdés, hogy ennyire gyengén teljesített még a csúcsidőszakban is a magyar piac, vagy az állomány megújulása annál bonyolultabb, minthogy csupán egy számra támaszkodjunk a kérdésben.
Magyarországon külföldi összehasonlításban meglehetősen alacsony a lakásállomány megújulási rátája, ami jellemző a nyugat-európai országokkal történő összehasonlítás során, de még szembetűnőbb a régió más országaihoz képest. A jelenség pedig nem csak országosan igaz, hanem a nagyobb városok összehasonlításában is - derül ki az Eltinga legfrissebb elemzéséből.
A 2013-as mélypont után a megrendelt és kivitelezésbe vett lakások száma erősen megugrott, 2017-ben már 14 300 lakást adtak át, 2018-ra pedig már 18 000-nél tartott ez a szám. Idén várhatóan még ennél is több, 23-25 ezerre becsülhető az átadott lakóingatlanok száma, egyes számítások szerint azonban még ez sem lesz elég. A kívánatos lakásállomány és a felújítások számáról, lehetséges intézkedésekről az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) adott ki javaslatcsomagot.
