A szingapúri ingatlanpiacon jelentős növekedés tapasztalható az egymillió szingapúri dollár (280 millió forint) feletti állami lakások iránti keresletben. Az idei év eddigi eladásai már meghaladták a teljes 2023-as évet, a harmadik negyedévben pedig rekordot döntöttek az eladások.
A lakáspiac tavalyi megtorpanásával párhuzamosan a fővároson belüli mobilitás is több évtizedes mélypontra ért 2023-ban. Ennek ellenére a friss költözési adatok kirajzolnak egy olyan térképet, ami Budapestet néhol szinte összeolvadó, máshol elszigetelt, olykor vonzó, míg máskor inkább elköltözésre késztető kerületek hálózataként írja le. Hogy hogyan alakultak tavaly a fővároson belüli költözések, azt az OTP Ingatlanpont elemzése vizsgálta meg.
Tavaly év végén a hazai lakásállomány elérte a 4,6 milliót, melynek közel harmada (32 százaléka) Budapesten és Pest megyében található. A lakásszám területi eloszlása mellett azonban azok tulajdonviszonyai között is nagy eltéréseket láthatunk. Bár Magyarországon hagyományosan magas a saját tulajdonú lakásban élők aránya, egyes településeken és fővárosi kerületekben ez a holland vagy a francia arányokat idézi, miközben sok helyen a településen élők 100 százaléka saját lakásban él. Hogy ezen a téren mi jellemzi az országot nemzetközi viszonylatban és mekkorák az országon belüli különbségek, azt a KSH legfrissebb számai alapján néztük meg.
Romániában 19,15 százalékkal kevesebb lakás épült az első félévben, mint 2023 azonos időszakában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A jelentős visszaesés ellenére azonban népességarányosan még így is sokkal jobban áll Románia a lakásépítések tekintetében, mint Magyarország.
Az amerikai lakáspiac továbbra is dinamikusan növekszik, amit jól mutat, hogy immár nyolc városban haladja meg az otthonok összértéke az 1000 milliárd dollárt. A Redfin csütörtökön kiadott jelentése szerint Chicago, Phoenix, Washington és Anaheim is csatlakozott New Yorkhoz, Los Angeleshez, Atlantához és Bostonhoz ebben a tekintetben - jelentette a CNN. Érdekességképp megnéztük, mit jelent ez a budapesti lakásállomány értékéhez képest.
A hazai lakásállomány megújítása érdekében háromoldalú megállapodást kötött a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), az ÉMI Nonprofit Kft. és a VELUX Magyarország Kft. A szakmai együttműködés célja, hogy a felek műszaki-szakmai tudásukat és a magyarországi gyártók tapasztalatait egyesítve támogassák a hazai lakásállomány megújítását, valamint a lakáspolitikai célok megvalósítását - közölte az NGM.
A júniusra bejelentett otthonfelújítási program csúszása sokaknak adhatja vissza az esélyt, hogy megragadják e lehetőséget, hiszen a becslések szerint több, mint egymillió olyan régi családi ház akad az országban, aminek az energetikai korszerűsítésére felhasználható az európai uniós forrású támogatás. Az új lehetőség sok szempontból eltér az előző hasonló programtól, ezért is érdemes még az indulása előtt felkészülni, tájékozódni és beszerezni a szükséges információkat - figyelmeztet az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Nemcsak a rezsiköltség, de a fenntarthatóság szempontjából is kulcsfontosságú, hogy a hazai lakásállomány milyen állapotban van. Gyakran szóba kerül, hogy globálisan az épületállomány és az építőipar felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért, amit a lakásállomány energiahatékonysága is nagyban befolyásol. Hogy Magyarországon mennyire számít korszerűnek az állomány, illetve melyik korszakban épült a legtöbb lakás, azt az alábbiakban néztük meg.
A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.
Két éven át tartó tárgyalások után az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta az új Épületenergetikai Irányelvet. Nem véletlen, hogy a Zöld megállapodást szolgáló Fit for 55 jogszabálycsomag utolsó elemére ilyen sokat kellett várni. Az irányelv ambiciózus célt tűzött ki: a 2050-re széndioxid-kibocsátás mentes épületállomány elérését. A csomag, két másik elemével – az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiafelhasználás terjedését előíró irányelvekkel – kiegészülve óriási energetikai fejlesztést vár el az épületszektorban. Most a tagállamokon a sor, hogy az irányelvet átültessék, amire ugyan két évük van, de a nagyratörő célok miatt a megvalósítást már holnap el kell kezdeni. Ezen múlik, hogy a felújítási stratégiában foglalt célok valósággá váljanak: vagyis, hogy a következő két és fél évtizedben az épületfelújítások száma és mélysége (alapossága) egyaránt többszörösére növekedjen - derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet témában végzett kutatásából.
Az ingatlanpiac is jelentősen hozzájárulhat az ökológiai lábnyom csökkentéséhez, ehhez elég lenne a már meglévő tudást, illetve szakértelmet jobb hatásfokkal alkalmazni a mindennapok gyakorlatában – összegezte Tóth Csaba, az Otthon Centrum Holding Investment Solutions (OCS) üzletágigazgatója az OCS legfrissebb felmérésének eredményét.
Az éves lakásépítési volumennel összefüggésben gyakran kerül szóba a lakásállomány megújulási ideje, ami adott időszakra nézve mutatja meg, elméletben mennyi idő alatt cserélődhetne ki a teljes lakásállomány. Ezzel együtt azt is bemutatja, hogy a lakóingatlanoknak hány éven keresztül kellene betölteniük a lakófunkciót a végső bontás előtt. Sokkal kevesebb szó esik azonban arról, hogy az építésekkel szemben mennyi lakóépületet bontanak el évente, és ez hogy aránylik az újonnan épülő állományhoz képest. Az alábbiakban ennek jártunk utána.
Egy hét múlva teszi közzé a KSH a tavalyi utolsó negyedévre és ezáltal a teljes 2023-as évre vonatkozó lakásépítési számait, melyből kiderül, hogy mennyi új lakást adtak át Magyarországon tavaly. Az előrejelzések nem túl optimisták: szinte biztos, hogy nem fogjuk elérni a megelőző év 20 ezer körüli átadását, így legalább ötéves mélypont várható. De mit jelent ez az európai országokhoz képest? Hogyan teljesít nemzetközi összehasonlításban a magyar lakásépítési piac?
Budapesten két évtized alatt közel duplájára nőtt az üres lakások aránya, így az ezredforduló utáni 84 ezerhez képest mára 160 ezer fővárosi lakás áll üresen - írja a KSH számai alapján a Telex. Országosan viszont már 570 ezer lakás áll üresen, ami a teljes lakásállomány közel 15 százaléka. Cikkünkben egy interaktív térképen is bemutatjuk, hogy az egyes településeken hány üres lakás van és az mekkora részét adja a teljes állománynak.
Bár a CSOK Plusz egy jó irány a lakásvásárlásban és az otthonteremtésben, de az energiahatékonyságnak is legalább ilyen fontos szempontnak kellene lennie - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke.
Régóta napirenden van az ingatlanok energetikai tanúsítványrendszerének átalakítása és mostanra egyre közelebb kerül a bevezetése is. Novemberben ugyanis hatályba lépnek azok az új épületenergetikai szabályok, melyek értelmében 2024 januárjától az ingatlanok eladásához, bérbeadásához és új épületek építéséhez is szükség lesz az új típusú tanúsítványra. Hogy mi ennek az átfogó célja, illetve pontosan miben jelent változást a jelenlegi rendszerhez képest, arról szakértőket kérdeztünk, listák szerinti bontásban összefoglalva a legfontosabbakat.
Bár az új építésű lakások egy része már az energiatermelésben is mutat modernizációs mintát, még mindig túlnyomórészt a gáztól, és a fától függ a magyar otthonok melege. A népszámlálás legutóbb publikált adatai a fűtési szokások és lehetőségek megújulásának tempóját, valamint területi egyenetlenségeit is mutatják. Eszerint az ország legtöbb területén még beláthatatlan ideig része lesz a téli felkészülésnek a szezon előtti kazántisztítás, kéményellenőrzés, és esetleg a tüzelőfelhalmozás is. Holott a tiszta energiaforrások alkalmazása mellett ezek egyikére sem lenne szükség - hívta fel a figyelmet az OTP Ingatlanpont közleménye.
A legutóbbi népszámlálás szerint a tavalyi év végére Magyarország lakásállománya megközelítette a 4,6 milliót, amit az idei évben feltehetően át is lépett. A KSH ezzel összefüggésben egy látványos gyűjteménnyel állt elő, ami térképeken és ábrákon mutatja meg a lakásállomány tulajdonságait és területi különbségeit, valamint a lakásépítések legérdekesebb statisztikáit. Az alábbiakban ezekből szemezgettünk, tíz ábrán mutatva be a hazai lakáspiaci folyamatokat.
A 2022. évi népszámlálás lezárulta után mindössze 10 hónappal már a végleges adatokat ismertetett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felmérésből kiderült, hogy összességében növekszik a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett öregszik is a társadalom. Nőtt a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt átrendeződik a munkaerőpiac.
A 2022-es népszámlálás már nyilvánosságra hozott adatai alapján úgy tűnik, hogy klímaforradalom zajlik a hazai lakáspiacon. A számok azt sugallják, hogy hamarosan lesznek olyan területek, ahol az otthonok és a bérlakások elvárt komfortjához ugyanúgy hozzátartozik majd a léghűtés, mint a vízöblítéses mellékhelyiség vagy a melegvíz-szolgáltatás. A folyamatot az OTP Ingatlanpont szakértője szerint a körülmények sajátos együtt állása indította el az évtized elején.
Legfeljebb 300 ezer euró összegben.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Ugyanakkor több előnye is van az amerikai részvénypiacnak.
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
