A munkaerőhiány éveken keresztül központi szerepet játszott a gazdaságpolitikához kapcsolódó közbeszédben. Az éves túlórakeret nagy vitákat kiváltott bővítését épp úgy a munkaerőhiánnyal indokolta a kormány mint a szakképzési rendszer többszöri átalakítását. Okkal feltételezhetjük, hogy a koronavírus járvány elmúltával a munkaerőhiány újra középpontba kerül. De mit is jelent a munkaerőhiány a gyakorlatban?
A magyar gazdaság idén várhatóan növekedésnek indul a tavalyi mély recesszió után. A kilábalás azonban csak fokozatos lesz, így várhatóan az év első felében még gyengébb lesz a munkaerőpiac is. Habár a gazdaság teljesítménye valószínűleg csak 2022-ben éri el a válság előtti szintet, a foglalkoztatottság terén kedvezőbbek a kilátások. De a számok javulása mögött láthatunk problémákat is, ugyanis a gazdaság strukturális gyengeségei nem hagyják érintetlenül a dolgozókat.
Az MNB Termelékenységi jelentés cikksorozat aktuális részében a munkatermelékenységgel foglalkozunk. Termelékenységi szempontból a 2013 és 2019 közötti növekedési, felzárkózási ciklus két időszakra osztható. A 2013-2016-os szakaszban elsősorban a munkaerő mennyiségi növekedése támogatta a gazdasági növekedést, majd 2017-től a teljes foglalkoztatás megközelítésével egyre inkább a termelékenység vált a növekedés motorjává. Ezt jól mutatja az is, hogy 2017 és 2019 között a növekedés közel kétharmadát munkatermelékenység-bővülés okozta. Ez a munkatermelékenység-javulás az EU-átlag háromszorosa volt, amely folyamatban kiemelt szerepe volt a kkv-szektor termelékenységnövekedésének, valamint a gazdaságösztönző jegybanki és kormányzati intézkedéseknek. Az elmúlt három év tapasztalatai pozitívak, azonban még jelentős hatékonyságjavulásból felszabadítható növekedési tartaléka van a hazai kkv-szektornak. Ebben a cikkben alapvetően a termelékenységnövekedés szerkezete kerül bemutatásra.
A kormány támogatását kérik a turisztikai autóbuszos személyszállító kis- és középvállalkozók megsegítésére a fuvarozói érdekképviseletek a válság túléléséhez, az újrainduláshoz, a költségek csökkentéséhez, a képzett munkaerő megtartásához és visszaszerzéséhez.
Három hét és elkezdődhet a családosok őrült ralija a lakásfelújítási program maximum 3 milliós támogatására, no meg persze a szakemberek keresgélésére. Sok családos már valószínűleg pontosan tudja, hogy mire szeretné majd költeni a milliókat, így ha az elképzelés már megvan, már csak a megfelelő brigádot kell levadászni, aki megoldja a kivitelezést számlára. De vajon lesz szakember, aki időben, nem horror áron és megfelelő minőségben elvégzi a munkát? Építőipari szakértőket kérdeztünk arról, hogy mire számítson az, aki januártól elkezdené a lakásfelújítást.
Az elmúlt két évben Magyarországon alig csökkent a népesség. 2020 elején mindössze 3000 fővel éltek keveseben az országban, mint egy évvel korábban, ami meglepőnek tűnhet, ha tudjuk, hogy évről évre mintegy 40 ezerrel kevesebben születnek meg, mint ahányan meghalnak. A jelenség mögött a migrációs folyamatokban bekövetkezett változások állnak, ezen belül is kitüntetett szerepet játszik az ukrán vendégmunkások nagy tömegű bevándorlása. A 2020-as év azonban megtörheti a trendeket.
Novemberben a lakosság és a vállalatok közérzete is romlott az előző hónaphoz képest a Századvég Gazdaságkutató felmérése szerint. Ezt a súlyosbodó vírushelyzet és a szigorodó korlátozások magyarázzák. A lakossági index értéke az előző havi –11,2 pontról –14,9 pontra, míg a vállalati index értéke az októberi –18,2 pontról –21,4 pontra csökkent a –100 és +100 közötti skálán. A két konjunktúraindex növekedése az intézet szerint akkor várható, ha a vírushelyzet érdemben javul,és a korlátozások is jelentős mértékben lazulnak.
A magyar gazdaság a koronavírus-járvány erősödő második hulláma tükrében idén átlagosan 6%-os recessziót szenvedhet el, ami mellett a GDP 8%-áig emelkedhet az államháztartási hiány és így a GDP 77%-a körülig ugorhat az adósságráta – vázolja friss régiós helyzetelemzésében a Danske Bank. Mindezt arra figyelemmel fogalmazták meg, hogy az első hullámhoz képest már most is jóval erősebb a járvány, és már megint esik a lakosság mobilitása, ami sajnos megint „odavág” majd a szolgáltató szektornak, de reményük szerint a feldolgozóipart a külső kereslet valamennyire stabilizálhatja. Közben a gazdasági nehézségek miatt arra számítanak, hogy a régiós jegybankok tartósan laza monetáris politikát folytatnak a relatív magasabb infláció mellett is, így tartósan negatív reálkamat lesz a régióban. Ez várakozásuk szerint addig mindenképpen aláássa a régiós devizák erejét, amíg nem enyhül a járvány. Mindezek miatt a Danske Bank szerint a következő hónapokban is 360 körül ingadozhat a forint az euróval szemben, 1 éves időtávra pedig már 370-es árfolyam-előrejelzést adtak, ami új történelmi forintmélypontot jelentene.
Már nem a munkaerőhiány a fő kérdés Magyarországon, ahogy az elmúlt években volt, mert a pandémia hatására egy csapásra megváltozott a helyzet, mindezek miatt pedig a korábban jellemző bérdinamika erőteljes visszaesésére lehet számítani – mondta a Portfolio-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, akit a héten újabb négy évre kamarai elnöknek választhatnak. Parragh szerint a járvány második hulláma minden várakozást felülmúlt Európában, ami a gazdaságra is negatív hatással lesz. Szerinte most a beruházásokon túl a munkahelyek megőrzésére kell koncentrálni.
A szakszervezet és a vezetés között folyó tárgyalások megakadása miatt sztrájkbizottság alakult a Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. makói gyárában csütörtökön - tájékoztatta a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) az MTI-t. A vállalkozás pedig tudatta: cégvezetés folytatni kívánja a kollektív szerződés egyeztetését.
A feldolgozóipari megrendelések emelkedtek az elmúlt hónapban, ez az év végéig kitart, ami közel sem jelenti azt, hogy a a jövő év is erős lesz. Most inkább a készletek feltöltése zajlik – mondta a Portfolionak Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója. Jelenleg vegyes a munkaerő-piaci helyzet, amíg a vendéglátásban, idegenforgalomban felesleg, addig a feldolgozóiparban újra munkaerőhiány van, amit a mobilitást növelő kormányzati lépésekkel, átképzéssel lehetne orvosolni. Sinkó szerint nagy probléma, hogy Magyarországon ilyen magas az esetszám, hiszen mostanra oda jutottunk, hogy a magyarok üzleti utazásait korlátozza a többi ország. A megbetegedések számának gyors emelkedése a termelésre nézve is komoly kockázatot jelenthet.
Az építőipar munkaerő ellátottsága továbbra is problémás, kevés a jó szakember és mérnökhiány is nehezíti az ágazat helyzetét. Az iskolarendszerből nem jön ki elegendő fiatal utánpótlás, a felnőttképzés pedig hiányos. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) éppen ezért keresi az építőipari munkaerő kapacitások intenzív növelésének lehetőségeit. A projekt keretében a Széchenyi 2020 program lehetőségeit is felhasználva az ÉVOSZ részletes tanulmányt készített a kialakult helyzetről, és a súlyponti problémákról is javaslatokat fogalmaz meg az ágazat számára.
Több min 9000 dolgozó hiányzott Magyarországon az egészségügy-szociális ellátásban a második negyedévben. Ezzel az egészségügy vált azzá az ágazattá, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány.
Fehéroroszország rengeteg erőforrást tett abba az elmúlt években, hogy felépítse a régió egyik legmodernebb IT-központját: több mint százezer ember dolgozik már informatikusként az országban, a GDP mintegy 5%-át ez a réteg adja és a programozás gyakorlatilag az egyetlen olyan munkakör, melyben egy átlagos belorusz fiatalnak esélye van arra, hogy európai bérezésben részesüljön. Egy ilyen környezetben talán nem a legprudensebb döntés az egyik pillanatról a másikra lekapcsolni az ország internet-hozzáférését, a Lukasenka-kormány mégis megtette annak reményében, hogy az országon végigsöprő tüntetéseket talán így meg tudják fékezni. Bár a tüntetők még mindig az utcán vannak, az informatikusokat sikerült elijeszteni: szeptemberre már a programozók mintegy 70%-a el szeretné hagyni az országot. A belorusz informatikusokért szabályos hajtóvadászat indult: Ukrajna, Kazahsztán, Oroszország és Lettország is mézes ígéretekkel kezdte el csábítani a szomszédból a programozókat.
A legnépszerűbb turisztikai régió a magyarok körében évek óta a Balaton, idén sem volt ez másképp. A járványhelyzet miatt elrendelt korlátozások feloldásának köszönhetően a belföldivendég-forgalom júniusban kezdődött dinamikus növekedése júliusban is folytatódott, augusztusban is zsúfolásig megteltek a vendéglátóhelyek a magyar tengernél. A kérdés az, vajon – részben legalábbis – a koronavírusnak köszönhetően megvalósul-e az egész éves Balaton koncepciója, a magyar vendégek őszi, téli, tavaszi utazásaik során is a tavat választják-e majd külföldi úti cél helyett.
Jelenleg ugyan még bizonytalan a helyzet a hazai munkaerőpiacon, hosszú távon (feltéve ha lesz Covid-19 vakcina) megoldódhatnak a problémák, sőt, ismét munkaerőhiányos állapot léphet fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a demográfiai helyzet nem változott: még mindig többen lépnek ki a piacról, mint ahányan érkeznek oda. Az atipikus foglalkoztatási formák, mint amilyen a nyugdíjas- vagy diákszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás is, használható megoldáts jelenthet a folyton változó gazdasági környezetben, mint amilyen a mostani is. De vajon jelenleg szükségük van-e a magyar munkaadóknak diákokra, és ha igen, mekkora bért tudnak nekik ajánlani - ennek járt utána a Pénzcentrum, megszólaltatva a legnagyobb piaci szereplők közül hármat.
Csúcsokat döntöget az informatikushiány, nem csak Magyarország, de az egész kontinens küzd ezzel a problémával. Szakértők szerint vannak még tartalékok a társadalomban, azaz lehetne még találni "képeznivaló" szakembereket, csak el kell velük hitetni, hogy képesek rá.
Tavaly a rendszerváltás óta nem látott alacsony szintre, 3,5%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta, miközben rekordmagasságba emelkedett a foglalkoztatás, meghaladva a 4,5 millió főt. A most publikált regionális adatok azonban továbbra is óriási területi különbségeket mutatnak, vannak régiók, ahol kifejezetten magas a munkanélküliség. A koronavírus-járvány hatásai ráadásul az idei év elején minden területen erőteljesen érintették a munkaerő-piacot.
Ha valakire igazán nagy felelősség és nyomás került az orvosok és ápolók mellett azok a tisztaságért, higiéniáért felelős dolgozók, különösen azok, akik egészségügyi intézményben vagy a tömegközlekedési járatokon, megállókban dolgoztak és dolgoznak most is folyamatosan. Az elmúlt hónapokban az összeomló globális kereskedelem mellett nem volt könnyű játszma a megfelelő védőeszközök és fertőtlenítőszerek beszerzése, mégis ez volt a vírus elleni védekezés egyik legfontosabb momentuma. Szij Csabát, a B+N Referencia Zrt. vezérigazgató-helyettesét kérdeztük a legnehezebb pillanatokról, illetve arról, hogy mit vár ezek után a takarítás minőségétől, az áraktól, a bérektől, illetve a takarítószakma megítélésétől.
Van mozgástér a postai dolgozók bérrendezésére állami támogatás bevonásával, ám annak mértéke felső korláthoz kötött, amelyet az Európai Unió vonatkozó irányelve szigorúan szabályoz, derül ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének válaszleveléből, amelyet két hazai szakszervezeti konföderációnak küldött kérdéseikre válaszul - írta a Magyar Nemzet a csütörtöki lapszámában.
Hetekig alig vásároltak, ez most megfordult.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Kérdés, hogy mennyire kitartó a magyar ellenállás a franciák mellett.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Hogyan épít portfóliót a világ legnagyobb alapkezelője Magyarországon?
