Egymásnak gyökeresen ellentmondó híradások, jövendölések röppennek fel az utóbbi hónapokban a munkaerőpiacról: egyesek hurráoptimizmussal bíznak a gyors fellendülésben, mások apokaliptikus próféciákat mormolnak a munkaerőigényt és a fizetések változását illetően. Mindegyik igaz, és az ellenkezőjük is.
Németországban 5 ezer fős létszámleépítést hajthat végre a Volkswagen, tudta meg a Handelsblatt.
Évről évre duzzad a munkaerőhiány az infokommunikációs szektorban, és 50 év felett bizonyítottan sokkal nehezebb elhelyezkedni a munkaerőpiacon még akkor is, ha az ember rendelkezik hasznos és keresett tudással. A Pénzcentrum szakértő segítségével járt utána, mi lehet ennek az oka és mégis milyen előnyökkel járna az X generáció alkalmazása a munkáltatók számára.
A Mol Őrségben tervezett kutatófúrásával kapcsolatban számos félreértés látott napvilágot az elmúlt napokban, így a társaság párbeszédet kezdeményez a helyi lakossokkal. A Mol 2017-ben nyerte el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nyilvános pályázatát, amely lehetővé teszi a cég számára, hogy szigorú feltételek mellett szénhidrogén után kutasson az Őrségben - közölte a vállalat.
A kínai vezetés döntése, mely szerint nem tesznek közzé 5 évre előre átlagos GDP-elvárásokat, több teret enged a döntéshozóknak a felmerülő bizonytalanságok kezelésére, valamint a változásokra való reagálásra - mondta egy magas rangú kínai tisztviselő hétfőn.
Folytatódik a kedden elkezdődött határozatlan idejű sztrájk a Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. makói gyárában, rendkívüli eset nem történt - tájékoztatta szerdán a cég az MTI-t.
A döntően közép- és nagyvállalatoknál dolgozó, megkérdezett hazai szakemberek optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40%-uk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet – derül ki a Randstad HR Trends Survey 2021 kutatásából. A felmérés szerint a vállalatok 38%-a tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését 2021-ben, míg harmaduk már az üzleti év első felében így tenne.
Az építőipar világszerte hasonló problémákkal küzd: az elvártnál alacsonyabb hatékonyság, gondok a munkaerő-gazdálkodásban, fluktuáció, kiöregedés, valamint a nem megfelelő létszámú és színvonalú munkaerő-utánpótlás. E folyamatokat még hangsúlyosabbá tette Magyarországon is a 2020 tavaszán kibontakozó, COVID-19-hez kapcsolódó válság. A jövőben mindenképp szükséges a termelékenység növelése olyan innovatív megoldások révén, amelyek segítségével a kapacitáskorlátok leküzdhetők lehetnek. Ennek érdekében az ÉVOSZ széles vállalkozói körben végzett felmérést az építőipari munkaerő-kapacitások intenzív növelésének lehetőségeiről szóló pályázat kapcsán.
Amíg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban megjelent munkaerő-felmérése a foglalkoztatás érdemi csökkentéséről és a munkanélküliség növekedéséről tanúskodott, addig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) most kiadott, februári adatai alapján alig emelkedett az álláskeresők száma.
Egy hónap alatt 88 ezer fővel, 467 ezerre nőtt a munkaerő-tartalék Magyarországon a koronavírus-járvány második hullámának hatására.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a nemzetközi szabályozás változásával összhangban a 2021. januári tárgyidőszak publikálásával megkezdte a munkaerő-felmérés adatainak új módszertan szerinti közlését. Ez alapján az év első hónapjában 4 millió 537 ezren dolgoztak hazánkban, a nem dolgozók száma pedig 2 millió 864 ezer fő volt. Elsősorban a nők aktivitási mutatói változtak: a gyed, gyese mellett dolgozókon túl azok is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és az ellátás igénybevételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. A változást az Európai Unió módosuló szabályozása indokolja.
55 ezerrel kevesebb foglalkoztatott volt Magyarországon januárban, mint egy évvel korábban, jelentette be a KSH adatainak megjelenése előtt a miniszterelnök. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyetlen hónap alatt közel 100 ezer fő veszítette el a munkáját.
Megállt a kedvező trend a hazai munkaerőpiacon, csökkent a foglalkoztatottak száma tavaly decemberben.
Nemcsak politikusok, hanem szakértők és elemzők körében is folyamatosan vissza-visszatérő toposz, miszerint a magyar gazdaság egyik fő problémája az, hogy "összeszerelő üzemmé" vált. Azaz, Magyarország azért szorult be az alacsony-közepes jövedelmi csapdába, mert a multinacionális vállalatok az alacsony hozzáadott értéket képviselő, termelési fázisokat hozzák Magyarországra, és nem a termelési lánc magasabb hozzáadott értéket előállító (jellemzően a termelést megelőző és az azt követő) fázisait. Ez az állítás azt sugallja, hogy a magyar gazdaság európai összehasonlításban alacsony termelékenységének és hozzáadottérték-termelési képességének a javulását az „összeszerelő üzemi” jelleg korlátozza.
A világjárvány előtti előrejelzésekhez képest akár 25 százalékkal is többen lehetnek majd azok, akiknek munkát kell váltaniuk - írja a McKinsey Global Institute legújabb tanulmánya. A pandémia kedvezőtlen hatásai leginkább a kiskereskedelemben, szállodaiparban és vendéglátásban, valamint az irodai adminisztrációban alacsony béréért dolgozó embereket sújtják majd.
Nem egyforma eséllyel indulnak a munkaerőpiacon a különböző generációk tagjai, sok cég a fiatalabbakat részesíti előnyben, miközben nagyon jól járnának az 50 év feletti dolgozókkal. Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus segít megérteni a folyamatokat.
A Budapesti Corvinus Egyetem az első modellváltó egyetem volt Magyarországon. A 2019 júliusa óta alapítványi fenntartásban működő intézmény jelentős átalakuláson megy keresztül a McKinsey & Company-t két évtizeden át igazgató, a SEED vezetőképző műhely alapítójaként is tevékenykedő üzletember, Anthony Radev elnöksége alatt. A Portfolio az elnököt többek között az intézmény átalakításának tapasztalatairól, a modellváltást ért kritikákról kérdezte, de kitértünk arra is, vajon a minőségi oktatás megteremtése, biztosítása mennyire pénzkérdés, illetve hogy hogyan alakult az új struktúrában az intézmény büdzséje.
A 2021-es évre vonatkozó minimálbér-tárgyalások különösen hosszú ideig tartottak, és szakszervezeti nézőpontból felemás eredménnyel zárultak. A felemásság abban is megnyilvánult, hogy a munkavállalói oldal egyik fajsúlyos képviselője végül nem írta alá a megállapodást. A tárgyalások elhúzódása persze érthető. A két oldal, a munkaadók és a munkavállalók egyaránt a járvány veszteseit igyekeztek képviselni, és a harmadik féltől, a kormánytól várták a konfliktus megoldását. Utóbbi végül passzív szemlélő maradt, így jóval nehezebb volt kompromisszumra jutni, és munkavállalói oldalról talán nem is beszélhetünk jó szívvel vállalt kompromisszumról, legfeljebb valamiféle kármentésről. Lássuk, miért!
Miközben tavaly közel ötödével csökkent a Profession.hu-n elérhető álláshirdetések száma a koronavírus-járvány hatására, addig a portál látogatóinak száma történelmi csúcsot ért el 2020-ban, ami azt mutatja, hogy mennyire felpörgette a járvány a piacot – mondta a Portfolio-nak Martis István, a portál ügyvezető igazgatója. Kiemelte: a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt több szektorban is visszatért az egy állásra való túljelentkezés évek óta ismeretlen jelensége. Az idei munkaerő-piaci kilátásokkal kapcsolatban elmondta: „az év elejével kapcsolatban még óvatosabbak vagyunk, a második negyedévre viszont már optimistább a jövőkép. Amíg a védőoltás nem lesz elterjedt, és az egészségügyi vészhelyzet nem enyhül, addig lassú növekedést látunk reálisnak.”
A kínai köztévének nyilatkozott a miniszterelnök.
Az orosz-ukrán háború hírei percről percre.
Hét települést nevezett meg az ukrán elnök.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Minden ötödik vásárló ezt a kategóriát keresi.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
