Miért áll a bál most Debrecenben? A kínai CATL akkumulátorgyárak európai tanulságai
KRTK blog

Miért áll a bál most Debrecenben? A kínai CATL akkumulátorgyárak európai tanulságai

Éltető Andrea, KRTK
Mint köztudott, a kínai Contemporary Amperex Technology Ltd (CATL) gigaberuházást tervez Debrecenbe. A projekt nemcsak a mérete, hanem a vele kapcsolatos lakossági ellenállás miatt is többször került a médiafigyelem középpontjába. A debreceni gyár lesz a CATL második beruházása Európában, az első tavaly kezdett működni a kelet-németországi Arnstadt városa mellett. A német gyár méretei hatalmasak, de eltörpülnek a Debrecenbe tervezett üzemhez képest.
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

2018 nyarán jelentették be Németországban, hogy a kínai CATL beruház a türingiai Arnstadtban. A telephely kiválasztásánál fontos szempont volt a nagy német autógyárak (BMW, Daimler, VW) relatív közelsége és a szakképzett munkaerő, mert a CATL bizonyos szintű kutatási tevékenységet is kíván majd végezni. A türingiai fiatalok 40%-a STEM (természettudományos, technológiai, mérnöki, matematikai) szakokon végez, sokan közülük mérnökök. Négy egyetem is a közelben van, közte a jénai és ilmenaui, ezekben a városokban Fraunhofer intézetek is működnek és elektromobilitási kutatási központ is van. A CATL gyár építése 2019 októberében kezdődött el. 2020 nyarán a türingiai gazdasági miniszter bejelentette, hogy a tartomány 13,5 millió eurót ad egy akkumulátor-kutatóközpont felépítésére a gyár közelében, ami 2025-re készül el.

Az arnstadti önkormányzat és lakosság is egyetértéssel fogadta a kínai gyárat. Még az építés megkezdése előtt, 2019 augusztusában Amt Wachsenburg, szeptemberben Arnstadt, decemberében pedig az egész régió számára volt esti időpontban lakossági tájékoztató fórum, ahol a tartományi gazdasági miniszter és a német infrastruktúra-ügyi államtitkár is megjelent, a 200 fős hallgatóság előtt.

2021 tavaszán mutatkozott némi elégedetlenség a környékbelieknél (Amt Wachsenburg).

Kiderült ugyanis, hogy a CATL gyár áramellátása miatt mégis szükség van egy magasfeszültségű vezeték és alállomás létesítésére (amit a kínaiak finanszíroznak). Az ügyben született egy petíció, ami a természetbe, tájba és életminőségbe való beavatkozást sérelmezte a vezeték miatt. A petíciót a nyilvános tartományi közmeghallgatás összehívásához kellő számú 1500 fő helyett végül 223 ember írta csak alá. Ennek ellenére a tartományi parlament zárt ülésen tárgyalta az ügyet, majd tájékoztatták a lakosságot a vezeték tulajdonságairól és hogy miért nem a föld alatti elvezetésről döntöttek (meghibásodás esetén hosszabb kijavítani és nagyobb termelési kiesést okoz). 2022 novemberében létrejött a vezeték és az alállomás.

2021 februárja és 2022 májusa között a türingiai tartományi parlament  három képviselője (CDU, FDP, AfD) tett fel kérdéseket az akkumulátorgyárral kapcsolatban. A tartományi miniszter ezekre adott válaszaiból kiderül, hogy a CATL üzemek fénykibocsátása nem lehet nagyobb a megengedettnél, hogy kompenzációs intézkedésként parkokat, zöld területeket telepítenek, két gátat visszaépítenek a Gera folyón, hogy növekszik a lakások iránti igény a munkások miatt, és szóba került új óvoda építése is.

2022 tavaszán a lakosság szembesült a napi 130 teherautónyi (később még növekvő) teherforgalommal és rakodással és kicsit csökkent a CATL támogatottsága. A megnövekedett kamionforgalom és szállítási biztonság miatt egyre intenzívebb tárgyalások folytak a Német Szövetségi Vasút (DB Cargo) és a CATL között az arnstadti teherpályaudvar és a sínek felújításáról. Mindazonáltal idén január 17-én bejelentették, hogy a DB Cargo kalkulációi szerint a megnövekedett építkezési és környezetvédelmi költségek miatt nem éri meg nekik ez és egyelőre elállnak a projekttől. Januárban még egy hír tűnt fel a CATL német gyárával kapcsolatban: jelentős rendőrségi razzia volt (már a második), a kínai dolgozók okmányainak ellenőrzésére. Egyelőre a munkások fele kínai (akik heti hat nap, naponta 12 órát dolgoznak), a kisvárosban kínai boltok, éttermek is nyíltak. Később, a tervek szerint több lesz a német dolgozó. A CATL szerint a debreceni gyár tevékenysége nem befolyásolja majd a türingiai gyárét, sőt, a nyárra várják az engedélyt annak további bővítésére

Eközben Debrecenben

Rengeteg hazai és nemzetközi médium adott már hírt a CATL tervezett második európai gyáráról Debrecenben. A bejelentés csak 2022 nyarán történt meg, de már február 4-én bejegyeztek egy – vélhetően a beruházást előkészítő – céget, a Contemporary Amperex Technology Hungary Projekt Menedzsment Kft.-t. Február 9-én Kósa Lajos pedig bejelentette, hogy „ érkezik 85 milliárd forint a terület villamoshálózatainak megvalósítására... Ezt a pénzt Debrecen városa, a MAVIR, az OPUSZ TITÁSZ és a DÉMÁSZ kapja a szükséges beruházások és egyéb költségek fedezésére”. Időközben az összeg 111 milliárdra nőtt. Ha ezt vesszük alapul, az is a német gyár infrastrukturális támogatásának a 18-szorosa, holott a magyar gyár mérete az arnstadtinak mintegy a négyszerese (lásd az ábrán).

Azt pedig még nem is tudjuk, hogy mekkora közvetlen állami szubvenciót ad a kínai beruházónak a magyar kormány (a magyar adófizetők pénzéből).

Ami még nálunk jóval nagyobb, mint a német esetben, az a lakossági ellenállás. Már a mikepércsi és a január eleji debreceni lakossági fórum is tömeges és indulatos volt, de a január 20-i eseményen részt vevő (a hallgatóságból angolul is szemtől szembe számonkért) kínai üzletemberek valószínűleg meglepődhettek, korábbi telephelyeik alapján ilyen heves lépésekre nem számítottak. A kínai kultúrában a hangos beszéd tabunak minősül, a tárgyalásokon kerülik a konfliktust, mosolyognak, hosszan körüljárják a témát, a szerénység és az etikett kulcsfontosságú.

A debreceniek reakciója annak köszönhető, hogy az elmúlt években a gödi és a komáromi akkumulátorgyárak működése során olyan zaj- és környezetszennyező esetek történtek, amiket a hatóságok nem elég alaposan vizsgáltak, titkosítottak, vagy kis mértékben büntettek. 

A kínai beruházók tehát a nálunk működő koreai akkumulátorgyárak eddigi működési problémáit és az ezzel kapcsolatos hatósági gyakorlatot szenvedik meg. Így nehéz kommunikálniuk, hogy tényleg szigorú szabályok szerint és gondossággal működnének. Szkeptikusan fogadták a lakosok a hatóság fogadkozását a közmeghallgatáson is: „Ha környezetszennyező lesz a gyár, bezáratjuk. Magyarországon környezetszennyező gyár nem működhet”.  Bekiabálás: „hazugság!” (lásd gödi gyár). Egy másik lakos rámutatott:

Mi nem arról akarunk vitatkozni, hogy mi lesz akkor, ha magas értékeket mérnek és bezárják-e a gyárat. Hogyha be kell zárni a gyárat, akkor megtörtént a baj. Mi ezt a kockázatot akarjuk elkerülni!”

A németországi lakosok biztosabbak lehetnek abban, hogy a német rendeletek, szabályok védik őket, az előírások szigorúak, s a hatóságok fellépnek, ha kell (lásd rendőri, vámhatósági razziák). Mivel hazánkban a jogállami mechanizmusok általában nem működnek és a korrupció is intézményesült, az állampolgár védtelen marad. Ezért eleve nem akar veszélyes üzemet.

A kormány bevándorlásellenes propagandája is visszaütött, hiszen a helyiektől elhangzott, hogy a kínaiak majd ismeretlen betegségeket hoznak, a magyar föld kínaiaknak nem eladó. (Türingiában még a szélsőjobboldali AfD képviselője is azt nyilatkozta, semmi bajuk a kínai munkásokkal, ha megfelelnek a szabályoknak).

Tanulságok, forgatókönyvek

A türingiai gyár kialakítása és eddigi működése több olyan dologra is rámutat, ami részben, vagy teljesen hiányzik a magyar esetben. Az egyik a korrekt tájékoztatás fontossága. A másik az erős szabályozás és annak betartatása. A harmadik a nem eltúlzott állami támogatás. A negyedik a szakképzett munkaerő, kutatási bázis fontossága. (Türingiában valamennyi K+F tevékenységet is végez majd a CATL, míg nálunk az összeszerelési munkafázisok dominálnak). Az ötödik tanulság az, hogy a működés során előre nem tervezett költségek és logisztikai problémák merülhetnek fel.

Arról már többen írtak, hogy a kormányzati álom arról, hogy akkumulátorgyártó nagyhatalom legyünk, rendkívül költséges és komoly környezeti hatásokkal járhat. Az Orbáni víziót persze szolgálja, hogy nálunk kapcsolódik össze Kelet és Nyugat, az ázsiaiak innen szállítanak be a német gyáraknak, de közben a vízhálózatunk minimum 65 százaléka felújításra szorul, az energiahálózatunk nem képes a sok napelem rácsatlakozását elviselni és az akkumulátorgyárak ellátását sem fogja tudni biztosítani, természetes vizeink és erdeink fogynak.

A konkrét, debreceni óriásberuházás kapcsán alapvetően három forgatókönyv lenne lehetséges:

  1. A CATL beruházás az eredetileg tervezett helyszínen megvalósul, nem véve figyelembe a lakossági tiltakozást. Az területrendezést végül is már tavaly elkezdték. Ez az eddigi gyakorlatot jelentené és messze a legvalószínűbb forgatókönyv, de talán a kivitelezést még befolyásolhatja, milyen akciókat szervez a továbbiakban a helyi lakosság.
  2. A CATL beruházás más hazai helyszínen valósul meg. Ez némi kompromisszumot jelentene, viszont jelentős újratervezést igényelne és mivel a kormány részéről meghátrálást mutatna, a kormány részéről nincs jele, hogy más területet ajánlana fel, tehát nem nagyon valószínű. (Bár volt már ilyen eset 2008-ban, amikor éppen a Fidesz kezdeményezett volna népszavazást az Apollo Tyres gumiabroncsgyár ellen környezetvédelmi okokból, és a beruházó más helyszínt keresett.)
  3. A CATL visszalép a magyarországi befektetésétől. Tekintve a már kiadott engedélyeket, elkezdett munkát, szervezést, elköteleződést, erre nincs esély. Az Orbán kormánynak ez hatalmas arcvesztés lenne, amit minden áron meg szeretne akadályozni.

Éltető Andrea az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének munkatársa.

A cikk a szerző véleményét tükröz, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

Kasza Elliott-tal

Alibaba - kereskedés

2021. augusztus 2-án vettem BABA-t, most visszanéztem, ezt írtam akkor:Még hétfőn eladtam a Teslát 700-on és rögtön aznap vettem a pénzből Alibabát 199-ért. Kicsit talán elsiettem, de hát

MNB Intézet

Már a bankrohamok sem a régiek

A bankrohamok közvetlen kiváltó okát sok esetben homály fedi. Igaz ez a 2023 tavaszát jellemző amerikai rohamokra is. Egy valami azonban más, mint régen volt: nincsenek már kígyózó sorok a ban

Kiszámoló

De mire megy el az ország pénze?

Magyarországon a legnagyobb a környező országok közül az adóelvonás a GDP arányában. De hiába mi fizetjük a legtöbb adót a többi országhoz képest, nálunk a legmagasabb az államadósság.

Holdblog

A kukorica siralmas, nem menti meg a Földet

Több élelmiszernövény is lehet bioüzemanyag, de az igazi lehetőség a második generációban van. Növényi hulladékokból vagy állati zsiradékokból készülő biomasszák ugyanis nem versenyezn

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Lecserélnék a magyarok a gázfűtést, de ennek van egy nagy akadálya

Likviditás szakértő - Vezető modellező

Likviditás szakértő - Vezető modellező
Díjmentes előadás

Kereskedés a magyar piacon kezdőknek

Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Budapest Economic Forum 2024
2024. október 17.
Banking Technology 2024
2024. november 5.
Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2024
2024. november 27.
HR (R)Evolution 2024 - Powered by Prohuman & Pénzcentrum
2024. november 13.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
áruforgalom-ipar-ipari-park-készlet-logisztika-munkahely-raktár-raktározás-szállítás-targonca