nyugdíj

Segíteni próbál a pórul járt nyugdíjasoknak a kormány (2.)

Szeretné "kárpótolni" a Pénzügyminisztérium (PM) azt a nagyjából 150 ezer főre becsült réteget, amely azzal, hogy 1998-ban nem maradt a tisztán állami nyugdíjrendszerben, a rövidesen esedékes nyugdíjba vonulásakor 10-15%-kal kisebb nyugdíjra számíthat - értesült a Népszabadság. "A PM-nek ilyen álláspontja nincs" - hangsúlyozta a cikk kapcsán a portfolio.hu-nak a PM sajtóosztálya. A lap információi szerint vagy az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés lehetőségét szélesítenék, vagy nyugdíj-kiegészítéssel oldanák meg a problémát. Az idő sürget, ugyanis a hatályos jogszabályok szerint azok, akik az 1998-as induláskor rögtön beléptek egy magánnyugdíjpénztárba, jövőre már nem léphetnek vissza az államiba, mert elérik a 10 éves tagságot (amely a törvényi logika alapján már megfelelő nyugdíjjogosultságra adhat alapot). Döntés a lap szerint egyelőre még nincs.

Gyurcsány: 2%-os kiegészítő nyugdíjemelés lesz ősszel

Két százalékos kiegészítő nyugdíjemelésre számíthatnak idén a nyugdíjasok - jelentette be egy nyugdíjas lakossági fórumon tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az MTI tudósítása szerint a kormányfő elmondta: a többlet juttatást ősszel kaphatják meg a nyugdíjasok.

Brutális nyugdíjemelések Romániában - figyelmeztet az S&P és az IMF

A gazdasági stabilitás felborulásával fenyeget az a román parlament által elfogadott törvény, amely jövőre és 2009-ben is 43-43%-os nyugdíjemelést irányoz elő - állapítja meg a Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő, amely önmagában emiatt nem tervezi az ország besorolásának rontását. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szintén élesen bírálta a parlamenti döntést, mivel szakértőinek megítélése szerint az az erősödő belső kereslet miatt az inflációs nyomás erősödését, illetve az importon keresztül a folyó fizetési mérleg hiányának tovább duzzadását eredményezheti. A román kormány azzal számol, hogy a fent jelzett mértékű nyugdíjemelés idén mintegy 2 milliárd eurójába (kb. 500 milliárd forint!) kerül a büdzsének. Ebből 1.2 milliárdot a gyorsuló gazdasági növekedésből származó többletbevételek, a fennmaradó részt a költségvetési átcsoportosítások és az adóemelések fedezhetik.

Gyurcsány: nincs döntés a nyugdíjkorhatár emeléséről

Megalapozatlan és elkapkodott kiszivárogtatásnak minősítette még pénteken a Klubrádióban Gyurcsány Ferenc azt a múlt heti információt, mely szerint a koalíciós pártok megállapodtak a 62 éves törvényes nyugdíjkorhatár 2010-től évente egy hónappal történő emeléséről.

Csak politikai döntés született a 2010-es nyudíjkorhatár-emelésről

Egyelőre csak politikai döntés született a 62 éves öregségi nyugdíjkorhatár 2010-től évente egy hónappal történő emeléséről, a szociális tárca szakmai műhelyében ilyen javaslattal még nem is találkoztak - jelzi a Népszabadság.

Mit kellene tenni a magyar nyugdíjrendszerrel? - Világbank-Tárki tanulmány

A Magyarországot is magába foglaló országcsoportban az ésszerű gazdaságpolitika képes ellensúlyozni a népesség elöregedésével járó többletkiadásokat - olvasható a Világbank és a Tárki közös, a volt szocialista országok előtt álló kihívásaival foglalkozó ma megjelenő tanulmányában.

Eldőlt: 2010-től emelkedik a magyar nyugdíjkorhatár! (2.)

Megegyezés született a koalíciós pártok között a nyugdíjkorhatár emeléséről: eszerint óvatosan, 2010-től évente egy hónapot emelnének ezen - írja a Népszabadság. A lap az SZDSZ által a most vasárnapi újabb koalíciós egyeztetésre összeállított 10 pontos reformlistát összegezve megjegyzi: az MSZP és az SZDSZ egyetért abban, hogy szűkíteni kell a korengedményes nyugdíjazás lehetőségeit. A 13. havi nyugdíj SZDSZ által szorgalmazott "beolvasztásával" a szocialisták továbbra sem értenek egyet. Az MSZP azt sem támogatja, hogy a 13. havi nyugdíj integrálásával létrejövő egységes nyugdíjtömeg elosztása jobban kövesse a rászorultság elvét.

Mikor jönnek a nyugdíjreform további lépései? Hogyan tovább a rokkantnyugdíjazásban? (2.)

Többek között a nyugdíjkorhatár, az indexálás és az előrehozott nyugdíj kérdésében (paramentrikus tényezők) "még ebben a ciklusban tételes válaszokat kell adni" - jelentette ki a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón a portfolio.hu nyugdíjreform folytatásának időzítésével kapcsolatos kérdésére Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter. További konkrétumokat nem mondott, csupán azt tette hozzá, hogy az ún. paradigmatikus kérdésekről (a nyugdíjrenform szerkezetéről) azt követően születhetnek (vélhetően nem ebben a ciklusban) meg a döntések, amikor "kihordja őket a szakma".

Simonovits András: Az öngondoskodás korlátai a nyugdíjrendszerben

A magyar nyugdíjrendszer soron következő reformja során sokan drámaian növelni szeretnék az önkéntes nyugdíjrendszer szerepét, és hasonlóan csökkenteni a (kötelező vagy magán) kötelező nyugdíjrendszerét. A "mérsékeltek" beérnék egy szerény, mindenkinek járó alapnyugdíj bevezetésével, párhuzamosan minden más kötelező nyugdíj eltörlésével, a "radikálisok" azonban még tovább mennének. Például egy általam nagyra becsült vitapartnerem négyszemközt a következő előrejelzést fogalmazta meg: "50 év múlva csak a 70 év felettieknek adnak majd nyugdíjat, és azok közül is csak a nagyon rászorultaknak és csupán nagyon szerény összeget. A többieknek magukról kell gondoskodniuk." Szakértő partnerem maga is érezte, hogy nem lesz/lenne könnyű a sokak számára nyomasztó méretű kötelező nyugdíjrendszerből néhány évtized alatt átevickélni egy minimális rendszerbe. Figyelmeztetett, hogy erről jelenleg még nem szabad beszélni. Valóban, mi lenne, ha az ifjú járulékbefizetők már most, idő előtt megneszelnék, hogy nekik időskorukra már szinte semmi se jár!

Mi lesz a nyugdíjakkal? - Azonnal lépni kell, mert később nagyobb lesz a baj

A következő évtizedekben az emelkedő várható élettartam, a csökkenő halálozási ráták és a baby boom generáció nyugdíjba vonulása jelentősen növeli az időskorral összefüggő kormányzati kiadásokat a fejlett országokban - állapítja meg az IMF friss World Economic Outlook kiadványa. 2050-ben a népesség sokkal öregebb lesz, mint most, a függőségi ráta (az idősek és a munkaképes korúak aránya) a duplájára emelkedik, ez pedig a költségvetés helyzetére igen komoly nyomást fog gyakorolni.

Kiszolgáltatott nyugdíjrendszer: éretlen választók, rövidlátó politikusok

Miközben a magyar nyugdíjrendszer rövid távú egyensúlya megbomlott az elmúlt tíz évben és a hosszú távú fenntarthatóság mutatói jelentősen romlottak, a mikro-alapok erősödtek, de legalább is nem gyengültek. Ez arra enged következtetni, hogy a magyar esetben nem a mikro-alapok (például a demográfia vagy a járulékfizetési fegyelem), hanem "valami más" magyarázza a helyzet romlását -írja Gál Róbert Iván friss tanulmányában. A Magyarország Holnap nyugdíjkérdéssel foglalkozó kerekasztala számára született írás amellett érvel, hogy ez a "valami más" a rendszer túlzott kitettsége a rövid távú politikai döntéseknek, még pontosabban, a választási ciklusnak. Az alábbiakban a tanulmány főbb megállapításait ismertetjük, a teljes anyag letölthető itt .

A hosszabb lejáratú kötvények lesznek a nyerők

A nyilvánosság előtti szakmai viták főként a nyugdíjpénztárak portfólióinak részvényarányára fókuszálnak, holott az állampapír befektetések megvalósításának konkrét módja - a rövid, közép, vagy hosszú távú lejáratok közötti preferencia meghatározása - is számottevően befolyásolhatja egy adott év hozamát, sőt akár a hosszú távú, 5 éves átlagos hozamokat is.

Reakció Matits Ágnes nyugdíjpénztári minősítésről írt gondolataira

Matits Ágnes: Az önkéntes nyugdíjpénztárak minősítése

A PSZÁF oldalán évek óta nyomon követhetők a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak hozamadatai, és kis keresgéléssel a pénztárak költségmutatói is elérhetők. Ezen tényezők tehát külön-külön vizsgálhatók, de nem találunk célratörő értékeléseket a pénztárak valódi, tehát a pénztártagok számára közvetlenül érzékelhető teljesítményét illetően. Az alábbiakban Dr. Matits Ágnes megoldási javaslatát közöljük az önkéntes pénztárak teljesítményeinek reális értékeléséről.

Egymáshoz igazodnak a nyugdíjpénztárak hozamai

Múlt héten hozta nyilvánosságra a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak 2006-ra vonatkozó hozamait. A pénztárszintű statisztikákon túl a Felügyelet a szektorszintű teljesítményeket is értékelte. Az adatokból kiderül, a pénztárak számottevő reálhozamokat értek el az elmúlt években, ugyanakkor nem volt számottevő eltérés az egyes pénztárak egyedi teéjesítményei között.

Elöregszik a magyar társadalom, de mégis mennyire?

Mintegy 6 évvel növekedhet a jelenlegi 73.3 évhez képest az évszázad közepére Magyarországon a születéskor várható élettartam, ez azonban csak a 75. legmagasabb életkort jelentheti a vizsgált országok közül - derül ki az ENSZ előrejelzéséből. A 79.6 éves magyar várható élettartam 2050-re a visegrádi országok közül a legalacsonyabb értéket jelentheti, de kissé jobb, mint az ukrán, román és szerb állampolgárok kilátásai.

Elkészült a rokkantnyugdíjazás szigorítási terve - fontos részletek

Elkészült a kormányzati előterjesztés a rokkantsági nyugdíj rendszerének megváltoztatására, mely a rendszerbe újonnan belépőkre vonatkozik majd és azt célozza, hogy a rokkantnyugdíjazás helyett aki lehet, vegyen részt orvosi rehabilitációban. Így rokkantnyugdíj helyett legfeljebb három évig rehabilitációs járadékban részesüljön munkavégzése alatt, melyből - mivel ez az időszak szolgálati időnek számít - nyugdíjjárulékot kell fizetnie. A rehabilitációs járadék bevezetéséről szóló törvénytervezet lényege, hogy összege magasabb lesz, mint a rokkantsági nyugdíj, és azoknak jár, akiknek egészsége 50-79 százalékban károsodott - írja a Népszabadság.

Mennyit hozott a nyugdíjpénztárad? - most megtudhatod

Ismét közzétette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a hazai magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak 2006-os évre vonatkozó hozamait. Az adatok arról tanúskodnak, hogy már nem mindegyik pénztár tudta túlszárnyalni az elmúlt évek teljesítményeit, és több pénztár a saját benchmark-hozamoktól is elmaradt. A 2006-os reálhozamok a magánnyugdíjpénztárak tekintetében 2.3-6.2 %-os sávban szóródtak.

Csak jövő januártól szigorodik a rokkantnyugdíjazás rendszere - mi várható?

A korábbi elképzelésekkel szemben nem júliustól, hanem csak 2008. január elsejétől szigorodik majd a rokkantsági nyugdíjazás rendszere, mely a rendszerbe újonnan belépőket érinti. Áprilisban kerül majd a parlament elé a rehabilitációs járadék bevezetéséről szóló törvénytervezet, melynek lényege, hogy három évig folyósítanák és ha ezután a rehabilitáció nem hozott eredményt, és az érintett személy munkaképességének csökkenése eléri a 67 százalékot, rokkantnyugdíjassá válhat. Ha ezt a szintet nem éri el az egészségkárosodás, akkor szociális vagy munkanélküli-ellátást kaphat, ami érdemi kiadáscsökkentést hozhat az állam számára - írja a Világgazdaság.

Német válasz az elöregedésre - 67 év a nyugdíjkorhatár!

Pénteken elfogadta a Bundestag, a német parlament alsóháza azt a javaslatot, amellyel a törvényes öregségi nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 65-ről fokozatosan 67 évre emelik. Az intézkedéssel a szociális rendszerre nehezedő nyomást kívánják enyhíteni a honatyák.