FONTOS Megjött a Moody's friss ítélete Magyarországról

nyugdíj

Veszélyben érzik nyugdíjunkat a pénztárak?

A választható portfóliók bevezetése nemcsak adminisztrációs terheket ró a magánnyugdíjpénztárakra, hiszen befektetéseiket is jelenősen át kell alakítani, hogy megfeleljenek a szerintük túlságosan merev szabályozói előírásoknak. A pénztárvezetők leginkább attól tartanak, hogy egy-egy negatív teljesítményű időszak a tagok elvándorlásához vezethet, míg a vagyonkezelők és a szabályozó is a hosszú távú szemlélet mellett foglal állást, hiszen a tagság érdeke egyértelműen a bátrabb befektetési politikákat kívánja meg. A pénztárak ezt vitatják, mondván a tagság érdekeit kevéssé veszi figyelembe a döntési szabadságot csak a nevében hordozó új rendszer.

Nyugdíjvita: Egy felesleges könnycseppről (Németh György)

Egy könnycsepp jelent meg a szemem sarkában Deutsch Antal (továbbiakban Professzor Úr) írásának első mondatait olvasva (Hogyan tovább magyar nyugdíjrendszer?), aki szerint nyugdíjreformot úgy kell csinálni, hogy előbb kiötöljük a célmodellt, amit jól elfogad a politika, aztán legyártjuk az átmenet lehetséges forgatókönyveit, melyek közül aztán kiválaszt egyet. A könnycsepp indoka, hogy ezt pontosan így gondolom én is, a nyugdíj-kerekasztalnál sürgölődők közül egyedüliként (leszámítva Holtzer Pétert és Fehér Csabát, de velük szívélyes egyetértésünknek ezzel nagyjából vége is), rajtam kívül mindenki más abban gondolkodik, hogy egy-két generációra tervezzünk valamit, aztán egy-két generáció múlva az akkoriak is tervezzenek egy-két generációra, vagy tegyék azt, amit akkor majd jónak látnak, abba mi már aligha szólhatunk bele. Én viszont azt gondolom, hogy egyszer és mindenkorra, az örökkévalóságot tekintve időhorizontnak, rendezzük a nyugdíjügyet, hogy egészen pontos legyek, annak hard core-ját, az öregségi nyugdíjat. Ami e köré épül - hozzátartozói ellátások (árvák, özvegyek), rokkant-ügy stb. -, azt hagyjuk meg a mindenkori politikusoknak és szakértőiknek, mert ott valóban van mozgástér és szórhatnak a nézetek, különbözhetnek értékek stb.

Soha nem fizettünk még ennyi nyugdíjjárulékot - hogy lesz ebből nyugdíjunk?

Bérünk egyharmadát fizetjük be jövőre nyugdíjjárulékként, de még többet kellene önkéntesen megtakarítanunk, ha elfogadható nyugdíjat szeretnénk; eközben az állami nyugdíjrendszer feleslegesen nagyvonalú, a magyar emberek pedig igyekeznek minél korábban felhagyni a munkával, és nyugdíjukra támaszkodni - derült ki a PSZÁF X. Pénztár-konferenciáján. A magánnyugdíjpénztárak teljesítménye a szakemberek szerint biztosan javulni fog a jövőben, de számos probléma vár még megoldásra ahhoz, hogy valódi verseny alakulhasson ki közöttük, pedig a tagok érdeke ezt kívánja meg. Ráadásul mindennapi működésük sincs híján súrlódásoknak, hiszen a központosított tagdíjbevallás kihívásainak az APEH egyelőre nem tud maradéktalanul megfelelni.

Mégsem veszítenek a jövőre nyugdíjba menők - érdemes várni

A korábbi számítások azt mutatták, hogy a kiszámítási szabályok változtatása miatt az induló nyugdíjak összege 2008-ban mintegy 8%-kal lesz alacsonyabb annál, mint aki még az idei nyugdíjszabályok alapján kéri járadéka megállapítását. A legújabb számítások szerint azonban úgy tűnik: nem veszítenek a jövőre nyugdíjba menők - hívja fel a figyelmet a Népszabadság.

Hogyan tovább magyar nyugdíjrendszer? (Deutsch Antal)

A magyar panaszkultúra hálás tárgya a nyugdíjrendszer. A nyugdíjszintek túl alacsonyak a közvetlenül érintettek szemszögéből, és kezelhetetlenül magasak a költségvetés szempontjából. Aki hozzáértéssel merül a témába, gyorsan felismeri, hogy itt-ott történő lefaragásokkal a kirovó-felosztó pillér meg egynéhány évig tartható, de a most élő fiatalok részére mai formájában mar nem lesz ott. A pénztárak, mint felhalmozó rendszer, működnek, de a járadékfizetésre nincsenek igazan felkészülve. A kormány vitára hívta az érdekelteket, abban a nyilvánosan kifejezett reményben, hogy javaslati szinten megoldás születik.

Mégsem szigorodik az előrehozott nyugdíjazás szabálya?

Miközben kormánydöntés született arról, hogy 60 éven maradna az előrehozott nyugdíjba vonulás korhatára a 2009-2012 közötti időszakban is ahelyett, hogy átmenetileg 59 évre csökkenjen, néhány MSZP-s képviselő nem támogatja azt és úgy tűnik, hogy a szociális tárca is kihátrálhat a kormány döntése mögül.

Holtzer Péter: "A nyugdíjreformra nincs univerzális recept" (interjú)

Lassan a szükséges adatok birtokába kerül a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (Nyika), így akár már tavaszra beérhetnek a nyugdíjreform előkészítésével megbízott testület munkájának első gyümölcsei. A készülő modellek sarkalatos pontjairól és a kerekasztal további terveiről éppen ezért Holtzer Pétert, a testület elnökét kérdeztük. Habár az állami nyugdíjrendszerek nem tűnnek el teljesen, valószínűleg kisebbek lesznek a jövőben - véli a szakértő -, de nincs általános megoldás. Magyarország számos más területen is súlyos gondokkal küszködik, amelyek rendezése nélkül a nyugdíjreform sem lehet átütő, és az erőteljes politikai vetületek miatt az egyik legnehezebb kihívás a rendszer napi demagógiától független hitelességének megteremtése lesz.

Matits Ágnes: Visszalépjenek- e az 50 éven felüliek a TB nyugdíjrendszerbe?

Lassan két hete annak, hogy felröppent a hír, hogy képviselői indítványként beterjesztették, hogy módosítsák a magánnyugdjípénztári törvényt úgy, hogy az 50 éven felüli tagok 2010-ig visszaléphessenek a TB rendszerbe. Azután már másnap kiderült, hogy a kormány nem fogadta el a javaslatot, s akkor öles betűkkel megjelent a sajtóban, hogy "Mégsincs visszalépés!"

Folytatódik a nyugdíjkorrekciós program: 760 ezren kapnak extra pénzt jövőre

A még 2005. novemberében a kormány által elfogadott, 5 évre vonatkozó nyugdíjkorrekciós program részeként ma megerősítette a kormányszóvivő, hogy jövőre mintegy 760 ezren kapnak kiegészítő nyugdíjemelést. Daróczi Dávid elmondása szerint jövőre 4.5%-os kormányzati inflációs prognózis mellett átlagosan 4.9%-kal emelkednek a nyugdíjak, de a korrekciós program részeként összességében 8.4%-kal nő a nyugdíjakra fordított összeg idénhez képest. Önmagában a nyugdíjkorrekciós program 2008-as hatása mintegy 37 milliárd forint, amelyet a jövő évi büdzsé már tartalmaz.

Tényleg így születnek a nyugdíjtörvényeink? - Tragikomédia néhány felvonásban

Felbolydult a magánnyugdíjpénztári ágazat és a nyugdíjreformmal megbízott szakértői testület is az Index szerda délután megjelent cikkére, miszerint a kormány azt tervezi, az 50 évnél idősebb pénztártagoknak 2010 végéig engedélyezi a visszatérést az állami nyugdíjrendszerbe. Az első hallásra is abszurd javaslatból azután egy teljes színdarab kerekedett ki, amelynek láttán Franz Kafka sírva nevetett volna, vagy legalábbis szerzői jogi pert indít. A javaslatot ugyanis senki nem támogatta, senki ki sem találta, és beadni is tulajdonképpen szinte csak véletlenül sikerült. Természetesen haladéktalanul vissza is vonták.

3 évig kiléphetnek a magánnyugdíjpénztárakból az 50 év felettiek!

Egyszeri akció keretében 2008. január 1. és 2010. december 31. között a legalább 50 évesek ott hagyhatják a magánnyugdíjpénztárukat - hívja fel a figyelmet az Index a kormány által elfogadott döntésre, amelyet az adócsomaghoz benyújtott egyik módosító indítványban dugott el. A döntésről hamarosan levelet is fognak kapni az érintettek.

Döntött a kormány a nyugdíjlépésekről - mi a lényeg?

Az előrehozott öregségi nyugdíj feltételrendszerét teszik következetesebbé és a rövid távú finanszírozhatóságot kiszámíthatóbbá azok a nyugdíjtörvényt érintő kisebb módosítások, amelyekről a múlt héten döntött a kormány, de a mai kormányszóvivői közlemény tartalmazza. Az Országgyűlésnek benyújtott javaslat megőrzi a nyugdíjminimumot és a résznyugdíjat, amelyet az 1997-es nyugdíjtörvény rendelkezései 2009. január 1-jével szüntettek volna meg.

Jelentőségét veszti Magyarországon a nyugdíjkorhatár?

Jövő tavasz-nyárra készen állnak majd azok a hatásvizsgálatok, amelyek azt mutatják be, hogy ha a magyar nyugdíjrendszerben különböző irányokban alapvető változtatások lesznek, akkor hosszú távon mire lehet számítani. "Ezt követően a pártok (saját értékrendjüknek megfelelő) nyugdíjprogrammal tudnak versenyezni, ilyen ma nincs Magyarországon" - vázolta a 2010-es parlamenti választások kampányának egyik lehetséges fő kérdéskörét Holtzer Péter egy tegnapi nyugdíjkonferencián. A magyar valóságra tekintettel azonban a kormány által tavasszal életre hívott Nyugdíj és Idősügyi vezetője kijelentette: "csodálkoznék rajta, ha a szakmai érvek dominálnának" a választási kampányban a nyugdíjügyben.

Hogyan alakítaná át a Fidesz a nyugdíjrendszert? - 10 javaslat Varga Mihálytól

"A nyugdíjrendszer túlígérte magát, ezzel nyilvánvalóan kezdeni kell valamit, ezért paradigmatikus lépések kellenek" - jelentette ki a mai, a Pénzügykutató Zrt. és az Allianz Hungária nyugdíjkonferenciáján Varga Mihály. A Fidesz vezető gazdaságpolitikusa hozzátette: ha nem lépünk, akkor a rejtett államadósság (melyet a Magyar Nemzeti Bank szakértői a GDP mintegy 240%-ára tettek) látható államadóssággá válik.

Heteken belül jönnek az új nyugdíjlépések a kormánytól

Heteken belül beterjeszt a kormány a parlament elé három, a nyugdíjrendszert érintő, korrekciós típusú intézkedést, illetve néhány hónapon belül választ talál a rendszer jelentősebb módosításával kapcsolatos kérdésekre is - jelentette ki a mai, a Pénzügykutató Zrt. és az Allianz Hungária nyugdíjkonferenciáján Kiss Péter. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter szavai szerint ezek mellett szakmai vitát nyitnak az időskori foglalkoztatásról is, tekintettel a társadalmi és politikai lehetőségekre.

Gyurcsány a nyugdíjreform témáját feszegeti blogjában

A közelmúltban Magyarországra látogató Nicolas Sarkozy francia elnök lépéseit "hívta segítségül" Gyurcsány Ferenc, amikor a nyugdíjreformmal kapcsolatos kérdéskört feszegette múlt pénteki internetes naplójában. Sarkozy a napokban egymás után jelentette be reformlépéseit, melyek többek között az elmúlt évtizedekben kiépült kiterjedt nyugdíjkedvezmény-rendszert újragondolását, a szabályrendszer egységesítési igényét jelentik. A magyar kormány hasonló törekvéseiről jelent meg hír a múlt héten az egyik napilapban.

Megnőtt a nyugdíjba meneteli igény Magyarországon

Idén január és augusztusi között közel 25%-kal, mintegy 12 ezerrel többen kérték nyugdíjuk megállapítását, mint a tavalyi hasonló időszakban - írja a Népszabadság. A lap azonban a nyugdíjfolyósító szakértőire hivatkozva azt is megjegyzi: az eddigi tendenciák alapján még nem lehet kijelenteni, hogy az év egészében is jelentősen nő majd a nyugdíjmegállapítást kérők száma.

Utánunk kullognak a románok - vagy mégsem?

A közeljövőben megkezdhetik működésüket az első román magánnyugdíjpénztárak, miután elnyerték az illetékes nyugdíjpénztári hatóság jóváhagyását. A három pénztár nagyon hasonló befektetési politikával vág neki a tagtoborzásnak, a meghirdetett célportfóliók ráadásul a magyarországi nyugdíjpénztárak befektetési szerkezetére hajaznak. Apró szépséghiba, hogy a hazai szabályozás éppen ennek a struktúrának a "felpörgetését", a bátrabb kockázatvállalást célozza, szomszédaink mégis ezzel a megközelítéssel vágnak neki az útnak. A román rendszer viszont a szabályozás szerint a költségek tekintetében biztosan hatékonyabb lesz, mint a magyar, miután a különböző módon elvonható költségeket a hatóság jóval a magyar szintek alatt maximálta.

Súlyosan elöregszünk - mennyire kell a nyugdíjreform?

Elkerülhetetlenül öregszik a közép-kelet-európai régió lakossága, és ez alól hazánk sem függetlenítheti magát: az Allianz legfrissebb elemzése szerint 2050-re a 65 éven felüliek részaránya a lakosságon belül megközelítheti a 30 százalékot. A növekvő függőségi ráta ugyanakkor előtérbe helyezi a nyugdíjrendszerek hatékonyságának kérdését. Az Allianz Global Investors International Pensions ma bemutatott tanulmányában rámutat, hogy a közép-európai régióban rendkívül sokszínű a nyugdíjrendszerek palettája, az egyes elemek súlya, szabályozási háttere egészen eltérő az egyes országokban. A nyugdíjrendszer reformjának szükségessége szerint ugyanakkor hazánk és a régió az európai középmezőnyben helyezkedik el, megelőzve többek között Franciaországot és Olaszországot is.

Segíteni próbál a pórul járt nyugdíjasoknak a kormány (2.)

Szeretné "kárpótolni" a Pénzügyminisztérium (PM) azt a nagyjából 150 ezer főre becsült réteget, amely azzal, hogy 1998-ban nem maradt a tisztán állami nyugdíjrendszerben, a rövidesen esedékes nyugdíjba vonulásakor 10-15%-kal kisebb nyugdíjra számíthat - értesült a Népszabadság. "A PM-nek ilyen álláspontja nincs" - hangsúlyozta a cikk kapcsán a portfolio.hu-nak a PM sajtóosztálya. A lap információi szerint vagy az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés lehetőségét szélesítenék, vagy nyugdíj-kiegészítéssel oldanák meg a problémát. Az idő sürget, ugyanis a hatályos jogszabályok szerint azok, akik az 1998-as induláskor rögtön beléptek egy magánnyugdíjpénztárba, jövőre már nem léphetnek vissza az államiba, mert elérik a 10 éves tagságot (amely a törvényi logika alapján már megfelelő nyugdíjjogosultságra adhat alapot). Döntés a lap szerint egyelőre még nincs.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megérkeztek a havi 3 millió forintos fizetések Magyarországra! - Az 1 millió elérése már gyerekjáték?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kedves Olvasónk!

A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.

Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!