2024-ben is változatlan feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 éves jogviszony után járó kedvezményes nyugdíj, de kérdéses, vajon meddig marad ez így. Töretlen népszerűsége miatt ugyanis az utóbbi években egyre nagyobb összeget, idén már 467 milliárd forintot kell a Nők40-ben testet öltő pozitív diszkrimináció, illetve az azzal együtt lényegében kialakult kettős nyugdíjkorhatár biztosítására fordítani. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutatom be, miért tekinthető fenntarthatatlannak a Nők40 intézménye, és miért várható, hogy annak feltételei a 2026-os választást követően szigorodni fognak.
Pár napja jelent meg a Portfolio.hu-n Farkas András kétrészes cikke (itt és itt), amelyben a magyar nyugdíjrendszer jelenlegi helyzetét elemezte, és egyben annak reformjára javaslatokat is tett. Elemzésének kritikus hozzáállásával egyetértek, számos javaslatát támogatandónak tartom. Cikkemben a reformtervek konstruktív továbbfejlesztését és számszerűsítését vázolom némileg módosított sorrendben. Fő célom az volt, hogy segítsem a nyilvános vitát, amely a félreszabott magyar nyugdíjrendszer minél előbbi javítását szolgálná.
Ha a tényleges infláció idén 6 százalék alatt lesz, akkor végre egy jó évük lehet a nyugdíjasoknak - mondta Farkas András nyugdíjszakértő az RTL Klub műsorában.
Az elmúlt napokban a Portfolio-n Szalai Péter négyrészes sorozatban (1., 2., 3., 4.) fejtette ki saját nyugdíjelképzeléseit. Mivel korábbi cikksorozatomra is reagált, illőnek tartom megköszönni elismerését és még inkább reagálni bírálatára. Anélkül, hogy minden kérdésben teljesen határozott álláspontom lenne, négy pontban vitában szállok Szalai gondolataival: a kiegészítő pénztárak, a svájci indexálás, a degresszió és járulékplafon és Nők40 kontra a lefelé rugalmas korhatár.
Megjelent a parlament oldalán egy új kormánypárti törvényjavaslat, amely a Nők40 nyugdíjjogosultság szabályrendszerébe nyúl bele, egy friss bírósági döntés után pontosítva azt, hogy ez a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség csak azoknak jár, akik nőként dolgozták le a 40 évet.
A bíróság döntése szerint egy transznemű nő is élhet a Nők 40 kedvezményes nyugdíj lehetőségével. Selmeczi Gabriella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a Magyar Nemzettel közölte, hogy az ítélet miatt szükség van a vonatkozó törvény módosítására.
Már a nők kedvezményes nyugdíja is idegen test az öregségi nyugdíj folyó finanszírozású rendszerében, hiszen még aktív korú hölgyeket átsorol a potenciális járulékfizetők köréből a biztos járadékosok körébe, vagyis (azonnal) csökkenti a bevételeket, miközben (nagyon hosszú ideig) növeli a kiadásokat. Ha a férfiak számára is megnyílna a korhatár előtti kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége, a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatai kezelhetetlenül megugranának - feltéve, hogy a Nők40 feltételei nem változnának és a Férfi40-re is vonatkoznának. Ellenben ha a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőség nemek szerinti bontását elvetve mindkét nem számára nyitva álló korhatár előtti nyugdíjazási lehetőséget vezetnénk be - például a 2025-re vállalt nyugdíjreform egyik érdemi lépéseként - , akkor ennek ára az lenne, hogy egyfelől a mai formájában megszűnne a Nők40, az új rugalmas nyugdíjat az igényelhetné, aki legalább 43 évi jogosító időt szerezne, és tudomásul venné, hogy a korhatára betöltése előtt igénybe vett nyugdíja összegét levonás terhelné, amelynek mértéke annyiszor 3-5% lehetne, ahány évvel a korhatára betöltése előtt venné a nyugdíját igénybe. A Férfi40 önmagában nem járható út, a Nők40 a jelenlegi formájában egyre drágább, mindkét problémára megoldás lehet a rugalmas nyugdíjazás gender-semleges rendszerének bevezetése. (2. rész.)
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a magyar gazdaság külső egyensúlyáról volt szó, a friss adatokból pedig sajnos azt is ki lehet olvasni, hogy az uniós források apadnak Magyarországon. Vendégünk volt Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A második blokkban a hazai nyugdíjrendszerről beszéltünk Farkas András nyugdíjszakértővel, főként arról, hogy miként lehetne mérsékelni a korai nyugdíjbavonulási lehetőségek nyomán kialakult egyenlőtlenségeket.
Már a nők kedvezményes nyugdíja is idegen test az öregségi nyugdíj folyó finanszírozású rendszerében, hiszen még aktív korú hölgyeket átsorol a potenciális járulékfizetők köréből a biztos járadékosok körébe, vagyis (azonnal) csökkenti a bevételeket, miközben (nagyon hosszú ideig) növeli a kiadásokat. Ha a férfiak számára is megnyílna a korhatár előtti kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége, a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatai kezelhetetlenül megugranának - feltéve, hogy a Nők40 feltételei nem változnának és a Férfi40-re is vonatkoznának. Ellenben ha a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőség nemek szerinti bontását elvetve mindkét nem számára nyitva álló korhatár előtti nyugdíjazási lehetőséget vezetnénk be - például a 2025-re vállalt nyugdíjreform egyik érdemi lépéseként - , akkor ennek ára az lenne, hogy egyfelől a mai formájában megszűnne a Nők40, az új rugalmas nyugdíjat az igényelhetné, aki legalább 43 évi jogosító időt szerezne, és tudomásul venné, hogy a korhatára betöltése előtt igénybe vett nyugdíja összegét levonás terhelné, amelynek mértéke annyiszor 3-5% lehetne, ahány évvel a korhatára betöltése előtt venné a nyugdíját igénybe. A Férfi40 önmagában nem járható út, a Nők40 a jelenlegi formájában egyre drágább, mindkét problémára megoldás lehet a rugalmas nyugdíjazás gender-semleges rendszerének bevezetése. (1. rész)
Farkas András, a Nyugdíjguru.hu alapítója foglalja össze, hogy milyen időskor vár a nőkre a nyugdíjba vonulással.
Bár a legtöbb nő számára nagyon kecsegtetőnek tűnik 40 éves jogosító idő (munkával és gyerekneveléssel szerezhető szolgálati idő) megszerzése után rögtön nyugdíjba menni, korántsem biztos, hogy ezzel minden érintett jól is járt. A nyugdíjak ugyanis évente csak az infláció mértékével nőnek, a keresetek azonban a gazdasági növekedéshez és a gazdaságpolitikai döntésekhez igazodva ettől eltérő - 2014 és 2021 között átlagosan háromszor akkora - mértékben nőttek. Így ha egy hölgy a korhatára betöltése előtt három évvel kérte a kedvezményes nyugdíját, akkor annak összege a következő három évben csak a rendszeres nyugdíjemelések révén, az inflációval egyező mértékben nőhetett. Ha viszont végig dolgozott volna a korhatára betöltéséig, akkor a keresete az utóbbi években jellemzően háromszor olyan gyors ütemben nőtt volna. A korhatára betöltésével igényelt öregségi nyugdíja alapjául szolgáló nettó havi átlagkeresete összege ennek következtében is jelentősen magasabb lehetett volna, miközben a szolgálati ideje hosszának növekedése miatt évente 2 százalékponttal nőhetett volna a korhatára betöltésével megállapított nyugdíja összege. Ebben a tükörben egyértelműnek látszik, hogy rosszul jártak azok a nők, akik a 2011-ben bevezetett kedvezményes nyugdíjukat a lehető legkorábbi időponttól igénybe vették. Ha a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nagyobb mértékben nő, mint az infláció, akkor a keresetek gyorsabb növekedése miatt a nyugdíjasok és az aktív keresők tényleges vásárlóereje közötti olló gyorsan nyílik, vagyis a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsul. Minél korábban igényelte a kedvezményes nyugdíját egy nő, annál korábban találta magát ezen az utóbbi évtizedben évről-évre meredekebb csúszdán. A helyzet azonban a 13. havi nyugdíj visszavezetése, majd az idén elszabaduló infláció miatt megváltozott, és 2022-ben már kifejezetten előnyös lehet a Nők40 halasztás nélküli igénylése, különösen, ha a nyugdíj mellett továbbra is dolgozni kíván valaki.
Mozgalmas év a nyugdíjpolitika és a nyugdíjasok szempontjából a 2022-es. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Farkas András nyugdíjszakértő foglalta össze részletesen.
Vajon mi okozza jelenleg a legnagyobb gondokat a nyugdíjrendszerben és mit kellene tenni e gondok megoldása érdekében? Melyek azok a problémák, amelyek rövidtávon is megoldhatóak lennének, hiszen csak a politikai szándékon és egyszerű jogalkotási döntésen múlnak, és melyek azok, amelyek közép-, sőt hosszútávon is kemény diónak bizonyulhatnak? A jövő évi választások közeledtével az ellenzéki pártok is egyre több javaslatot tesznek közzé a nyugdíjrendszer apróbb-nagyobb módosításai érdekében, bár az eddigi megnyilatkozásokból még nem áll össze egy valóban koherens változtatási terv.
Bejárta a sajtót a hír, hogy idén is folytatódik a Nők40, vagyis azok a nők, akiknek 40 év jogosultsági idejük van, elmehetnek nyugdíjba a korhatáruk betöltése előtt is.
Az idén is folytatódik a Nők 40, vagyis korábban elmehetnek nyugdíjba azok a nők, akiknek 40 év jogosultsági idejük van, és így nem kell megvárniuk, amíg elérik a nyugdíjkorhatárt - közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel szombaton.
A TB rendszert érintő változtatások bevezetésével fokozódhat a nyugdíjas korúak munkavállalói kedve, csökkennek az adminisztrációs terhek, és bizonyos esetekben a bruttó bér nettó keresetté válhat. Az új társadalombiztosítási törvény július 1-i hatályba lépése jelentős változásokat hoz, mely többek közt érinti a munkavállalókat, a társas és egyéni vállalkozókat és a feladatukat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ellátó személyeket is - mondta el a Portfolio-nak Kissné Horváth Marianna, a Saldo Zrt. adószakértője.
GEN Z Fest az Akváriumban: pénzről, tudatosságról, jövőről.
Marjorie Taylor Greene több módosítást is fűzött a törvénycsomaghoz.
Felülvizsgálják a közvetítői szerepüket, valószínűleg Izrael miatt.
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
Egyre gyakoribb a megműveletlen szőlő a legjobb magyar borvidékeken.
