Ajánlást tett közzé a jegybank a lakóingatlan-fejlesztések projektfinanszírozásánál alkalmazandó egységes kockázatkezelési elvek megvalósítása érdekében. Az MNB ennek kapcsán elvárja egyebek közt, hogy erősödjék az ingatlanvásárlásokhoz hitelt felvevő (lakossági) ügyfelek biztonsága, aminek érdekében a finanszírozó bankoknak számos szigorú előírást kell betartatniuk az ingatlanfejlesztőkkel is.
Az MNB felülvizsgálta a hitelintézetek problémás és devizában denominált projekthitel-állományához kapcsolódó kockázatokat kezelő rendszerkockázati tőkepufferrátákat. A 2019 harmadik negyedév végi állományok alapján 2020. január 1-jétől az MNB egy bankot sem kötelez rendszerkockázati tőkepuffer tartására. A makroprudenciális eszköz továbbra is preventív módon ellenösztönzi az egészségtelen szerkezetű projekthitelezésből eredő kockázatok kialakulását – közölte a jegybank. Az MNB egyébként július 1-je óta már csak egy bank, a CIB részére írt elő rendszerkockázati tőkepuffert.
Nem valószínű a következő 2-3 évben a kereslet visszaesése, árcsökkenés és hozamemelkedés a magyar ingatlan- és benne az irodapiacon, a magas árszint azonban fékezi az akvizíciós tevékenységet - derült ki a Portfolio Hitelezés 2019 konferenciájának projektfinanszírozási panelbeszélgetéséből, amelyben a SZIT-ek és a kötvénykibocsátás előnyeiről-hátrányairól, az ingatlanalapok új szabályozásáról és a coworking koncepcióról is szó esett.
Üdvözli a Magyar Bankszövetség azt a három ajánlást, amelyet az ingatlan-értékbecsléssel, a nem teljesítő hitelekkel és a projekthitelek értékelésével kapcsolatban adott ki a Magyar Nemzeti Bank a múlt héten. Ugyanakkor diplomatikusan jelezték a bankok: túl rövidnek tartják a július 1-jéig tartó felkészülési időt.
Új ajánlást adott ki az MNB az értékbecslőkkel, az értékbecslések tartalmával és a piaci érték meghatározásának módszertanával kapcsolatban, iránymutatást adva a pénzügyi intézményeknek. Két további új ajánlás is megjelent a magas arányú nem teljesítő hitelekkel, valamint a projekthitelek értékelésével kapcsolatos kockázatok kezeléséről.
Az MNB ezen a héten megjelent Pénzügyi stabilitási jelentéséből kiderült, hogy bár élénkül Magyarországon a projekthitelezés, messze vagyunk még a válság előtti szinttől.
Nemcsak a lakáshitelezés éli reneszánszát Magyarországon, hanem az új lakások fejlesztőinek folyósított projekthitelek is növekedési pályára álltak. A piacon aktív FHB és K&H szakértőit kérdeztük a téma három aktuális aspektusáról.
A lakásépítések felfutása duplán megéri a bankoknak: a jellemzően 10-20 évre kihelyezett lakossági lakáshitelek mellett az általában 2-3 éves futamidőre folyósított fejlesztői projekthitelek iránti kereslet is dinamikusan nő. A bankok így egy lakásfejlesztés mindkét oldalán tudnak hitelezni. A lakáshitelekkel sokat foglalkozunk, most röviden a lakásfejlesztési célú projekthitelek piacát mutatjuk be a jegybank adatai és Hegedüs Gábor, az FHB főosztályvezetője segítségével. A piac legnagyobb kockázatának ma a kivitelezési költségek drasztikus emelkedése tűnik.
Mivel közel a felére csökkent a bankrendszer vállalati nem teljesítő hiteleinek aránya, és a fennmaradó állományt már a piac is képes kezelni, az MNB a MARK Zrt. piaci értékesítése mellett döntött. A kiírt pályázat során a szlovák APS Invesmentet válaszottták, rövid határidőn belül adásvételi szerződés megkötésére kerül sor - közölte a jegybank. A várható árat nem közölték. Tudomásunk szerint a MARK eddig egyáltalán nem várásolt követelést a bankoktól, de az eladás nem meglepetés: az MNB korábban már többször jelezte, hogy idővel a társaság privatizálása a célja.
Végéhez közeledik az MNB tulajdonában lévő "rossz bank", a MARK Zrt. működése. Az Index információi szerint a hazai pénzügyi piaci szereplők szerint már nem várható semmi érdemi lépés a cégtől, sokkal valószínűbb, hogy a cseh központú APS Holding veszi meg a "rossz bankot".
Üresen maradt telkek, épülettorzók és banki kézbe került szállodák fémjelezték évekig a magyar nagybankok válság előtti egyik legnagyobb baklövését, a nyakló nélküli projekthitelezést. A CIB, az MKB, a Raiffeisen és az Erste tulajdonosának több száz milliárd forintnyi tőkét kellett leánybankjába raknia 2009 és 2015 között, hogy a balul elsült ingatlanprojekteken elszenvedett hitelezési veszteségeket túléljék. Manapság ismét éledezik ez a hitelpiaci szegmens is, remélhetőleg már a válság tanulságaival gazdagodva. Az új finanszírozás legnagyobb szereplői közül az UniCredit és a Raiffeisen illetékesével, valamint a hitelfelvevő Diófa Alapkezelő vezetőjével beszélgettünk.
Hátrányosan érintheti a finanszírozó bankokat a Kúria friss határozata, amely szerint a jövőbeni követeléseken önmagában a zálogjog megalapításával nem jön létre zálogjog. A pénzintézetek az érvényes zálogszerződés alapján nem támaszthatnak igényt az adós azon követeléseire, amelyek már a felszámolási eljárás megindulását követően keletkeznek, így például egy irodaház havonta esedékes bérleti díjából származó bevételére - hívta fel a figyelmet a héten a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda.
Amikor tavaly februárban aláírta az EBRD felé tett szándéknyilatkozatát a kormány, akkor nemcsak a bankadó csökkentését ígérte meg, hanem például azt is vállalta, hogy a legjobb nemzetközi gyakorlatokat követi Magyarország a bankok nem teljesítő hitelállományának leépítése során. Kezd beérni az elhatározás: az EY az EBRD által finanszírozott tanulmányban foglalta össze a konkrét teendőket a problémás vállalati hitelek kezelésére, és akár MNB-ajánlás is születhet a témában. Haás Lászlóval, a tanácsadócég Restrukturálási és Finanszírozási Üzletágának igazgatójával beszélgettünk a témáról.
Nem jutottak még tovább a tárgyalásnál a bankok a MARK Zrt.-nek értékesítendő projekthiteleikkel és ingatlanokkal kapcsolatban, a nagybank fele pedig nem is regisztrált nála - írja a Világgazdaság.
A 2008 előtti néhány év a lakossági devizahitelezésnek és a vállalati projekthitelezésnek köszönhetően a hitelboom időszaka volt Magyarországon. Az ezt követő összeomlást két érdekes ábrán szemléltetjük.
Márciustól regisztrálhatnak a bankok a MARK Zrt.-nél, nyáron így akár százmilliárdos nagyságrendben adhatják el problémás projekthiteleiket az MNB által alapított cégnek. Február közepéig kellett várni az EU jóváhagyására, ugyanis Európában még nem működött ilyen eszközkezelő. Kandrács Csaba elnök-vezérigazgató a Portfolio-nak adott interjújában részletezte, miért nem kell attól tartani, hogy végül "haverok", áron alul kapják meg a csak átmenetileg jegybanki tulajdonú cég ingatlanjait.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A becsapódás után egy 4 méter átmérőjű kráter keletkezett.
Nem mindenkinek jön be ez az időbeosztás.
Lemásolják a receptet.
Ráadásul az anyacég úszik a profitban.
Többek között erről volt szó a keddi Checklistben.
Többek között erről volt szó a hétfői Checklistben.