Nicolas Maduro eddigi venezuelai elnök nyerte ismételten a vasárnap tartott választásokat. Az elnök ezzel újabb hat évig töltheti be ezt a tisztséget, az ellenzék szerint viszont csalás történt - írja a Financial Times.
2017-ben 33 millióan éltek súlyos anyagi nélkülözésben az Európai Unióban, ami a népesség 6,7%-át jelentette - derült ki az Eurostat előzetes becsléséből. A legrosszabb Bulgáriában, Görögországban, Romániában és Magyarországon volt a helyzet, míg arányaiban a legkevesebb nélkülöző Svédországban, Luxemburgban, Finnországban és Hollandiában volt.
A napokban bemutattuk, hogy Magyarországon összességében csökkent a szegénység, miközben az egyenlőtlenségben nem láthattunk kedvező folyamatokat. Arra is rámutattunk, hogy Magyarországon EU-s összevetésben az egyik legnagyobb a szegények aránya. Most pedig a szegénység és a munkaerőpiac kapcsolatát tárjuk fel, ahol nem mindennapi folyamatoknak lehetünk tanúi.
Az Európai Unió 16%-a, összesen 75 millió ember élt jövedelmi szegénységben vagy társadalmi kirekesztés közepette - mutatta ki friss adatait az Eurostat.
Tavaly a háztartások jövedelmi helyzete javult, mind színvonala, mind szerkezete pozitív irányban változott - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háztartások életszínvonalát vizsgáló átfogó kiadványából.
Majdnem minden ötödik embert fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség Németországban a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) szerdán bemutatott kutatása szerint.
Az Egyesült Államok politikailag és szociálisan is rendkívül megosztott, ennek oka pedig főleg a felső és az alsó osztályok közti egyre növekvő egyenlőtlenség - véli Ray Dalio, a világ legnagyobb hedge fundjának, a Bridgewater Associatesnek vagyonkezelője.
Ma tette közzé az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat a tagországok szegénységi adatait. A magyar számok már egy fél éve ismertek ugyan, de most nyílik lehetőség ara, hogy ezeket összevessük a az összes többi ország helyzetével.
A mostani venezuelai válság is csak egy szimpla válság a sok közül a világtörténelemben, vagy most valami komolyabbról van szó? Ezt a kérdés válaszolja meg a Project Syndicate hasábjain a neves venezuelai születésű közgazdász, Ricardo Hausmann, aki korábban tervezési miniszter is volt hazájában, míg jelenleg a Harvard Egyetem fejlődésgazdaságtannal foglalkozó központjának vezetőjeként és az egyetem professzoraként tevékenykedik.
Időközönként felmerül a feltétel nélküli alapjövedelem koncepciója, így érdemesnek láttuk áttekinteni ennek lehetséges gazdasági és társadalmi hatásait. Az MNB közgazdászainak véleménye szerint a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése rövid és hosszú távon egyaránt kedvezőtlenül hatna egy ország versenyképességére és hosszú távú növekedési kilátásaira. Miközben az alapjövedelem visszaveti a munkaerő kínálatát és minőségileg is erodálhatja azt, addig a ténylegesen fennálló szociális kérdésekre a jelenlegi megoldásoknál rosszabb és pazarlóbb választ ad. Valamennyi fejlett ország költségvetése célzottan, az egyéni élethelyzetre szabott módon támogatja azokat, akik erre jogosultak, ami hatékonyabb megoldás az alapjövedelemhez képest, és nem jár negatív mellékhatásokkal. Nem véletlen, hogy a feltétel nélküli alapjövedelmet még sehol nem vezették be, néhány szűk körű kísérlet kivételével.
2006 és 2016 között közel háromszorosára nőtt az abszolút szegénységi küszöb alatt élők száma Olaszországban - olvasható ki az ország statisztikai hivatalának közleményéből. Ennek tudatában nem csoda, hogy miért vállalnak olyan kevés gyereket az olaszok, illetve hogy politikai stabilitás szempontjából miért Olaszország az EU leggyengébb láncszeme.
Az egyes országok életszínvonalának, vagyis a helyi lakosság jólétének egyik széles körben alkalmazott mérőszáma az egy főre jutó GDP. Az alábbi lista az Amerikai Hírszerzési Ügynökség (CIA) 2016-os adatai alapján a 10 legszegényebb országot veszi sorra egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján (dollárban kifejezve). Ez a mérőszám leegyszerűsítve annyiban különbözik a "sima" egy főre jutó GDP-től, hogy számításba veszi az adott országban jellemző árszínvonalat, ezáltal hitelesebb képet ad az emberek tényleges életszínvonaláról. Megdöbbentő tény, hogy a legszegényebb 10 ország egyikében sem haladja meg a mutató az 1500 dolláros (kb. 400 ezer forint) értéket, az már kevésbé meglepő, hogy a listán az összes ország afrikai. Csak összehasonlításképp: Magyarországon 2016-ban 27 200 dollár volt az egy főre jutó GDP értéke, vásárlóerő-paritáson nézve.
Még a milliárdosok között is van olyan, aki nem jómódú családba született, sőt, egyesek egyenesen a nulláról jutottak fel a csúcsra. Bemutatunk 19 olyan embert, aki a szegénységből tört fel a milliárdosok klubjába.
Idén 1,4%-kal, 256 ezer milliárd dollárra nőtt a világ felnőtt lakosságának összvagyona, ami főként a felnőtt lakosok számának emelkedésével magyarázható, az egy főre jutó vagyon ugyanis nem változott érdemben tavalyhoz képest. A legnagyobb vagyonvesztést 2016-ban az Egyesült Királyság szenvedte el, ami egyértelműen a Brexitről szóló döntés számlájára írható, míg vagyongyarapodásban Japán még az USA-t is megelőzte. A Credit Suisse Global Wealth Reportja szerint Észak-Amerikában, Európában és Ausztráliában élnek a legtehetősebbek, míg a legszegényebb 20%-nak még 250 dollárnyi vagyona sincs.
Az amerikai népszámlálási hivatal adatai szerint tavaly az amerikai háztartások medián jövedelme 5,2%-kal 56,5 ezer dollárra nőtt, amely 2007 óta a legmagasabb mért jövedelmi adat, ráadásul 1968 óta nem regisztráltak ilyen mértékű éves növekedési ütemet, mint most - számol be a hírről a Reuters.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Kis különbséggel győzhetett Rafał Trzaskowski varsói polgármester.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
A diaszpóra szavazataira azonban nem vonatkoznak a felmérések.
A hírbe hozott Franciaország kormánya tagadja a vádat.
A finn elnök szerint „lassan, de biztosan” haladunk egy Ukrajna számára kedvezőbb tűzszünet felé.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
