Több szimulációt is lefuttatott az Egyesült Államok védelmi minisztériuma az ukrán haderő tagjaival a most indult ellentámadás előtt, melynek célja volt kideríteni, hogy különféle forgatókönyvek esetén milyen sikerrel járna az offenzíva. Washington azt javasolta Kijevnek, hogy limitálják az ellentámadást egy konkrét térségre és ne próbálják meg egy offenzívával az egész ország területéről kitolni az oroszokat – értesült bennfentes amerikai és ukrán forrásokból a CNN.
Egy, az amerikai Massachusetts Institute of Technology és a Naval War College szakértői által kifejlesztett hadijáték keretében modellezték, hogy milyen következményekkel járhatna egy potenciális Tajvan körül kialakult háború Amerika és Kína szempontjából. Amerika óriási veszteségeket szenvedne, több száz korszerű vadászgépet és több repülőgép-hordozót is elveszítene, azonban meg tudná védeni Tajvant.
A napokban írtunk arról, hogy egy szimulált összecsapás során fölényes győzelmet arattak Nagy-Britannia tengerészgyalogosai amerikai bajtársaik fölött. Az ötnapos hadgyakorlat félidejénél gyakorlatilag megadták magukat az amerikai tengerészgyalogosok, mert a britek teljesen megsemmisítették katonai eszközeiket. A brit haderő és média most harsányan büszkélkedik a győzelemmel, az amerikaiak pedig dühösek. Nézzük, mi történt az igencsak jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó Green Dagger fedőnevű gyakorlaton.
Szimulált összecsapást tartottak az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság tengerészgyalogosai Kalifornia sivatagában. A britek fölényes győzelmet arattak, az amerikai tengerészgyalogosok félidőben megadták magukat - írja a Business Insider.
A mai mérnöki munka nagyrészt számítógépes modellezésre, azaz szimulációkra épül. Miért kellenek szimulációk? Mert sok minden, például az épületek földrengésbiztonsága, vagy egy szökőár hatása nem vizsgálható részletes kísérlettel. Másrészt, a jelenségek sokszor összetettek, amitől a kísérletek látszólag ellentmondó eredményekre vezetnek. A mérnöki szimulációk nagy hozadéka éppen az, hogy a nagy, bonyolult viselkedésű rendszereket sok kisebb, egyszerű működésű egységre bontva lehet vizsgálni. Így ma már gond nélkül terveznek például szinte tetszőleges alakú épületeket, vagy gépkocsikat, gépalkatrészeket is pusztán számítógépes modellek alapján. Hogy mi köze ennek a COVID-19 járványhoz? Az, hogy a COVID-19 terjedése az egyik legkomplexebb jelenség, amely ma az emberi társadalom keretei között zajlik. Ennek modellezése pedig szintén csak úgy lehetséges, ha a társadalmat alkotó embereket – végletekig leegyszerűsített, gyakorlatilag csak a COVID-19 terjedésével kapcsolatos tevékenységre szűkített modellekkel – ún. ágensekkel helyettesítve megvizsgálják, hogy nagyszámú ilyen ágensből felépülő virtuális társadalomban hogyan terjed a járvány.
Az Imperial College London kutatói készítettek egy szimulációt a vírus várható lefolyásáról az USA és Nagy-Britannia esetében. Ez alapján két alapvető stratégiát lehet megkülönböztetni a vírus kezelését illetően és egyik sem lesz fájdalommentes. A kérdés inkább csak az, hogy melyik kezünkbe harapjunk.
Terminálkiürítési gyakorlatot tartottak hétfőn Budapesten, a Liszt Ferenc-repülőtéren - közölte a rendőrség a honlapján. Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a közvetlen uniós finanszírozású programban ezerkétszáz önkéntes vett részt.
