A litván elnök szerint nem kellett volna felhergelni Kínát
Gitanas Nauseda litván elnök kedden úgy nyilatkozott, hiba volt Litvánia döntése, hogy megengedte Tajvannak de facto nagykövetség létesítését a saját nevén – írja a Financial Times.
Gitanas Nauseda litván elnök kedden úgy nyilatkozott, hiba volt Litvánia döntése, hogy megengedte Tajvannak de facto nagykövetség létesítését a saját nevén – írja a Financial Times.
Folyamatosan nő a feszültség Tajvan körül, ahogy a Kínai Népköztársaság katonai repülőgépei szinte hetente röpködnek a de facto önálló államként funkcionáló szigetcsoport körül. Az Egyesült Államok hadihajókkal válaszol, melyek rendszeresen hajóznak át Tajvani-szoroson, miközben dollár milliárdos nagyságú fegyverszállítmányokat küldenek a térségbe. A diplomáciai kommunikáció dinamikáját figyelve is kijelenthető, hogy a Washington és Peking közti feszültséget is jelentős részben Tajvan kérdése okozza – de miért is ilyen fontos ez a Hollandia méretű szigetcsoport a világnak? Nézzük.
Kína drasztikus intézkedésekkel fenyegette meg Tajvant, ha az a függetlenség irányába vezető lépéseket tenne. Peking szerint Tajvan provokációi és a külső beavatkozás erősödhet a következő évben – írja a Reuters.
Bár a 2021-es évet is főként a koronavírus-járvány elleni küzdelem határozta meg, a világ több pontján feszült pattanásig a helyzet diplomáciai szempontból. Az orosz-ukrán határ mentén több ízben vontak össze nagyszámú orosz haderőt, ma pedig sokan úgy vélik, hogy Vlagyimir Putyin a 2022-es évet egyenesen Ukrajna megtámadásával kezdi. Ázsiában Kína borzolta a kedélyeket különböző, egyre látványosabb katonai villongásokkal Tajvannal szemben, amelyre már az Egyesült Államok is felkapta a fejét. A nukleáris fenyegetés sem múlt el, hiszen a világ nagyhatalmai majdnem egy egész éven keresztül próbálták újraéleszteni az Iránnal kötött nukleáris megállapodást. Jelen állás szerint azonban van esély rá, hogy mégis atomfegyverhez jut a perzsa állam, amely az egész régiót destabilizálhatja. De vajon vezethetnek-e ezek problémák világméretű konfliktushoz? Többek közt ezekről beszélget a Portfolio podcastjában Orosz Márton és Huszák Dániel, valamint Palkovics Máté, a Portfolio elemzői.
Kína nem fél szembe szállni az Egyesült Államokkal és a „végsőkig küzdeni fog” – jelentette ki Vang Ji, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere egy konferencián.
Elképzelhető, hogy pár éven belül Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, maga mögé taszítva ezzel az Egyesült Államokat. A növekedés egyértelmű politikai és katonai ambíciókkal is párosul, a Kínai Kommunista Párt befolyása már most is tapintható a Távol-Kelettől egészen Afrikáig, Nyugat-Európáig. Bár az Egyesült Államok egyértelműen veszít befolyásából, ahogy az ázsiai nagyhatalommal való rivalizáció egyre intenzívebb lesz, még hosszú évtizedek kérdése lehet, mire Kína kulturális, katonai és politikai téren is dominánssá válik a világon – már ha valaha bekövetkezik egyáltalán ez a kimenetel.
Azt tervezte az Egyesült Államok 1958-ban, hogy atomtámadással szereli le Kínát, amennyiben az inváziót indít Tajvan ellen – derül ki egy nemrég kiszivárgott, hivatalosan a mai napig titkosított dokumentumból, melynek tartalmát a New York Times tette közzé. Washington annak ellenére fontolgatta a támadást, hogy valószínűnek tartották, hogy a Szovjetunió – szintén nukleáris fegyverek bevezetésével – viszonozza a támadást.
Tajvan jóindulata jeléül elmélyíti gazdasági kapcsolatait Litvániával – jelentette ki a Reuters hírügynökségnek adott szerdai interjújában Hsziao Bi-kim, Tajvan washingtoni irodájának vezetője azt követően, hogy a balti ország szorosabbra fűzte kapcsolatait a szigettel, és emiatt mélypontra süllyedt Litvánia és Kína viszonya.
Elhagyta szerdán Pekinget a litván diplomáciai képviselet minden tagja amiatt, hogy Tajvannal kapcsolatban megromlott a kétoldalú viszony – közölték diplomaták.
Cenzúrázták Audrey Tanget, Tajvan egyik miniszterét az Egyesült Államok által szervezett demokráciacsúcson, mert különálló területként ábrázolta egy térképen Tajvant Kínától – értesült a Reuters.
Peking számára nehézségbe ütközne egy Tajvan elleni széleskörű invázió, a csapatok szállítása és az utánpótlás miatt - áll a tajvani védelmi minisztérium által a parlament elé hétfőn beterjesztett jelentésben.
Az Egyesült Államok demokrácia-csúcstalálkozója miatt panaszkodó országoknak meg kéne erősíteniük a demokráciát, így talán legközelebb ők is kapnak meghívót – mondta a Reuters szerint csütörtökön Tajvan digitális minisztere, reagálva arra, hogy Kína ellenzi a részvételt.
A kínai külügyminisztérium sürgős találkozóra hívatta be Japán pekingi nagykövetét, miután a volt japán miniszterelnök, Abe Sinzó kijelentette, sem országa, sem az Egyesült Államok nem nézheti tétlenül, ha Kína megtámadja Tajvant – írja a Reuters.
Egy amerikai vezető diplomata szerint a Tajvan felé érkező kínai fenyegetések indokolják, hogy az Egyesült Államok segítse Tajvant saját önvédelmének biztosításában– írja a Reuters.
A tajvani védelmi miniszter szerint Kína a kifárasztásukra játszik azzal, hogy légierejével sorozatosan provokációkat hajt végre a sziget ellen, de Tajvan képes választ adni. A miniszter azután nyilatkozott, hogy vasárnap ismét 27 kínai vadászgép lépett be Tajvan légvédelmi zónájába – írja a Reuters.
A baloldali elnökjelölt, Xiomara Castro vasárnap bejelentette, hogy megnyerte a közép-amerikai Hondurasban tartott hétvégi elnökválasztást – írja a Reuters.
Egyre több jel utal arra, hogy küszöbön áll egy új kétpólusú világrend, amelyben az Egyesült Államok kerül szembe Kínával. Ahogy a hidegháború idején, úgy most sem valószínű, hogy a két vezető nagyhatalom egymással közvetlenül háborúba keveredjen, ám a konfliktus más országokba való kihelyezése már megfigyelhető. A konfliktus legforróbb pontja Tajvan kérdése, amelyet jelenleg 15 ország ismer el hivatalosan. A hagyományosan az amerikai érdekszférába tartozó Hondurasban, amely a Tajvant elismerő kevesek egyike, vasárnap választások lesznek, és a győzelemre esélyes jelölt már bejelentette, Pekinget választaná Tajpejjel szemben. Ehhez azonban még az Egyesült Államoknak is lesz egy-két szava. A Tajvannal a diplomáciai kapcsolatokat két éve megszakító óceániai szigetországban, a Salamon-szigeteken pedig a héten lángolt fel konfliktus a Kína-párti központi vezetés és a Tajvan-párti legnépesebb sziget között. Vajon a jövőben új Koreára és Vietnamra készülhetünk?
Peking tiltakozását fejezte ki pénteken amiatt, hogy az amerikai kongresszus öttagú delegációt küldött Tajvanra, amelyet Kína saját területének tekint.
A kínai védelmi minisztérium közölte: nincs lehetőség kompromisszumra Tajvan ügyében, és az Egyesült Államoknak nem kellene illúziókat táplálnia ezzel kapcsolatban. Hozzátették, Amerika az utóbbi időben több kérdésben is provokációk sorozatát követte el Kínával szemben – írja a Reuters.
A litván külügyminiszter kijelentette, hogy alkalmazkodni fognak azokhoz a nehézségekhez, amivel Kína próbálja megbüntetni Litvániát.
Már csak pár napig érvényesek a 2024-es autópálya-matricák.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A dánok "válságüzemmódban" vannak.
Jelentős kifizetések várhatók.
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
