Hszi Csin-ping kínai elnök a békés együttélést és a mindkét fél számára előnyös együttműködést jelölte ki az amerikai-kínai kapcsolatok céljaként azon az egyeztetésen, amelyet pekingi idő szerint kedd reggel videókapcsolaton keresztül folytatott Joe Biden amerikai elnökkel - írta a virtuális csúcstalálkozóról a Hszinhua kínai állami hírügynökség az államfőt idézve.
Az ázsiai–csendes-óceáni térségnek nem szabad visszatérnie a hidegháborús korszak feszültségeihez – mondta el Hszi Csin-ping kínai elnök a Reuters tudósítása szerint.
Naponta mintegy ötmillió kibertámadás, illetve támadási kísérlet éri a tajvani kormányhivatalok számítógépes rendszereit a sziget kiberbiztonságáért felelős ügynöksége vezetőjének szerdai közlése szerint.
Európa és Tajvan az utóbbi időben elkezdte egyre szorosabbra fűzni kapcsolatait, amit mutat Joseph Vu tajvani külügyminiszter október végi nem hivatalos európai körútja, illetve az Európai Parlament múlt heti tajpeji látogatása, amely az első hivatalos uniós látogatás volt a Kína által szakadár tartománynak tartott Tajvanban. A látogatásoknak elsősorban szimbolikus jelentősége volt, de irányváltást mutatnak az EU Tajvan-politikájában. Közben több kelet-közép-európai ország külön is elkezdett Tajvanhoz közeledni, így a tajvani külügyminiszter körútjának két állomása, Csehország és Szlovákia, de leglátványosabban Litvánia, amely komoly diplomáciai feszültségbe is bonyolódott Kínával Tajvan miatt az utóbbi hónapokban. A Tajvan felé közeledés mögött azonban naivitás lenne érdek nélküli barátkozást látni: Tajvan ugyanis nagyon jelentős szerepet tölt be a félvezetők kereskedelme és a chipgyártás terén, ami látványosan felértékeli a független államként Európában egyedül a Vatikán által elismert szigetet a jelenlegi chiphiányos időszakban.
Bejelentette Kína, hogy katonai „őrjáratot” terveznek a „Tajvani-szoros felé", hogy „a releváns országok” figyelmét felhívják a „rossz kijelentésekre,” melyeket Tajvannal kapcsolatosan tettek.
Rugalmas védelem kiépítésére törekszik Tajvan Kína egyre fokozódó szürke zónabeli fenyegetéseivel szemben – derült ki egy kedden nyilvánosságra hozott védelmi jelentésből.
Első generációs „exoszkeletont” mutatott be Tajvan, melyet kifejezetten katonai célokra használnának. A bemutatóról a hongkongi South China Morning Post tett közzé videót.
Kína ismét 16 harci repülőgéppel hatolt be Tajvan légvédelmi övezetébe, ami rekordmennyiségű repülőt jelent a legutóbbi, október eleji berepülési hullám óta - közölte vasárnap a sziget védelmi minisztériuma.
Peking pénteken közölte, hogy kitiltja az ország szárazföldi területéről, valamint Hongkongból és Makaóból mindazokat, akik elkötelezett hívei Tajvan függetlenségének, továbbá büntetőeljárást is kilátásba helyezett ellenük.
Az Európai Parlament képviselőinek küldöttségét fogadta csütörtökön a tajvani elnök, Caj Jing-ven. Ez az első hivatalos uniós látogatás a magát önálló államnak tekintő szigeten, amelyet Kína saját területének tekint. Peking azonnal elítélte a látogatást, és felszólította az Európai Uniót, hogy tartsa magát az egy Kína elvéhez.
„Teljes mértékben” meg tudja védeni Tajvant az Egyesült Államok egy kínai inváziótól – mondta Mark Milley tábornok, az amerikai haderő vezérkari főnöke egy biztonsági fórumon a Hill beszámolója szerint.
Kiáll Amerika az egységes Kína elve mellett, viszont elítéli a Tajvan körüli katonai műveleteket – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter kínai kollégájának - írja a Reuters.
Szinte már közhely, hogy jelentősen romlott az elmúlt években a globális biztonsági környezet; rendszeresen figyelmeztetnek a biztonságpolitikai elemzők arra, hogy nagyon megnőtt egy katonai konfliktus esélye, még a fejlett világban is. A nagyhatalmak és a kisebb országok is fegyverkeznek, a politikai vezetők bizalmatlanok, mindenki a konfliktus-prevenció fontosságáról beszél, miközben a rivális katonai hatalom agressziójától tart. Sajnos számos olyan gyújtópont van most a világon, amely felelőtlen döntések esetén fegyveres eszkalációhoz vagy akár globális konfliktushoz vezethet, összeszedtük azt az öt potenciális gyújtópontot, amely nemzetközi katonai konfliktushoz vezethet.
Kína határozottan elítéli a hivatalos, illetve a katonai kapcsolattartás minden formáját az Egyesült Államok és Tajvan között – szögezte le Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő csütörtökön, miután a tajvani elnök elismerte, hogy amerikai katonák állomásoznak a szigeten.
A tajvani elnök a CNN hírtelevíziónak adott csütörtöki interjújában elismerte, hogy állomásoznak a szigeten amerikai katonák, akiknek feladatai közé tartozik tajvani katonák kiképzése.
Csehország és Tajvan gazdasági együttműködésének kiszélesítéséről és a kiberbiztonságról tárgyalt szerdán Prágában Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke és Joseph Vu tajvani külügyminiszter. A Tajvant saját részének tekintő Kína a prágai nagykövetsége útján azonnal hivatalosan bírálta a találkozót és tiltakozott ellene.
Nincs az Egyesült Államoknak érdemi válaszadási lehetősége arra az esetre, ha a Kínai Népköztársaság el akar hódítani kisebb szigeteket Tajvantól és el akarják kerülni a háborús eszkalációt – ez egy frissen lezárult hadijáték végkonklúziója.
Interjút készített a Wall Street Journal több olyan tajvani állampolgárral is, akik sorkatonaként vagy tartalékosként szolgáltak a szigetcsoport haderejében. A nyilatkozók szinte egyöntetűen azt közölték, hogy a tajvani haderő rossz állapotban van, a katonák demoralizáltak és hiába a hadkötelezettség és a hatalmas tartalékos állomány, nem sok érdemi hadászati tudással rendelkeznek ezek a katonák.