Töméntelen olaj felvásárlásába kezd Amerika
60 millió hordó olaj felvásárlását tervezi Amerika annak érdekében, hogy feltöltse biztonsági készleteit – számol be a hírről a Financial Times.
60 millió hordó olaj felvásárlását tervezi Amerika annak érdekében, hogy feltöltse biztonsági készleteit – számol be a hírről a Financial Times.
Keretszerződést kötött Magyarország és Lengyelország „likviditáskezelési tevékenység keretében betét- és hitelügyletek megkötésében való együttműködésről” – derül ki az ÁKK honlapján megjelent egymondatos hírből. Egyelőre a piac is értetlenül áll a bejelentés előtt, senki nem tudja, mit is jelenthet ez a gyakorlatban, legfeljebb találgatni lehet.
Három hónap alatt több mint 2500 milliárd forinttal csökkentek a kormány likvid tartalékai az év végén. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy szeptemberben 4,5 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt dollárban és euróban Magyarország, és a hírek szerint abból az összegből még a 2022-es költségvetés tehermentesítésére is szántak. Ebből egyelőre kevés látszik, ha pedig a februári szja-visszautalást levonjuk a mostani tartalékból, akkor nem túlzás kijelenteni, hogy alig lesz tehermentesítés.
Decemberben ismét jelentősen csökkent a jegybanknál elhelyezett kormányzati betétek állománya, mely így 1700 milliárd forinton zárta az évet – derül ki az MNB friss statisztikájából. Az év utolsó hónapjaiban látott pénzszórás eredményeként másfél éve nem volt ilyen kevés a kormányzat likvid tartaléka.
Novemberben közel 1000 milliárd forinttal csökkent a kincstári egységes számla (kesz) állománya – derül ki az MNB hétfő reggel megjelent friss mérlegstatisztikájából. Ezzel két hónap alatt szinte teljesen eltűnt a szeptemberi devizakötvényből származó 1500 milliárd forintnyi forrás.
Az MNB Facebook-oldalának köszönhetően végre bárki betekinthet a jegybank páncéltermébe, ahol az ország aranytartalékát őrzik. Emellett bejegyzésében az MNB eddig nem ismert információkat is megosztott Magyarország aranytartalékáról.
Nem egyszerűen többet tartalékolt a magyar lakosság a járvány hatására, de a készpénztartás is jelentősen megnőtt, ez azonban változóban van. 14 százalékkal több készpénz forog a magyar gazdaságban, mint a koronavírus-járvány előtt, a növekedés üteme viszont a járvány első időszakához képest jelentősen lelassult – mutatják a Magyar Nemzeti Bank friss adatai.
Megjelent az MNB nemzetközi tartalékában a szerdán bejelentett aranyvásárlás, március végén már 4,4 milliárd eurót ért az arany a jegybank devizatartalékán belül. A reggel közölt statisztikából az is kiderült, hogy elsősorban a készpénzből és értékpapírokból költött a nemesfémre az MNB.
Háromszorosára növelte Magyarország aranytartalékát az MNB, ezzel az utóbbi három évben már harmincszoros volt a növekedés – jelentette be a jegybank szerdán. Sőt, az elérhető információk alapján eddig sosem volt ennyi aranytartaléka az országnak az utóbbi közel száz ében, amióta a jegybank létezik. De ki vesz ma még a világon aranyat? Ezzel is szembe megyünk a nemzetközi trendekkel?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait szem előtt tartva 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát – olvasható a jegybank közleményében. Az MNB jelen döntésével folytatta az aranytartalék 2018-as megtízszerezésével elkezdett folyamatot, aminek következtében az aranytartalék nagysága alapján 2021 márciusára Magyarország a nemzetközi rangsor középmezőnyéből annak felső harmadába lépett elő – teszik hozzá.
Bár az emberek többségének csökkentek a megtakarításai a recesszió miatt, mégis, a hazai fogyasztók egy része többet tud félretenni, mivel csökkentek a kiadásai, derült ki az Intrum felméréséből. Európában sokan számoltak be ugyanerről, a legtöbben váratlan költségek miatt tesznek félre, de meglepően sokan spórolnak utazásra is.
Jelentősen csökkent a kormány likvid tartaléka decemberben, a jegybanknál vezetett kincstári egységes számlán majdnem 650 milliárd forinttal volt kevesebb pénz, mint november végén – derül ki az MNB pénteki statisztikájából. Azt eddig is tudtuk, hogy a kormány extrém módon költekezett az év végén, a költségvetési hiány elérhette a GDP 9 százalékát, azonban a tartalékok alapján ez csak egy „átlagos” december volt.
Már egy hónapja arról írtunk, hogy korábban sosem látott szintre emelkedett a kormány likviditási tartalékául szolgáló kincstári egységes számla (kesz) egyenlege. Onnan novemberben még további emelkedés jött az eurókötvény-kibocsátásnak köszönhetően, így jelenleg már majdnem 3400 milliárd forint azonnal felhasználható pénze van a kormányzatnak. Hétfőn azonban kiderült, hogy ennek jelentős része már a 2021-es finanszírozást szolgálja majd.
Ötéves csúcsra emelkedett novemberben az MNB nemzetközi tartaléka – derül ki a jegybank hétfő reggel megjelent statisztikájából. A növekedés borítékolható volt, hiszen az ÁKK 2,5 milliárd euró értékben adott el devizakötvényeket.
Közel 2900 milliárd forintra emelkedett októberben a kormányzat betéteinek összege az MNB-nél vezetett úgynevezett kincstári egységes számlán (kesz) – derül ki a jegybank pénteken megjelent statisztikájából. Ez új csúcsot jelent 1998 óta, mióta a statisztikai adatbázis elérhető. A jelek szerint a kötvénykibocsátás gyorsabb, mint a hiány növekedése, de az év végén persze még jöhet egy nagyobb költekezés.
Kétmilliárd euróval csökkentek októberben az MNB nemzetközi tartalékai – közölte a jegybank péntek reggel. Ennél nagyobb visszaesésre évek óta nem volt példa, pedig devizalejárat egyáltalán nem volt. Ez pedig erősíti azt a vélekedést, hogy október végén a forint történelmi mélypontja környékén az MNB is beavatkozhatott, hogy megfordítsa a gyengülést. A jegybank a cikkünk megjelenése után reagált, és a devizatartalék változását egyéb piaci műveletekre vezette vissza
A múlt héten fillérekre volt történelmi mélypontjától a forint az euróval szemben, kevés híján 370 forintot kellett adni egy euróért. Hasonló esetben gyakran felvetődik a jegybanki intervenció lehetősége, hogy a szimbolikus szintet megvédjék. Az MNB soha nem kommunikálja az ilyen lépéseit, vagyis valószínűleg sosem fogjuk tudni, beléptek-e a piacra, de ha volt is ilyen lépés, az sem lehetett jelentős. Persze nem is egyértelmű, hogy vajon be kell-e avatkoznia ilyen esetben a magyar jegybanknak, leginkább lélektani jelentősége van ma annak, látunk-e új csúcsot az euró-forint árfolyamban.
A Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) piacra kellene dobnia aranytartalékának egy részét, hogy az így befolyó pénzből fedezze a legszegényebb országok adósságának visszafizetését – legalábbis ezt szeretné elérni egy új globális kezdeményezés. A szervezet kritikusai szerint az IMF nem lépett elég gyorsan a jelenlegi válságban, most hamar kellene döntést hozni, amikor a második hullám világszerte terjed.
A lakossági megtakarításokra nézve úgy tűnik, jó hatással volt a koronavírus Amerikában, egy friss felérés szerint sokan jelentősebb összeget félre tudtak tenni az utóbbi hónapokban.
A magyar háztartások mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni, illetve azok, akik a koronavírus-járvány hatására munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek.
Szerda éjszaka jelentették.
A költségvetési problémákon enyhíthet a kedvezmény.
Nagy mínuszból ugrottak fel az amerikai indexek.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Kaja Kallas szerint azonban az A tervre kell koncentrálni.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
