A lakossági megtakarításokra nézve úgy tűnik, jó hatással volt a koronavírus Amerikában, egy friss felérés szerint sokan jelentősebb összeget félre tudtak tenni az utóbbi hónapokban.
A magyar háztartások mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni, illetve azok, akik a koronavírus-járvány hatására munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek.
Az európai bankok mintegy 28 milliárd dollárnyi tartalékot képeztek a második negyedévben a nemteljesítő hitelekre, különösen a brit bankoknál vannak nagy pufferek - írja a Bloomberg.
Nem mondunk nagy újdonságot azzal, hogy a korábbi éveknél lényegesen nagyobb bizonytalanság övezi 2021-et. Ennek ellenére a kormány nagyon mérsékelt költségvetési tartalékokkal készül a következő évre, és az utolsó pillanatban még jól meg is vágta a puffert, mert másból már nem tudott osztogatni.
Rövid idő alatt akár 10 milliárd eurónyi devizalikviditást is elő tud teremteni Magyarország a nagy nemzetközi jegybankokkal kötött repo és swapügyleteknek köszönhetően – hangsúlyozta csütörtökön az MNB, amikor az EKB-val kötött 4 milliárd eurós repo megállapodást bejelentette. Rövidtávon nem okoz piaci feszültséget a magyar devizatartalék szintje, így elsősorban üzenetértékű lehetett a lépés: demonstrálni akarhatta a jegybank, hogy szükség esetén elő tud még teremteni forrást.
Visszavonta Törökország azt a korábbi követelményt, amely kimondta, hogy a központi bank alelnökeinek legalább 10 éves pénzügyi tapasztalattal kell bírniuk – írja a Reuters.
Korábban már írtunk arról, hogy az MNB lehetővé teszi, hogy a magyar befektetési alapok is részt vegyenek a jegybank hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein, de akkor még csak maximum egy éves futamidőről volt szó. A tegnapi közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében azonban a magyar alapokat a hosszabb futamidejű, tehát 3 és 5 éves tenderekre is beengedi a jegybank, mint ahogy az önkéntes nyugdíjpénztárakat is. Előbbieket szigorúan csak likviditási céllal, bármit is jelentsen ez.
Majdnem 100 milliárd forinttal emelkedett a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege márciusban, így a kormányzat likvid tartalékául szolgáló összeg 943 milliárd forint volt – derül ki az MNB szerda reggel közölt adataiból. Ez azért is fontos, mert februárban majdnem kétéves mélyponton volt a számla egyenlege, márpedig most a magasabb költségvetési hiány miatt fokozottan szüksége van a pénzre a kormánynak.
2-3 ezermilliárd jen, tehát mintegy 18-27 milliárd dollár közötti összeg az, amit a japán jegybank eddig nem realizált veszteségként elkönyvelhet a tőzsdén kereskedett alapok (ETF) tartásán, ezzel pedig előtérbe kerültek azok a félelmek, hogy a jegybank 40 év alatt most először zárhat veszteséges évet. Márpedig ha a japán jegybanknak rosszul megy, azt a japán részvénypiac is megsínyli – számol be a hírről a Reuters.
Több száz milliárd forintnyi tartalékhoz tud hozzányúlni az idei költségvetésben a kormány, ha azt a koronavírus miatti helyzet indokolná. Ennek azonban ára van.
A magyar lakosság 36%-a akkora tartalékkal sem rendelkezik, hogy a következő hónapot átvészelje, és csak 14% húzná ki fél évnél hosszabb ideig munka nélkül – mutatja a Publicus Intézet friss kutatása. A jövedelem 35%-át költjük saját bevallásunk szerint élelmiszerre és 33%-át a lakás fenntartására, rezsire.
A tavalyi év legnagyobb eseménye az arany állományának jelentős emelése volt a devizatartalék-kezelés szempontjából, a tartalékok nagy része viszont továbbra is jó minőségű állampapírokban van. Az MNB most megjelent éves jelentése szerint a tartalékportfólió teljesítménye enyhén negatív volt, amit kompenzáltak az egyéb eszközök.
Egy 2014-ben kibocsátott dollárkötvény lejárata lesz esedékes hétfőn, a 4%-os éves kamatozású papírból december végén még bő félmilliárdos állomány volt a piacon. Az államnak biztos nem okoz majd gondot a pénz előteremtése, hiszen a kincstári egységes számlán ehhez bőségesen rendelkezdésre áll a szükséges forrás. Ezt követően az idén még egy devizalejáratunk lesz, egy hónap múlva az első jüankötvényünket kell visszafizetni.
Nem csökkent a többi tartalékeszköz állománya októberben attól, hogy az MNB tízszeresére emelte aranytartalékát - derült ki a csütörtökön közzétett előzetes adatokból. Vagyis a jegybank friss devizaforrásból vehette az aranytömböket.
Közel három éve nem vettek annyi aranyat a világ jegybankjai, mint az idei harmadik negyedévben - közölte az Arany Világtanács. Mindez azért érdekes, mert október elején az MNB is jelentős tételben vásárolt nemesfémet, vagyis a jelek szerint a nemzetközi hullámokra ült fel a magyar jegybank is.
A Monetáris Tanács döntése értelmében Magyarország tízszeresére, 31,5 tonnára emelte aranytartalékát, ez az arany megérkezett hazánkba - jelentette be kedden Matolcsy György, az MNB elnöke.
Csökkentette a kínai jegybank az ország pénzintézeteinek tartalékkövetelményeit, ezzel felszabadított mintegy 110 milliárd dollárt, melyből hitelezhetnek a bankok - írja a South China Morning Post.
Az első félévben 18,8 milliárd forintos eredményt ért el az MNB az egy évvel korábbi 34,4 milliárdos profit után - derül ki a jegybank nemrég nyilvánosságra hozott féléves jelentéséből. Érdekesség, hogy a nyár elején már elkezdett gyengülni a forint az euróval szemben, viszont ez még nem jelent meg közvetlenül a jegybank számaiban, a devizatartalék átértékelődésén elért árfolyamnyereség csökkent is tavalyhoz képest. Az átértékelődés nem realizált eredménye viszont megugrott, vagyis ha jobban megnézzük, akkor látszik a forintgyengülés eredménye.
Lassan naponta hallani különböző feltörekvő országokban államcsőd esélyéről, egyre többet beszélnek a befektetők arról, ki lehet az első dominó. Ezzel kapcsolatban készített egy grafikon a Morgan Stanley, melyen az összes feltörekvő ország szerepel az egyik legfontosabb kockázati tényező alapján.
A kormány egy újabb válságtól félve emelte meg a 2019-es költségvetés tartalékait, azonban két fontos sérülékenységi mutatóban évek óta nem álltunk ilyen rosszul, mint most. A kormányzati tartalékot jelentő kincstári egységes számla egyenlege a válság óta nem volt tartósan a mostaninál alacsonyabb, míg a devizatartalék csökkentésének köszönhetően mostanra épp csak elég a jegybank nemzetközi tartaléka. Amennyiben valóban jönne egy újabb válság, mindkét mutató tekintetében megnyugtató lenne a befektetők számára a javulás, de szerencsére ez az év második felében be is következhet.