Ha állampapírok, akkor a legtöbben a lakossági állampapírokra gondolnak itthon, mint befektetési lehetőség, pedig van az állampapíroknak egy olyan szegmense, amely kevésbé ismert a lakosság körében, mégis többet hoz jelenleg, mint sok más lakossági termék.
Rég nem látott emelkedést mutatott ma az amerikai 10 éves kötvényhozam, egy nap alatt 26 bázispontos ugrást is láthattunk.
Christian Lindner német pénzügyminiszter magas inflációs időszak és alacsony növekedés korszaka következhet – számol be a hírről a Reuters.
Már pénteken is emelkedtek a magyar kötvényhozamok, hétfőn viszont már valósággal felrobbantak. A hosszabb lejáratokon az Államadósság Kezelő Központ referenciahozamai 60 bázispont feletti emelkedést mutatnak.
A digitális pénzek egyre nagyobb aggodalmat keltenek a jegybankok körében, mivel a Fed új kutatása és számos más tanulmány szerint potenciálisan alááshatják a monetáris politikai intézkedések hatékonyságát, és még a legkedvezőbb esetben is megnehezítik a kamatlábak feletti ellenőrzést.
Egy befektetői testület szerdán megállapította, hogy Oroszország nem fizetett közel 1,9 millió dollárnyi kamatot egy szuverén kötvény után, ezzel egy lépéssel közelebb került az ország az államcsődhöz - írja a Reuters. A külső államadósságai miatt Oroszország 1917-ben csődölt be utoljára.
"Ideiglenesek és célzottak" a Magyarországon kivetett különadók - jelezte Nagy Márton a Reutersnek. A gazdaságfejlesztési miniszter közleménye szerint a tőkepiaci mozgások nem tükrözik a magyar gazdaság stabil állapotát és azt, hogy az intézkedések további javítják a helyzetét.
Lejárt az amerikai pénzügyminisztérium általános engedélye, amely a szankciók ellenére lehetővé tette Oroszország külföldi adósságainak visszafizetését; a minisztérium bejelentette, hogy nem kívánja meghosszabbítani a márciusban kiadott dokumentum érvényességi idejét.
A magyar államadósság-kezelésnek immár több mint 30 éve lényegi eleme a lakossági állampapírprogram. Közvetlen lakossági állampapír-értékesítés nincs minden országban, tipikusan az angolszász országokra jellemzőek a nagyobb programok, és csak kevés kelet-közép-európai országban jött létre. Itthon az elmúlt években az államadósság mintegy 23-25%-át tette ki a lakossági állampapírprogram, amely az éves nettó kibocsátás jelentős hányadát biztosítja. Az ÁKK folyamatosan vizsgálja a lakossági állampapírprogram továbbfejlesztésének lehetőségét, és ennek egyik eszköze a nemzetközi tapasztalatok áttekintése. Azonban nem biztos, hogy ami ott sikeresnek tűnik, hasonló hatásosságú lenne Magyarországon, az itteni intenzívebb program keretében.
Súlyos esés jellemezte a héten a kriptopénzek piacát: a bitcoin árfolyama a novemberi csúcs óta több mint 50 százalékot zuhant. Ilyen piaci mozgások mellett sokan pánikba esnek, és minél előbb igyekeznek megszabadulni a befektetéseiktől. Van azonban egy kis közép-amerikai ország, amely a hét elején óriási mennyiségben vásárolt a valaha szebb napokat látott digitális eszközből. A tragikus történelmű és meglehetősen szegény ország fiatal elnöke ugyanis teljességgel a bitcoin megszállottjává vált. Annyira, hogy 2020 őszén hivatalos fizetőeszközzé tette, és egy nem túl racionálos gazdasági reform motorjává kívánta tenni. Cikkünkben utánajártunk, hogy fél évvel a törvény elfogadása után mennyire mondható sikeresnek a világ első nagyszabású "bitcoinkísérlete".
Múlt héten számoltunk be arról, hogy a Magyar Államkincstár is beállt a banki forgalmazók sorába azzal, hogy a korábbi 99,75% helyett 99,5%-on váltja vissza idő előtt a Magyar Állampapír Pluszt. Felmerül a kérdés: azzal, hogy a kincstárnál is drágább lett a MÁP+-ból való kiszállás, megéri-e így is eladni a papírt és inkább a Prémium Magyar Állampapírt választani? Alábbi cikkünkben erre keressük a választ. Sőt, egy másik lehetőséget is felvillantunk.
Bár Oroszország eddig elkerülte a történelmi adósságcsődöt, amióta szankciókat vezettek be a devizatartalékaira, elemzők úgy vélik, hogy csak késleltetni sikerült az elkerülhetetlent - írja a CNBC.
Oroszország felől megérkeztek a dollár-kifizetések a két szorosan követett kötvényére a befektetők felé, miután az orosz vezetés az amerikai valutában tartott helyi készleteihez nyúlt - írja a Bloomberg. Ezzel elkerülte az egy évszázad óta első külföldi fizetésképtelenségét.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist mai adása. Műsorunk első felében a KSH friss közléséről, azaz az egy év alatt közel 32%-kal megnövekedett átlagbérekről, és az emögött meghúzódó valódi adatokról kérdeztük Hornyák Józsefet, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét. Többek között arra is választ kaptunk, hogyha a legtöbb szektor nem érezte meg ezt az emelkedést, akkor mégis kinek a fizetése nőtt meg ilyen nagy mértékben. Adásunk másik témája az állampapírpiacon zajló átrendeződés, amelyről Árgyelán Ágnessel, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjével beszéltünk.
Több éves mélypontra zuhant a japán jen árfolyama a dollárral szemben, és a japán kötvényhozamok is emelkedésnek indultak. A jen gyengülése már tavaly elkezdődött a japán jegybank és a nyugati nagy jegybankok eltérő monetáris politikai pozíciója miatt, de az igazi zuhanás a héten jött. A Bank of Japan ugyanis bejelentette, hogy korlátlan mennyiségben fog tízéves kötvényeket vásárolni, hogy mesterségesen lent tartsa a kötvényhozamokat. Mindez akkor történik, amikor a külső inflációs nyomás egyre erősödik, a többi jegybank pedig erőteljes szigorítást tervez. Úgy tűnik, a jegybank továbbra is elkötelezett a hozamgörbe-kontroll precíz menedzselése mellett, holott a világ az előző évekhez képest nagymértékben megváltozott. A jövő bármit hozhat, de egyelőre úgy tűnik, saját maguknak állítanak csapdát a japánok, és pont azt a hibát követik el, amit a Fed pár hónappal ezelőtt.
A tízéves amerikai államkötvények hozama a pénteki kereskedés során 14,7 bázispontos emelkedéssel elérte az évi 2,488 százalékot, ami 2019. májusa óta a legmagasabb szint, és azt jelzi, hogy a piac szereplői szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed agresszívabb politikát folytat a jövőben. A kétéves kincstári kötvények esetében 2,284 százalékos hozam alakult ki, ami 16 bázisponttal magasabb a csütörtökinél.
A friss hirdetmények szerint az Egyéves Magyar Állampapír és a postán kapható Kincstári Takarékjegyek kamatát is megemeli az adósságkezelő. Ez azt jelenti, hogy egy- és kétéves időtávon is jobban megéri ezekbe a papírokba fektetni, mint MÁP+-ba, de a legjobban továbbra is az jár, aki az inflációkövető prémium állampapír mellett dönt. Sőt, mondunk még egy lehetőséget, amire kevesen gondolnak.
A JCR japán hitelminősítő pénteken drasztikusan, egyszerre öt fokozattal "B plusz"-ra rontotta Oroszország külföldi és nemzeti valutában fennálló kötelezettségeinek hosszú távú besorolását az eddigi "BBB"-ről. Ahogy a régi, úgy az új besorolás is negatív kilátást kapott.
Megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású államadós-besorolást csütörtökön két nemzetközi hitelminősítő, a Moody's Investors Service és a Fitch Ratings. Nem is akráhogyan: a két intézmény hat(!) fokozattal vágta lejjebb az ország besorolását.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása, majd az ezt követő szankciós cunami jelentősen odavágott a globális tőkepiacoknak is, de az igazi ütést a feltörekvő piacok, azon beül is a közép-kelet-európai régió érzi meg. A magyar befektetési alapok közül a legrosszabbul nem meglepő módon az orosz részvényalapok teljesítenek, de csúnya bukókat láthatunk egyes kötvény- és abszolút hozamú alapoknál is. Persze vannak ilyen környezetben is jól teljesítő alapok, közöttük is az árupiaci alapok viszik a prímet.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
