Jelentősen felgyorsultak a brit kereskedelmi ingatlanalapokból történő tőkekivonások a kormány múlt hónapban bemutatott "mini" költségvetése óta, ami az elemzők szerint a portfóliót alkotó mögöttes épületek nyomott áron történő eladásának rohamát válthatja ki – írja a Financial Times.
Gordon Brown volt brit miniszterelnök szerint a brit szabályozó hatóságoknak szigorítaniuk kell az árnyékbankok felügyeletét, miután azok stabilitási kockázatot jelentenek, főleg az utóbbi hetek hajmeresztő kötvénypiaci hozamemelkedése és fontgyengülése után – számol be a hírről a CNBC.
Jelentősen átalakultak a befektetési portfóliók azzal, hogy év eleje óta minden eszközosztály jelentős esést produkált. Most a kezelt vagyon nagy részét alacsony kockázatú, készpénz-közeli eszközökben tartjuk, míg a kisebb része kifejezetten nagy árfolyamváltozásra képes instrumentumokból áll – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Zakár Tivadar, az SPB Befektetési Zrt. portfóliómenedzsere. A szakember szerint a mostani energiaválságban jól teljesíthetnek az olajvállalatok, az osztalékfizető papírok, sőt, még a magyar tőzsdén is érdemes körülnézni. Azoknak pedig, akik az államkötvények komfortzónájában maradnának, vannak olyan lehetőségek, amelyekkel a magyar inflációt meghaladó hozamokat is zsebre tehetnek.
Majdnem nyugdíjkatasztrófa lett a vége a brit államkötvény-hozamok elszállásának, amit részben a nyugdíjalapok saját maguknak köszönhettek. A brit jegybank időben közbe tudott lépni, de még mindig nem lélegezhetnek fel a brit nyugdíjalapok.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
A Wall Street széles körben követett félelemmérője végre a stressz jeleit mutatja, ahogy az S&P 500 újabb medvepiaci mélypontra süllyed - írja a Bloomberg.
Magyarország novemberben legfeljebb 2 milliárd jüan értékben (mintegy 280 millió euró) tervezi jüanban denominált zöld pandakötvény kibocsátását, de más nemzetközi kötvénykibocsátások esetében a piacok most nem tűnnek kedvezőnek - mondta csütörtökön az ÁKK vezére a Reutersnek adott interjúban. A lakossági állampapírokkal kapcsolatos újítások hátteréről holnap reggel jelenik meg a Portfolio-n a Kurali Zoltánnal készített interjú.
Mától, azaz szeptember 29-étől vásárolhatóak az új sorozatok a Prémium Magyar Állampapírból, és ma indul újtára a 3 éves Bónusz Magyar Állampapír is. Megnéztük, megéri-e lecserélni a korábban vett inflációkövető papírokat az újakra, és azt is körbejártuk, hogy 1, 3 és 5 évre melyik állampapír adja a legmagasabb kamatot.
Jerome Powell amerikai jegybankelnök augusztus végi beszéde és az augusztusi, meglepő amerikai inflációs adat után a befektetők rádöbbentek, hogy az infláció elleni harc vége messzebb lehet, mint gondolták. A döbbenet a dollár további erősödése és a kötvényhozamok emelkedésének formájában jelentkezett. Ma jócskán rásegíthet erre a folyamatra a Fed kamatdöntésével és a frissen publikált előrejelzésével, amelyeket magyar idő szerint este 8-kor ismerünk meg.
Az euróban kibocsátott magyar államkötvények árfolyama új történelmi mélypoontra esett ma, azaz a hozamok új csúcsra ugrottak. Ez kihat az államadósság finanszírozásának költségére is, így amennyiben devizakötvényt bocsátana ki a magyar állam, azt a korábbiaknál jóval drágábban tehetné meg egy egyébként is emelkedő nemzetközi kamatkörnyezet mellett. A mai devizaalapú hozamemelkedés hátterében alighanem az Európai Bizottság tegnapi döntése áll.
Sok mindent nem tudunk még a csütörtökön bejelentett új lakossági állampapírról, de azt igen, hogy lényegében a már régóta nem értékesített Bónusz Magyar Állampapírt akarják új köntösbe csomagolni. Ha helytállóak a kormány számai az induló 11%-ról, akkor a 3 éves papír kamatprémiuma (bónusza) maximum 0,75-1 százalépont lehet becslésünk szerint. Mostani cikkünkben összeszedtük, milyen szempontokat érdemes mérlegelni, mielőtt valaki lekötné a 3 éves BMÁP-ban a pénzét.
Gulyás Gergely a mai Kormányinfón jelentette be, hogy új, 11% induló kamatot adó lakossági állampapír kerül a piacra már szeptemberben. Azt még nem tudjuk, milyen futamidőre és milyen feltételekkel kínálja ezt a kamatot az új konstrukció, de hosszabb távú befektetésként az inflációkövető állampapíroknak is komoly versenytársa lehet, a MÁP+ viszont labdába se tud rúgni mellette.
Az inflációs nyomás erősödése miatt az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusba kezdett, ezzel párhuzamosan pedig emelkedtek a kötvényhozamok is. Az olasz hozamok emelkedése volt a leglátványosabb, amely az ország kedvezőtlen piaci megítélésének tudható be (leginkább a magas államadósságráta miatt). Az EKB ezért - a régiek mellé - létrehozott egy új eszközt, amellyel az adósságszolgálat költségeinek túlzott emelkedését szándékozzák megállítani a sebezhető tagállamokban. De sikerülhet a jegybanknak ismét megmentenie az eurózónát?
Jelentős, 50 bázispont körüli ugrás következett be ma a forintalapú 10-20 éves államkötvények hozamában a másodpiaci referenciahozamok alapján, és így a hozamgöbe rövid és hosszú oldalának hozamai egy szintre kerültek.
Az európai bankok csatlakoztak a Wall Streethez, és újra engedélyezték az ügyfeleknek az orosz kötvényekkel való kereskedést, miután az amerikai pénzügyminisztérium a múlt hónapban zöld utat adott a befektetőknek pozícióik leépítésére – számol be a hírről a Financial Times.
Az árstabilitás biztosítása és a maximális foglalkoztatásra való törekvés mellett Dan Morehead, a Pantera Capital vezérigazgatója szerint van egy harmadik dolog is, amit az amerikai jegybank csinál: mégpedig egy piramisjátékot működtet. Legutóbbi Blockchain Letter című írásában Morehead úgy fogalmazott, hogy a Fed az állam- és jelzálogkötvények manipulálásával a történelem legnagyobb piramisjátékát működteti.
A Credit Suisse 22,6 millió dollár kártérítést fizet azoknak a befektetőknek, akiket megtévesztettek, amikor egy mozambiki tonhalhalászati projekt finanszírozására vásároltak kötvényeket.
Az Európai Központi Bank tegnapi ülésén bejelentette, hogy létrehoztak egy új transzmisszióvédelmi eszközt (Transmission Protection Instrument, TPI). Az eszköz célja, hogy a jegybank mérsékelni tudja a kötvénypiaci fragmentációt, miközben ülésről-ülésre emeli a kamatokat. A gyakorlatban ez főleg az olasz kötvények vásárlását jelenti.
Andrew Bailey, a Bank of England elnöke elmondta, hogy a központi bank fontolóra vette, hogy egy éven belül 50-100 milliárd fonttal (60-120 milliárd dollár) csökkenti brit államkötvény-állományát - írja a Reuters.
A feltörekvő piaci kötvényalapok 50 milliárd dollárnyi tőkekivonást szenvedtek el eddig idén, amit elsősorban a fejlett gazdaságokban végrehajtott monetáris politikai szigorítás, valamint az ukrajnai háború váltott ki - számol be a Financial Times.