Az építőipari alapanyagok piacán tapasztalható drasztikus áremelkedések miatt indított kormányzati ellenőrzéssorozatban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) együttműködik a fogyasztóvédelmi hatósággal - erről egyezett meg Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke és Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára 2021. július 7-én. A két szerv információcserével is javítja a vásárlók, építkezők érdekeinek védelmét szolgáló közös fellépés hatékonyságát.
Elfogadta a kormány Orbán Viktor építőiparra vonatkozó legutóbbi bejelentéseit, vagyis többek között az építőipari termékek kivitelére vonatkozó szabályozást, a bányászatra vonatkozó extraprofit-adót, és a bányászati, kitermelési kötelezettség határidejének rövidítését - ismertette Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón. A korlátozásoknak konkrét időhatára nincs, erről a döntés hatásait figyelve határoz majd a kormány. Nem az áruk szabad mozgásának korlátozása a cél, hanem az extraprofit letörése.
Eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal egy építőipari kivitelezéseket érintő, villamossági termékek nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozások közötti összefonódás vizsgálatára. Az előzetes adatok alapján ugyanis nem volt felmérhető, hogy a fúzió milyen hatással lenne az óriási drágulással küzdő építőipari ágazatra.
Jogos és indokolt, hogy valamit tenni kell az építőanyag-piacon kialakult kritikus helyzet felszámolása érdekében – mondta el a Világgazdaságnak Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának és a Masterplast Nyrt.-nek az elnöke. A szakember a Portfolio legutóbbi megkeresésére hozzátette, hogy a rövidtávú eszközökön túl kiemelt célnak tartja a hazai ellátás hosszútávú biztosítását, tartós megoldások bevezetését.
Az Európai Unió iparvállalatai 2035-ig kaphatnak ingyenesen szén-dioxid-kvótákat, de csökkentett mértékben, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) az Európai Bizottság által fokozatosan bevezetni kívánt klímapolitikai reformtervezetre hivatkozva.
Ülésezett a kormány Gazdasági Kabinetje, amelyről Varga Mihály osztott meg részleteket kedden. Az egészségügyi dolgozók plusz pénzt kaphatnak a pénzügyminiszter közlése szerint.
A jelenlegi munkaerőpiac mindennél jobban igényli a szakképzett munkaerőt. Az építőiparban erősíteni kell a szakmai képzést, az oktatásnak tartania kell a lépést az élelmiszeripar és védelmi ipar korszerűsítésére biztosított források rendkívüli mértékű növekedésével is – hangsúlyozta Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter a szakképzést támogató Ágazati Készségtanácsok számára tartott évértékelő egyeztetésén.
Az otthonteremtési támogatások továbbra is nagyon népszerűek, nagy az érdeklődés irántuk, azonban az építőanyag-iparban az egész világon drágulás van. Annak érdekében, hogy a családok a rendelkezésre álló pénzükből minél többet tudjanak építeni, állami beavatkozásokra van szükség - mondta el a Közösségi Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzs 4. ülését követő sajtótájékoztatón Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter.
A Gazdasági Versenyhivatal megérti, hogy a kormány is kiemelten kezeli az építőipari alapanyagok drasztikus áremelkedésének kérdését. A versenyhatóság a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva, alaposan kivizsgál minden jelzést, amely jogsértésre utalhat a piacon. Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke is részt vett a Gazdaság Újraindításáért Felelős Operatív Törzs múlt pénteki ülésén, ahol többek között napirenden voltak a kormány intézkedési javaslatai az építőipari alapanyagár-robbanás kapcsán. A külgazdasági és külügyminiszter által vezetett testület ajánlásait ezen a héten tárgyalhatja a kormány.
A fogyasztóvédelem is bekapcsolódik az építőipari alapanyagok piacának drasztikus áremelkedések miatt szükségessé vált, fokozott ellenőrzésébe. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elrendelése alapján a megyei kormányhivatalok munkatársai az ország minden részében felkeresik a termékkört forgalmazó kiskereskedelmi egységeket.
Komoly árcsökkentő hatásuk lehet az építőanyag-piacon tervezett állami beavatkozásoknak. Cél, hogy az építőanyag-kínálat a lakossági és gazdasági igényeket szolgálja, ne pedig a külföldi tulajdonú piaci szereplők extraprofitját növelje - hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Nagy Márton, a miniszterelnök főtanácsadója
Eddig tűrtük az arcátlan áremeléseket és a felháborító extraprofitot kereső, külföldi tulajdonú alapanyag-termelők és építőanyag-gyártók ámokfutását hazánkban. Elég volt! Lépni kell! Ezt a gondolatot ugyan nem tudjuk idézőjelbe tenni és valakihez kötni, mindenesetre rengeteg olyan vélemény és állásfoglalás látott napvilágot az elmúlt időszakban, amiket röviden így lehetne összefoglalni a hazai építőipar anyag oldalán tapasztalt jelenségről. Ma reggel pedig meg is történtek az első komoly bejelentések egyenesen a miniszterelnök részéről. A mai híreknek alapozott meg az elmúlt időszakban a GVH jól célzott vizsgálódása egyes építőanyaggyártók (cement) háza táján, vagy Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadójának, a Portfolio Építőipar konferenciáján előadott gondolatai, amik előrevetítették a néhány napja megszellőztetett drasztikus döntéseket, mint az exporttilalom vagy az extraprofitok megadóztatása. Hogy pontosan mit lehet majd ebből a tervezett csomagból valóban megvalósítani, köttetnek-e a következő időszakban a háttérben kompromisszumok egyes gyártókkal, akik egyik oldalról súlyos közpénz milliárdokat kapnak gyárfejlesztésre, kapacitásnövelésre, de a másikon a piac által felháborítónak gondolt árakkal operálnak monopol vagy oligopol helyzetüknek köszönhetően, az nemsokára kiderül. Mindenesetre az építőipar befolyásos szereplőit és az ügyben érintetteket is megkérdeztük, hogy mit gondolnak a mostani bejelentésekről. Elég lesz az ijesztegetés, vagy bele kell állni a cselekvésbe?
Új híd épül Szlovákia és Magyarország között, mely Ipolydamásdot Helembával köti majd össze az Ipoly felett - jelentette be Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter az Andrej Dolezal szlovák közlekedési és építésügyi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor a péntek reggeli szokásos rádióinterjújában jelentette be, hogy a kormány milyen új intézkedésekkel akar véget vetni az építőiparban látott látványos áremelkedésnek. Néhány konkrét terméket is megemlített, melynek piacába beavatkozik az állam és azt is elmondta, miért döntöttek így.
Orbán Viktor péntek reggel szokásos interjút adott a Kossuth Rádiónak. Elmondása szerint ma éri el Magyarország az 5,5 millió első beoltott számot. Majd ezek után rátért azokra a csütörtöki kormánydöntésekre, amelyek az építőipari áremelkedés letörését célozzák. Konkrétan 5 ilyen lépés jöhet: exportkorlátozás októbertől, de addig is termékkivitelt érintő bejelentési kötelezettség bizonyos építőipari termékekre, ugyanerre a termékkörre állami elővásárlási jog bevezetése, extraprofit adó bevezetése és a kihasználatlan bányák átvétele.
Mivel az újlakás-építési piacon nem egy megrendelő van, hanem sok, ezért sokkal több figyelmet és gondoskodást igényel egy lakásfejlesztőnek a kivitelezés és az ügyfelek magasszintű kiszolgálása. Emellett viszont olyan piaci folyamatok is kihívás elé állítják a fejlesztőket, mint az építési költségek emelkedése, a megfelelő árazás kialakítása, a jövőbeli projektek ütemezése és a folyton változó szabályozási környezet, ami hatással van minderre. Hogy mit jelent ez a fejlesztők számára, arról Kiss Gáborral, a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatójával és egyben az IFK alelnökével beszélgettünk.
Új történelmi csúcsra emelkedett a Masterplast árfolyama a ma délelőtti kereskedésben, miután a társaság közölte, hogy módosítani fogja az idei évre vonatkozó eredményvárakozását. A forgalom is jelentős a részvények piacán, az OTP után a második legnagyobb forgalmú papír ma a BÉT-en a Masterplast.
Az elmúlt hónapokban látott építőipari árrobbanást nem elsősorban a hazai családtámogatási program okozta, hanem inkább a covid utáni újraindulással járó átgyűrűző hatások, amelyek több termék esetén teljesen felborították a kereslet-kínálat egyensúlyát és az alapanyagárak drámai emelkedését eredményezték. A távol-keleti ellátási láncok ellehetetlenültek, így azok a vállalatok, amelyek képesek európai szinten versenyképesen termelni, sokkal jobb pozícióban vannak ma - nyilatkozta Tibor Dávid, a Masterplast elnöke a Portfolio-nak adott interjúban. Tibor Dávid elmondta véleményét az építőipari anyagok piacán tervezett kormányzati beavatkozásról, beszélt arról is, hogy miért kell módosítani a Masterplast idei éves eredményvárakozását és hogy vajon 4000 forint környékén még fair árazási szinten forognak-e a részvények.
Az építőipari alapanyagok és építőanyagok ára meredeken emelkedik, a témával már a kormány is foglalkozik, és információink alapján hamarosan nagy bejelentések jönnek, a kormány is reagál az áremelkedésre. Ma az M1 Híradóban Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke beszélt arról, hogy az ÉVOSZ javaslatcsomagot állított össze, Koji megfontolandónak tartja azt is, hogy azok a vállalkozások, amelyek az elmúlt időszakban indokolatlanul és kirívóan emelték, illetve emelik áraikat, azok a jövőben akár különadót is fizessenek.
Az elmúlt hetekben számos cikk jelent meg az alap-, illetve építőanyagok látványos áremelkedéséről, illetve a kínálat hiányáról. A kormány napokon belül drasztikus lépéseket jelenthet be az árak és külföldi tulajdon visszaszorítása érdekében. De vajon mit gondol erről egy kitermelő, aki a lánc első szemeként jelentős befolyással bír az építőipar egészére nézve? Mit gondol azokról a hírekről, amelyek a monopólium, illetve a háromjegyű profit kérdését feszegetik? Máté Lászlóval, a Lasselsberger Hungária Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
