A Kreml hétfőn úgy vélte, hogy Nancy Pelosi amerikai házelnök vasárnapi beszéde az Azerbajdzsán és Örményország közötti határkonfliktus okairól nem valószínű, hogy segítene a helyzet stabilizálásában - írta meg a Reuters.
Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke vasárnap elítélte az Azerbajdzsán által Örményország ellen elkövetett támadásokat az örmény-azeri határon. Az amerikai házelnök a Moszkvával szövetséges országban tett látogatását arra használta fel, hogy amerikai támogatást ígérjen Örményország szuverenitása érdekében - írta meg a Reuters.
Hétfőn késő este újra fellángolt a konfliktus Örményország és Azerbajdzsán között a közös határ mentén. Mindkét ország a másikat vádolja a harcok szításával. Az orosz érdekszférába tartozó régióban kirobbanó újabb háború rosszabbkor nem is jöhetett volna Putyin elnöknek: Ukrajnában az orosz fegyveres erők számottevő része van lekötve, a „különleges művelet” pedig a háború során először nem az ukrán területek megkaparintásáról, hanem a már elfoglalt régiók megtartásáról szól. De ki is járhat jól azzal, ha a Kaukázusban ismét egymás torkának esik Baku és Jereván? Nézzük.
Megállapodás született a fegyverszünetről Azerbajdzsán és Örményország között, miután kedden harcok törtek ki az örmény–azeri határon a Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus újabb kiéleződéseként – jelentette be egy örmény magas rangú tisztségviselő.
Százöt örmény katona esett el az örmény–azeri határon kedden kitört újabb összetűzések kezdete óta – közölte szerdán a parlamentben Nikol Pasinján örmény miniszterelnök.
Egyre több, egymástól független forrás állítja azt, hogy az azeri csapatok Örményország középső részén rálőttek az orosz belbiztonsági szolgálat (FSzB) embereire.
Örményország szerdán kijelentette, fennáll a veszélye annak, hogy a kiújult összecsapások Azerbajdzsánnal háborúvá fajuljanak. A volt szovjet tagköztársaság egyben felszólította a nagyhatalmakat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a térségre, hiszen háború esetén felmerül a térségbeli nagyhatalmak beavatkozása, és az energiahordozó-export fennakadása is - írta meg a Reuters.
Recep Tayyip Erdogan török elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az üzbegisztáni találkozójuk során megvitatják az Örményország és Azerbajdzsán közötti legutóbbi összecsapásokat is - írta meg a Reuters.
Hétfő éjjel kiújultak a harcok Azerbajdzsán és Örményország között, annak ellenére, hogy a 2020 őszi második hegyi-karabahi háborút követően fegyverszünetet kötöttek a felek, majd idén tavasszal és nyáron finom puhatolózás is elindult közöttük. A mostani összecsapások azonban arra utalnak, hogy nem a rendezés irányába tart a konfliktus, a kiújulás mögött pedig részben az állhat, hogy az elmúlt napok sikeres ukrán ellentámadása meggyengítette Oroszország pozícióját, amely 2020-ban tető alá hozta a fegyverszünetet a felek között, és amely békefenntartóival garantálja annak betartását.
Orosz hírügynökségek kedd hajnali jelentései szerint összecsapások törtek ki Azerbajdzsán és Örményország csapatai között – írja a Reuters.
Újra fellángolt az erőszak az Azerbajdzsán és Örményország között fekvő Hegyi-Karabahban, és a bakui kormányzat szerdán bejelentette, hogy több magaslati helyszínen átvette az uralmat a térségben, illetve örmény célpontokat semmisített meg. A harcokban eddig legalább három ember meghalt, és tovább nőtt a háború veszélye a hegyvidéki enklávéban.
Az örmény hadsereg vasárnapra virradóra ágyúval lőtte a Kalbajar és Gadabay térségében állomásozó azeri támaszpontokat az azeri védelmi tárca bejelentése szerint. Jereván az állítást cáfolta.
Telefonon egyeztetett hétfőn Antony Blinken amerikai külügyminiszter Ilham Aliyev azeri elnökkel és Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel, a beszélgetések során Blinken felajánlotta Washington közvetítését a két kaukázusi ország közötti konfliktusban.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésében felajánlotta az Egyesült Államok segítségét az örmény–azerbajdzsáni határ kijelöléséhez – számolt be a washingtoni külügyminisztérium sajtóosztálya.
Azerbajdzsán kész normalizálni a kapcsolatait Örményországgal, békemegállapodást aláírni és megkezdeni a határmegállapítási folyamatot – jelentette ki pénteken Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter.
Örményország ellenzéki erőinek támogatói hétfő este a főváros, Jereván Franciaországról elnevezett téren gyűltek össze, hogy a miniszterelnök, Nikol Pasinján lemondását követeljék. Kedden újabb tiltakozó akciókra került sor.
Örményország elismeri Azerbajdzsán területi integritását, de hangsúlyozza Hegyi-Karabah jogi státuszának fontosságát, mivel annak a biztonság szavatolására kell irányulnia – jelentette ki szerdán a jereváni parlamentben Nikol Pasinján örmény miniszterelnök.
Örményország és Azerbajdzsán megkezdi a béketárgyalások előkészítését brüsszeli megállapodásuk alapján - jelentette be csütörtökön közleményben az örmény diplomácia. A két kaukázusi ország 2020-ban háborút vívott egymással a vitatott Hegyi-Karabah régióért, és ezt eddig csak fegyverszünettel zárták le.
Több évtizedes ellenségeskedés után márciusban Törökországba látogat az örmény külügyminiszter, Ararat Mirzoján. A látogatás hírét Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője jelentette be csütörtökön Ankarában.
Benyújtotta lemondását vasárnap Armen Szárkiszján örmény államfő - áll az elnöki hivatal honlapján megjelent közleményben.
Ebben van az is, hogy Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak
Az előre hozott választás nagy kockázat.
A kormányzati ciklus első felének eredményeit értékeltük.
A földgáz megvonásával akarta megfagyasztani Európát Vlagyimir Putyin, de ma már a Gazprom zuhanása ránthatja magával az egész orosz gazdaságot.
Sokan várják a döntést.
